Rajzanak a poloskák és mindent megrágnak!

Az évszakváltás időszakában, a nyár utolsó és az ősz első hetében az időjárás mérséklődést mutat: a nappali hőmérséklet várhatóan nem emelkedik 30°C fölé, és országos szinten változó csapadékra lehet számítani. A korábbi hetek tartós hőhullámai ugyanakkor a talajok jelentős kiszáradását okozták, ami az aszálytünetek erősödésében is megnyilvánul. Ennek következtében az őszi vetésű növények előkészítése csak részben, leginkább talajlazítás formájában végezhető el, hiszen a száraz talajok nehezítik a megfelelő minőségű műveleteket.

Erős gyomosodás indult meg a tarlókon – fotó: Lepres Luca

Az őszi repce vetéséhez a talaj nedvességtartalma eddig nem érte el az optimális szintet, azonban az elmúlt hét csapadékosabb időjárása bizakodásra ad okot, ez várhatóan elegendő lehet a keléshez. A kelő növények korai fejlődése szempontjából a talajhőmérséklet és a nedvesség eloszlása kritikus. A kiszáradt talajokon végzett talajlazítás segítheti a gyökeresedést, de a fiatal állományt érdemes folyamatosan figyelni a gyomnyomás és a kártevők szempontjából, hiszen a korábbi aszály hatásai és a változó csapadékeloszlás befolyásolhatják a repce fejlődését.

Virágzik a parlagfű

A korábbi aszály és a talaj kiszáradása a parlagfű kelését és fejlődését is befolyásolta, a növények egy része lassabban vagy késve indult fejlődésnek. Az elmúlt heti csapadék azonban kedvező feltételeket teremtett a gyomnövénynek fejlődéséhez, így mostanra tömegével virágzik szinte mindenhol. A parlagfű fertőzésben főleg a napraforgó állományok és a rudeális területek érintettek, de a tarlókon és az ültetvényekben is tömeges a gyom megjelenése. A talajállapot miatt elmaradt tarlóhántás hiánya jelentős parlagfű-fertőzöttséghez vezetett. A megfelelő tarlókezelés segíthet a parlagfű további terjedésének megakadályozásában, és hozzájárul a következő kultúrák egészséges fejlődéséhez.

Mindent ellep a parlagfű – fotó: Lepres Luca

Elkeserítő állapotban vannak a kukoricaállományok

A még kint lévő kukoricaállományokat erősen megviselte az aszály. Nagyon kevés a jó állapotú tábla, és a termés mennyisége ezekben is kérdéses. Az érést a száraz, meleg időjárás felgyorsította, így országszerte rendkívül heterogén képet mutatnak az állományok. Az aszályos területeken a növények alsó levelei teljesen felszáradtak, a csövek lefelé fordultak, a kényszerérés egyértelmű jelei láthatók. A rövid tenyészidejű fajták betakarítása, illetve silózása megkezdődött, a hosszabb tenyészidejűek pedig a tejes- és a teljes érés közötti állapotban találhatók.

A kukoricában a gyapottok-bagolylepke hernyókártétele és az ehhez társuló fuzáriumos, illetve aspergillusos fertőzések fokozott figyelmet érdemelnek, különösen a csövek vizsgálatakor. Bár a kukoricamoly jelenlegi kártétele alacsony, a korábbi sérülések nyomán szintén utat nyithat a kórokozóknak. A kukoricabogár tojásrakása intenzíven zajlik, ami a jövő évi védekezés szempontjából jelent kockázatot.

A betakarítás előtti időszakban a termésminőség megőrzése érdekében elsősorban a gombafertőzések nyomon követése, valamint a kártevők jelenlétének rendszeres ellenőrzése javasolt.

Tömegesen károsítanak a poloskák

Megtévesztő, de ezek is poloskák – frissen keltek – fotó: Lepres Luca

Az utóbbi napokban a kukorica- és napraforgó-állományokban is növekedett a poloskák egyedszáma és kártétele. A molyhos mezei poloska jelenléte mérsékelt, ugyanakkor az inváziós fajok, mint a zöld vándorpoloska és az ázsiai márványospoloska, erőteljesebb kártételt okoznak számos táblában. A szívogatás nyomán, a kukoricán a csövek torzulnak, a kárhelyek pedig utat nyithatnak a fuzáriózis korai fertőzésének, amelynek első tünetei már több helyen megjelentek. A zöld vándorpoloska rendkívül polifág faj, így a szántóföldi növények mellett a zöldségkultúrákban is tömegesen károsít: paradicsomon és paprikán lárvái tucatjával szívogatnak, jelentős minőségi és mennyiségi veszteséget okozva.

