A mesterséges intelligencia (MI) ma már nemcsak robotokat vezérel és okostelefonokat irányít, hanem forradalmasítja a pollenkutatást is. Egy amerikai kutatócsoport – köztük a Texasi Arlingtoni Egyetem, a Nevadai Egyetem és a Virginia Tech szakemberei – kilenc gépi tanulási modellt fejlesztett, amelyek képesek mikroszkópos pollenmintaképek alapján elképesztő pontossággal felismerni a fenyő, luc és jegenyefenyő pollenjeit.
Az egyik algoritmus olyan jól teljesített, hogy gyorsabban és pontosabban azonosította a polleneket, mint maga az ember. Ezzel új korszak kezdődhet a várostervezésben: a szakemberek végre célzottan dönthetnek arról, hova és milyen fát érdemes ültetni – különösen olyan érzékeny területeken, mint iskolák, kórházak és lakónegyedek környéke.
De nem csak a városok profitálhatnak ebből. Az egészségügyi szolgáltatások is okosabban időzíthetik az allergiával kapcsolatos figyelmeztetéseket és kezelési ajánlásokat.
A pollen egyébként nemcsak bosszantó allergén, hanem igazi természetvédelmi kincs is: segít feltérképezni a múlt ökoszisztémáit, és jelzi a környezeti változásokat. A mélytanuló eszközök felgyorsítják ezt a folyamatot, így jobban megérthetjük, hogyan reagál az élővilág az éghajlatváltozásra.
A gazdáknak is nagy segítség lehet az újítás: a pollenszint változásai előre jelezhetik a terméskockázatokat, évekkel a hozamcsökkenés előtt. Ha eltűnik egy pollentípus, az MI segíthet megmenteni a vadvirágos réteket és a beporzó rovarokat is – hiszen ők az egészséges mezők kulcsszereplői.
Forrás: earth.com
Indexkép: Shutterstock
