Proaktív állategészségügyi stratégia nélkül Európa nem lesz felkészült a jövő járványaira

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában a proaktív, egységesített és hosszú távon is hatékonyan működő Európai Uniós állategészségügyi stratégia fontosságára hívja fel a figyelmet.

Kiemeli, hogy sürgős szemléletváltásra van szükség a téren, ahogyan Európa az állatbetegségeket kezeli, hiszen a járványok nemcsak az állatok jóléte, hanem az élelmezésbiztonság, az antibiotikum-használat, a gazdálkodó közösségek gazdasági életképessége, de a közegészségügy szempontjából is kiemelt kockázatot hordoznak magukban.

Az állatok létfontosságú szerepet játszanak az európai életben, a vidéki tájak formálásától kezdve, az élelem, a társaság biztosításán és az alapvető ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtásig számos funkciót betöltene.

Egészségük és jólétük biztosítása ezért kiemelt jelentőséggel bír. Az elmúlt években Európában aggasztóan megnőtt az állatbetegségek – többek között az afrikai sertéspestis (ASP), a magas patogenitású madárinfluenza (HPAI), a kéknyelv-betegség (BTV) és a bőrcsomósodáskór (LSD) – kitöréseinek a száma, még a korábban alacsony kockázatúnak tekintett régiókban is.

Ezek a járványok nemcsak az állatok egészségét, hanem a gazdálkodók megélhetését, a vidéki közösségek stabilitását és az Európai Unió élelmiszer-ellátásának biztonságát is komolyan veszélyeztetik. A gazdasági, környezeti és társadalmi következmények pusztítóak lehetnek.

Sürgős szemléletváltásra van szükség a téren, ahogyan Európa az állatbetegségeket kezeli

Jelenleg az uralkodó válaszstratégia továbbra is nagyrészt reaktív e téren, azaz a külső körülmények hatására történik cselekvés, rendszerint tehát nem megelőző jelleggel. Beavatkozásra jellemzően csak akkor kerül sor, amikor a válság már kialakult és ebben az esetben legtöbbször olyan drasztikus és gyakran sokkoló intézkedésekre van szükség, mint a tömeges kiirtás, a karantén vagy épp a piacok lezárása.

Még a vakcinázás is – amely a betegség terjedésének megakadályozására rendelkezésre álló egyik leghatékonyabb eszköz – gyakran háttérbe szorul vagy késedelmesen alkalmazzák azt. A vakcinákat általában csak a járványkitöréseket követően fejlesztik ki és alkalmazzák, ahogyan azt nemrégiben a kéknyelv betegség 3-as szerotípusának (BTV-3) hollandiai megjelenésekor is láthattuk. Ez a „tűzoltás jellegű” megközelítés már nem fenntartható és nem is elegendő sem Európa állatainak sem pedig polgárainak védelméhez.

Az AnimalhealthEurope, azaz az állatgyógyászati készítmények, a vakcinák és egyéb állategészségügyi termékek gyártóit képviselő európai szövetség, sürgős elmozdulást szorgalmazott egy ugynevezett „tűzmegelőzési” stratégia alkalmazásának irányába: egy olyan stratégia felé, amely előre jelzi a kockázatokat, prioritási sorrendet állít fel a szükséges intézkedésekben és gyors, összehangolt fellépést tesz lehetővé, még azelőtt, hogy a betegségek kicsúsznának az ellenőrzés alól.

Számos fél egyetért abban, köztük az AgriFish miniszterei is, hogy alapvető változásra van szükség a tekintetben, ahogyan Európa az állatbetegségeket kezeli, a válságvezérelt gondolkodásmódtól el kell mozdulni a proaktív, integrált, időszerű és hosszú távú stratégia felé. Az AgriFish 2024 májusi ülésén Magyarország napirenden kívüli pontként vetette fel a vakcinázás – mint az állatbetegségek elleni küzdelem egyik eszközének – kérdését, amely kezdeményezést 12 másik tagállam támogatott.

Bár az EU-ban léteznek a fertőző állatbetegségek kezelésére vonatkozó jogszabályok, azonban a közelmúlt tapasztalatai világossá tették, hogy a jogszabályok önmagukban nem elegendőek a járványkitörések súlyos és sok esteben hosszú távú következményeinek megelőzésére.

Ugyanakkor az EU jelenlegi kereskedelempolitikája kevéssé ösztönzi a vakcinázás proaktív, megelőző jellegű alkalmazását. A gazdálkodók körében a vakcinák alkalmazása továbbra sem következetes, ami nagyrészt a vakcinázott állatokra és termékeikre vonatkozó kereskedelmi korlátozásokkal kapcsolatosan továbbra is fennálló aggodalmaknak tudható be.