A napraforgó állományokban növényvédelmi szempontból jelentős változás nem tapasztalható, ugyanakkor a csapadékos időjárás kedvezhet a szürkepenészes tányérrothadás megjelenésének. A citromérésű állományokban, különösen a gyomos vagy másodlagosan felgyomosodott táblákban időszerűvé vált az állományszárítás megtervezése.

A deszikkálás nemcsak a gyomok visszaszorításában segít, hanem a szemek nedvességtartalmának csökkentésében is, megkönnyítve ezzel a betakarítást.

A kezeletlen almásokban fertőz a monília – fotó: Lepres Luca

Közeleg az almaszüret

Az almásokban a gyümölcsök elérték a fajtára jellemző méretet és színt, a szüret hamarosan megkezdődhet. Az idei forró nyárban az öntözés meghatározó tényező volt: ahol nem volt lehetőség vízpótlásra, ott apróbb gyümölcsök várhatók. A betegségek jelen vannak az ültetvényekben, de a gyümölcsöt közvetlenül kevésbé veszélyeztetik.

Az alma ventúriás varasodásának fertőzési valószínűsége a csapadékos napokon megnőtt, a jelenlegi közepes fertőzöttség főként a késői fajtákban jelent kockázatot. Védekezésükhöz kontakt készítmények alkalmazása javasolt. Az almalisztharmat esetében szintén indokolt a megelőző védekezés a késői fajtákban, még az eddig egészséges ültetvényekben is.

Az almamoly rajzása befejeződött, így újabb lárvakelésre már nem kell számítani, a kártevő elleni védekezések lezárhatók.

Az Esca jellegzetes apoplektikus tünete augusztusban szokott megjelenni – fotó: Lepres Luca

Szőlő: nagyon kell figyelni a károsítókra

A szőlőben az elmúlt hetek magas hőmérséklete felgyorsította az érési folyamatokat, a közelmúlt csapadékosabb időjárása pedig növényvédelmi kockázatokkal jár.

A betakarítás előtti időszakban ezért a kórokozók és kártevők megjelenésének fokozott figyelemmel kísérése különösen fontos a termés minőségének és mennyiségének megőrzése érdekében.

A peronoszpóra-fertőzés kialakulására azokban az ültetvényekben lehet számítani, ahol a vízborítottság meghaladta a 2 órát. 21–22 °C átlaghőmérséklet mellett a lappangási idő 4–5 nap. A késői fajták védelme továbbra is indokolt, különösen újabb csapadékos napok esetén, kontakt rézkészítmények alkalmazásával, az élelmezésügyi várakozási idők figyelembe vételével.

A lisztharmat fürtfertőzésétől a zsendülő, érő bogyók esetében már nem kell tartani, de hajtás- és levélfertőzés még előfordulhat, ezért az érintett ültetvényekben további védekezés szükséges lehet. A szürkepenészes rothadás fertőzési kockázata jelenleg alacsony, de az érés előrehaladtával, különösen az érzékeny, tömött fürtszerkezetű fajtákban (pl. sárgamuskotály) a vékony héjú, sérült vagy felrepedt bogyókon a szürkepenész gyorsan megtelepedhet, rothadásos folyamatokat indítva. A feketerothadás fertőzés lehetősége minimálisra csökkent, ugyanakkor a bogyók duzzadásával a héj elvékonyodása tovább növeli a gombás fertőzésekre való érzékenységet.

Összegzés

Az elmúlt időszak időjárási szélsőségei jelentősen befolyásolták a szántóföldi és kertészeti kultúrák növényvédelmi helyzetét. A gyomosodás, a rovarkártevők aktivitása és a gombás betegségek fertőzése egyaránt változó mértékben vannak jelen, több esetben közvetlen összefüggésben a csapadékosabb napokkal. Mindezek miatt a termelőknek a következő hetekben kiemelten fontos a táblák rendszeres ellenőrzése és az időben meghozott védekezési döntések, különösen a betakarítás közeledtével, amikor a termés minőségének megőrzése a legfontosabb feladat.

Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, látogasd meg a Növényvédelem rovatot.

Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.