A 125/2026. (VIII. 14.) Korm. rendelet alapján az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz használata kötelezővé válik a KAP végrehajtásában részt vevő szervek számára, az adatokat pedig kéthavonta teljes körűen fel kell tölteni a rendszerbe. A változás célja a támogatások felhasználásának átláthatóbbá tétele, a szabálytalanságok és összeférhetetlenségek kiszűrése, valamint az uniós agrárforrásokkal kapcsolatos kockázatok csökkentése.

A Magyar Közlöny 2026. évi 113. számában megjelent kormányrendelet jelentős változást hoz a Közös Agrárpolitika és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások végrehajtásának ellenőrzési rendszerében. A kormány az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz alkalmazását nem egyszerűen lehetőségként, hanem a KAP végrehajtásában érintett szervek kötelező feladataként határozza meg.

A rendelet indokolása szerint erre azért van szükség, hogy a Közös Agrárpolitikából származó támogatások a lehető legkevesebb kockázattal és a lehető legátláthatóbb módon kerüljenek felhasználásra.

Mi az ARACHNE+, és miért fontos az agrártámogatásoknál?

Az ARACHNE egy uniós szintű kockázatelemző eszköz, amely különböző adatforrások felhasználásával segíti a támogatási rendszerekben előforduló kockázatok azonosítását. Nem önmagában dönt arról, hogy egy pályázó vagy támogatási kérelem szabályos-e, hanem olyan összefüggések és kockázati jelek feltárására szolgál, amelyek alapján az illetékes hatóságok célzottabban tudják elvégezni az ellenőrzéseket.

Az új magyar szabályozás ennek a kockázatalapú ellenőrzésnek ad nagyobb súlyt.

A rendelet kimondja, hogy a KAP végrehajtásában részt vevő valamennyi szervnek – így az irányításban, az ellenőrzésben és az auditálásban részt vevő szervezeteknek is – a feladat- és hatáskörükhöz kapcsolódóan az ARACHNE+ valamennyi funkcióját használniuk kell.

Ez azt jelenti, hogy a rendszer többé nem csupán egy háttérben működő informatikai vagy elemző eszköz lesz, hanem az agrártámogatások végrehajtásának és ellenőrzésének szerves része.

Kéthavonta frissíteni kell az adatokat

A szabályozás egyik legfontosabb újdonsága, hogy a Nemzeti Kifizető Ügynökségnek kéthavonta haladéktalanul fel kell töltenie az ARACHNE+ rendszerbe az előírt adatokat.

A Nemzeti Irányító Hatóság feladata lesz annak folyamatos nyomon követése, hogy ez a feltöltés megfelelően és határidőben megtörténik-e.

A rendszer így rendszeresen frissített adatokból dolgozhat, ami különösen fontos egy olyan támogatási rendszerben, amelyben évente jelentős számú agrárgazdaság, vállalkozás és projekt vesz részt.

A rendelet ugyanakkor azt is előírja, hogy az adatok feltöltésének, összegyűjtésének és tárolásának részletes szabályait külön eljárásrendben kell meghatározni.

Nemcsak az adatfeltöltés változik

A módosítás ennél tovább megy. A Nemzeti Irányító Hatóságnak ki kell dolgoznia az ARACHNE+ eredményes alkalmazására vonatkozó eljárásrendeket és módszertant is.

Ebben meg kell határozni többek között:

  • hogyan történik a rendszer gyakorlati alkalmazása,
  • milyen adatokat és milyen időben kell feltölteni,
  • hogyan kell az adatokat összegyűjteni és tárolni,
  • hogyan használják fel a kockázatértékelés eredményeit,
  • és milyen módszertan alapján értékelik a rendszer által jelzett kockázatokat.

Vagyis nem pusztán arról van szó, hogy „több adat kerül egy rendszerbe”. A cél az, hogy az adatokból szisztematikus kockázatelemzés készüljön, amely ténylegesen beépül a támogatási döntések és az ellenőrzések folyamatába.

