"Megérkeztek a rozsdagombák is. A körterozsdás levelet 06.03-án fotóztam. Évek óta találkozom ezzel a fával és általában már ilyen korán és ilyen mértékben fertőzi a gomba. Ismervén a fa fogékonyságát, már permeteztem volna a gazda helyében. A difenokonazolt tartalmazó Difcor 250 EC és Score 250 EC is engedélyezett ellene (egyben a varasodás ellen is hatásosak), de még 16 név alatt is fut ez a hatóanyag, ilyen pl. az Alfa Solo. Lásd a hatóanyag abc_2025.pdf-ben" – írja Zsigó György növényorvos.

"A biotermesztők csak a réztartalmú gombaölőkkel védekezhetnek. Az Ökokertek növényvédelme című könyv a növény erősítésére ajánlott zsurló, páfrány, hagyma és fokhagyma főzetet ajánlja megelőzésképpen. A biológiájáról már többször írtam, a borókákról terjed át a körtefákra. Ma fotóztam a szederrozsda fiatal sárga telepeit is tüskétlen szedren, a Chorus 50 WG engedélyezett ellene. Az egyszerű anyagok között nem találtam kifejezetten a rozsdákra engedélyezetteket.

növényvédelem

Megérkeztek a rozsdagombák is – fotó: Zsigó György/NMNK

„A burgonya-, illetve paradicsomvész támadására már a két kultúra virágzásától számíthatunk” – írta Csordás Csaba kollégám néhány napja. Annál az időjárásnál, ahol a peronoszpóra fajok fertőzhetnek, mindig gondolni kell a fitoftórára is. Közeli rokonok, és a fertőzés gyorsaságában, a tünetek kifejlődésében még le is körözi a peronoszpórát, néhány nap alatt „leforrázhatja” a krumplit és a paradicsomot is. A párás nyárvégi hetekben már a tárolásra szánt gumókhoz is lecsoroghat, fertőzhet. Két neve is van (paradicsomvész és burgonyavész), mert ugyanaz a gombafaj /Phytophthora infestans/ támadja meg mindkét növényt.

Ahogyan a szőlőnél, ezeknél a növényeknél is a megelőzésen van a hangsúly. A kontakt réztartalmú gombaölők és a Vegesol R mellett, a felszívódók közül pl. a Tazer 250 SC és az Amistar a paradicsomra, a Proplant pedig mindkét növényre engedélyezett. Több permetezést is „megspórolhatnak” ha ellenálló fajtát választanak, szellős állományt alakítanak ki és nem öntözik felülről a növényeket. A hagymakivonatot, a mezei zsurlóból készült főzetet és a csalánkivonatot is ajánlják a fitoftóra ellen az egyszerű anyagok közül.

Tavaly még a Polyram DF-et is javasolhattam, de már a felhasználására vonatkozó ún. türelmi ideje is lejárt. Köszönöm Gáll József kollégám visszajelzését, tehát már a szőlőben sem engedélyezett " – olvasható a cikkben.

„A jó táperőben tartott növények ellenállnak a károsítók támadásának!” – írtam le majd mindegyik levelemben. Egyre nagyobb jelentősége lesz a megfelelő időben és termékekkel elvégzett növénytáplálásnak. Egyre kevesebb növényvédő szerünk maradt, melyekkel „odacsaphatnánk” a gombáknak, rovaroknak.

A Nap káros sugarait is jobban állják az erős bőrszövetű növények. A fagyok ellen is csak a mikro és makroelemekkel feltöltött vesszők, rügyek kialakításával tudunk védekezni a kertjeinkben. Végül, de nem utolsó sorban a következő évi termőrügyek kialakításában is az idei táplálásnak van meghatározó szerepe. A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttem néhány olyan vállalkozás honlapját, akik a házikerteseket is megszólítják és néhányan új típusú terméket is piacra dobtak: dasmisol.hu, danubagarden.hu, greenman.hu, fitohorm.hu, kwizda.hu stb. Kérem, hogy Önök is küldjék el hozzám a javaslataikat.

növényvédelem

Halvány szürke gumis maszk – fotó: Zsigó György/NMNK

"Magunkat is védjük, ne csak a növényeinket! A védőeszközök szinte teljes kínálatát találtam a Gazdabolt.hu-n. Az ott megemlített P3 szűrőbetét a permetező félálarccal már teljes egészében kielégíti a hobbikertesek igényeit. Ma a téma kiváló ismerőjével, Tóth Ágostonnal is beszéltem a témában. Ő az „aktív szénszivaccsal beszőtt” lehetőleg kilégzőszelepes maszkot is elegendőnek tartja. Ez egy egyszerű – a szénréteg miatt – halvány szürke gumis maszk (lásd a fotón).

Nem tévesztendő össze a COVID alatt kötelezően viselt orvosi maszkkal, mely nem elegendő a növényvédőszeres cseppek, porok kiszűrésére. Az arcunk, szemünk védelmére kényelmes viselet, nem párásodik és munka közben is könnyen tisztítható a laboratóriumi félálarc" – írja a növényorvos.

Forrás, indexkép: Zsigó György/NMNK