Négy kulcsfontosságú állategészségügyi intézkedés

Annak érdekében, hogy Európa valóban felkészült legyen a jövőbeni állat-egészségügyi vészhelyzetekre stratégiai intézkedésekre van szükség, amelyek a megelőzésre, az innovációra és a hatékonyságra összpontosítanak, ugyanakkor erősítik az ágazatok közötti együttműködést és koordinációt. Amint azt az EU mezőgazdasági miniszterei megjegyezték, a vakcinázást az állat-egészségügyi szakpolitika kulcsfontosságú és központi elemeként kell elismerni, a kezeléssel és a biológiai biztonsággal egyenrangúként és alkalmazását aktívan népszerűsíteni kell a gazdák és a szélesebb nyilvánosság körében egyaránt.

E kihívások fényében az AnimalhealthEurope négy kulcsfontosságú intézkedést javasolt az európai állat-egészségügyi rendszer rugalmasabbá és megelőzőbb jellegűvé tétele érdekében.

• Rendszeres és jól felépített párbeszéd kell, hogy folyjon az állategészségügyi ágazat és az állategészségügyi hatóságok között. Ez az összefogás segítene az igények előrejelzésében, felmérésében és fokozná a felkészültséget. Az adatok, információk megosztása – különösen az olyan ismert állatbetegségek esetében, amelyekről már megfigyelési információk rendelkezésre állnak – lehetővé teszi az egyes betegségek várható előfordulásának és a lehetséges hatásainak a korai becslését. Ez a párbeszéd megkönnyítené a közös tervezést és erősítené a kölcsönös bizalmat. Ideális esetben kockázatmegosztási mechanizmusokat és ösztönzőket lehetne bevezetni, hogy támogassák az iparágat az oltóanyagok gyors előállításában és ösztönözzék a gazdákat a megelőző intézkedések, például a vakcinázás alkalmazására. Mindezt rugalmasabb szabályozási eljárásokkal is támogatni lehetne, amelyek lehetővé tennék a szükséges termékek gyorsabb engedélyezését vészhelyzetekben.
• Európának szüksége van egy célzott gyorsriasztási és válaszadási mechanizmusra. A határokon átnyúló állatbetegségek kitörésének első jelei esetén az érintett tagországok főállatorvosainak azonnal kapcsolatba kell tudniuk lépni az érintett ágazati szervezetekkel. Ez lehetővé tenne egy azonnali, a szükséges válaszlépések meghatározásához elengedhetetlen, összehangolt egyeztetés összehívását, mely elősegítené a szükséges intézkedések haladéktalan végrehajtását.
• Az EU-nak biztosítania kell, hogy az EU állat-egészségügyi rendelete (EU 2016/429 rendelet) alkalmas legyen a jövőbeli kihívások kezelésére. A rendelet folyamatban lévő felülvizsgálata kulcsfontosságú lehetőséget kínál a szabályozási környezet jelenlegi korlátainak kezelésére, orvoslására. Tekintettel az állat-egészségügyi kockázatok és fenyegetések változó jellegére, a jogszabályban lehetővé kell tenni a bejelentendő betegségek listájának rendszeres frissítését, ezáltal biztosítva, hogy az tükrözze az aktuális helyzetet. Támogatnia kell továbbá az antigén-, a vakcina- és a diagnosztikai reagens-bankok létrehozását és fenntartását a felkészültség és a reagálási sebesség fokozása érdekében.
• Összehangoltabb európai megközelítésre van szükség az állatok vakcinázása terén. Jelenleg a tagállamok eltérően reagálnak ugyanazokra az állatbetegségre, ami akadályozhatja az állatok EU-n belüli mozgását és egyes esetekben meghosszabbíthatja a betegség jelenlétét a kontinensen. Az egységes uniós szintű vakcinázási fellépés hatékonyabb és összehangoltabb stratégiát tenne lehetővé, elkerülve a szükségtelen kereskedelmi zavarokat és fokozva a járványügyi védekezést.

Az állatok egészségének megőrzése és a tömeges kiirtások elkerülése prioritás kell, hogy legyen az unióban

Az állatbetegségek, különösen a magas morbiditással vagy mortalitással járó betegségek súlyos következményekkel járhatnak nemcsak az állatok jóléte, hanem az élelmezésbiztonság, az antibiotikum-használat, a gazdálkodó közösségek gazdasági életképessége, sőt a közegészségügy tekintetében is. Az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy lemaradjon.

A zoonózisos, azaz az állatról emberre terjedő betegségek általi fenyegetettségek fokozódása, az éghajlatváltozás hatásai és az élelmezésbiztonságra nehezedő növekvő nyomás paradigmaváltást tesz szükségessé: a megelőzést előtérbe kell helyezni és az állatok vakcinázására vonatkozó szakpolitikai, a gazdasági és az állat-, valamint humánegészségügyi kérdéseket prioritásként kell kezelni. Csak egy felkészült, proaktív és összehangolt Európa fog sikeresen szembenézni az agrár-élelmiszeripari ágazat jövőbeli kihívásaival.

Indexkép: pexels.com

Forrás: NAK - https://meatthefacts.eu/