Széles körű hozzáférést írnak elő

A rendelet külön rendelkezik arról is, hogy az ARACHNE+ funkcióihoz és a rendszerben tárolt adatokhoz teljes körű hozzáférést kell biztosítani azok számára, akik részt vesznek az agrártámogatásokkal kapcsolatos döntések előkészítésében és meghozatalában.

Hozzáférést kapnak továbbá az Európai Bizottság és annak ellenőrzésért felelős szolgálatai, valamint a hazai ellenőrző szervezetek is, amennyiben ez a kockázatértékelési feladataik ellátásához szükséges.

Ez az uniós és hazai ellenőrzési szintek közötti információáramlást is erősíti.

Az összeférhetetlenségre is külön figyelnek

A rendelet egy másik fontos eleme az összeférhetetlenségi helyzetek kezelése.

Az agrártámogatások végrehajtásában és ellenőrzésében részt vevő szervezeteknek olyan eljárásrendet kell bevezetniük és alkalmazniuk, amely meghatározza az érintettek kötelezettségeit az összeférhetetlenségi helyzetek megelőzésében, felderítésében és korrekciójában.

Ez különösen azért fontos, mert a támogatási rendszerekben nemcsak a támogatást igénylő gazdaság vagy vállalkozás adatait kell vizsgálni, hanem azokat a kapcsolatokat és körülményeket is, amelyek egy-egy ügylet vagy projekt esetében kockázatot jelenthetnek.

Az új szabályozás tehát egyszerre próbálja erősíteni az adatvezérelt ellenőrzést és a személyi-szervezeti összeférhetetlenség kezelését.

Mit jelenthet mindez a gazdálkodóknak?

A rendelet közvetlenül nem változtatja meg az agrártámogatások jogosultsági feltételeit, és nem jelent új támogatási jogcímet sem. A gazdálkodók szempontjából azonban közvetett hatása lehet.
A támogatási rendszer ellenőrzése ugyanis egyre inkább kockázatalapúvá válik. Az ARACHNE+ segítségével az ellenőrző szervek olyan összefüggéseket is vizsgálhatnak, amelyek egy hagyományos, dokumentumalapú ellenőrzés során kevésbé láthatók.
Ez nem azt jelenti, hogy minden olyan gazdálkodó szabálytalanságot követett el, akinek az adatai alapján a rendszer kockázatot jelez. A kockázati jelzés nem azonos a szabálytalanság megállapításával. Inkább azt jelentheti, hogy az adott ügylet, kedvezményezett vagy projekt esetében indokolt lehet további vizsgálat.
A rendszer célja éppen ezért az ellenőrzési kapacitások hatékonyabb felhasználása lehet: a hatóságoknak nem feltétlenül minden ügyet azonos intenzitással kell vizsgálniuk, hanem nagyobb figyelmet fordíthatnak a magasabb kockázatot mutató esetekre.

Egyre fontosabb lesz az átláthatóság

Az agrártámogatási rendszerben évente jelentős mennyiségű közpénz és uniós forrás mozog. A KAP egyik alapvető kérdése ezért nemcsak az, hogy a támogatások eljussanak a jogosult gazdálkodókhoz, hanem az is, hogy a pénzek felhasználása ellenőrizhető, szabályos és átlátható legyen.
A mostani módosítás ebbe az irányba tesz újabb lépést.
A kormányrendelet lényegében három pillérre épül: az ARACHNE+ kötelező használatára, a rendszer rendszeres és teljes körű adatfrissítésére, valamint az adatok és a kockázatelemzések intézményi felhasználásának szabályozására.
Ehhez társul az összeférhetetlenségek megelőzésére, felismerésére és korrigálására vonatkozó kötelezettség.
A rendelet 2026. augusztus 15-én, vagyis a kihirdetését követő napon lépett hatályba.

Forrás: Magyar Közlöny

Indexkép: Pexels