Igazi segítség vagy sebtapasz?

Május 22-én a Tanács egy évre felfüggesztette az olyan műtrágya-alapanyagokra kivetett vámokat, mint a karbamid és az ammónia. Az intézkedés hangoztatott célja az, hogy csökkentse az uniós termelők és a nyersanyagra szoruló műtrágyagyártók költségeit. Az Európai Bizottság szerint ez mintegy 60 millió euró összegű importvám-megtakarítást jelent.

Másrészt ez az intézkedés inkább tűnik egy „sebtapasznak”, mint komoly könnyítésnek. Ebben a cikkben már részleteztük, hogy a háború okán az orosz és a fehérorosz terméket korlátozások (káliumtilalom és ammóniakvóta), valamint a gyártási mechanizmusokat „büntető” karbonvám sokkal súlyosabb hatással vannak az EU ellátására, mint a kész műtrágyákra alkalmazott 6,5%-os vagy az ammóniára kivetett 5,5%-os importvám eltörlése. Főként, hogy az EU leszögezte: legfontosabb nitrogénforrásait, tehát az orosz/belorusz beszállítókat nem érinti a rendelkezés. A második legfontosabb beszállító Egyiptom pedig eddig sem fizetett behozatali vámot.

Talán az USA felé tett „gesztusról” lehet szó, ahonnan a beszállított ammóniát sújtó karbonvám hatásait tompítja ezzel az intézkedéssel az EU”

– találgat Suba Péter, a MET csoport stratégiai tanácsadója. Hangsúlyozza: a nitrogénműtrágyák fogyasztói árát nem kizárólag ez az uniós intézkedés fogja eldönteni. Mint mondja, ammóniából most minimális mennyiséget importál az EU a magas ára miatt (Rotterdami ár: 910 dollár/t) , ellenben a gyártási költségét 80%-ban meghatározó gáz ára nagyon is lényeges kérdés.

Számoljunk!

„A holland gáztőzsdén ma 47 euróba kerül egy megawattóra földgáz, de az egyszerűség kedvéért számoljunk 50 euróval. Ebből a YARA kalkulátora szerint egy tonna ammónia legyártása 569 dollárba kerül, ami nagyjából 500 eurónak felel meg. Egy tonna ammóniából nagyságrendileg 2 tonna karbamidot vagy 3 tonna pétisó típusú kalcium-nitrát műtrágyát lehet gyártani. Tehát egy tonna pétisóban az ammónia fajlagos önköltsége 170 euróra tehető. Az egyéb költségekkel együtt legyen a teljes önköltség 220–230 euró/t. Ehhez képest a vásárlók jellemzően 350 eurós (125 ezer Ft/t) áron jutnak hozzá a kalcium-nitráthoz. Tehát bő 100 eurós fedezet keletkezik minden egyes tonna eladott műtrágyán” – számolgat Suba Péter.

Majd gyorsan hozzáteszi: ez azt jelenti, hogy a piaci árakat ma sokkal inkább a kereslet-kínálat határozza meg, mint az önköltségek. Ha ősszel a gazdák nem tudják kifizetni a műtrágyát ezen az árszinten, akkor az év végéhez közeledve egyre nagyobb akciókra kényszerülhetnek a gyárak, főként, ha közben növekedni fog az import is. Másrészt az európai gáztározók minimális szintre ürültek, és a nyári betárolási időszakban kiélesedhet a verseny a LNG-ért a globális piacon. Ez pedig áremelkedést jelent. A foszforból pedig objektíve kevesebb van a globális piacon a közel-keleti konfliktus miatt, ezért ennek az ára még tovább emelkedhet. (A foszforhelyzetet ebben a cikkben tárgyaltuk: Jövőre kevés kukorica lesz a világban, vessen, aki tud!)

Mindent egybevetve nem tudni, mekkora hatással lesz a piacra az EU vámmentesítő intézkedése, hiszen:

  1. nem a legfontosabb beszállítókat érinti,
  2. és nem ez fogja megszabni a kereskedelmi forgalomba kerülő termékek végső árát.

Indexkép: Shutterstock.