Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vezetője szerint évente mintegy 0,6 köbkilométernyi talajvíz vész el, miközben a talajvízszint átlagosan 3–5 centimétert süllyed. A vízhiány különösen az Alföld és a Duna–Tisza köze térségét sújtja, ahol a becslések szerint 6–8 köbkilométer víz is hiányzik a talajból.

Negatív vízmérleg, romló trend

A Nemzeti Agrárkamara adatai szerint Magyarország területére évente 98 km³ víz érkezik, miközben a kiáramlás akár 105 km³ is lehet. A hazai eredetű vízkészlet mindössze 7,1 km³/év, ebből 4,2 km³ a felszíni lefolyás, 2,9 km³ pedig a felszín alatti utánpótlás. Az évi 59 km³ csapadékból 51 km³ elpárolog a növényzet és a talaj közös vízleadásával (evapotranszspiráció). A vízhiány tehát nemcsak az aszályos időszakok, hanem az egész vízháztartási rendszer tartós egyensúlyhiányának következménye.

Új szemlélet kell a vízgazdálkodásban

A helyzet kezelése érdekében paradigmaváltásra van szükség – hangsúlyozta Láng István az Országos Erdészeti Egyesület konferenciáján.

A dombvidékeken tározásos vízvisszatartásra van szükség, méghozzá az Európai Unió „Ne okozzon jelentős kárt” (DNSH) elve szerint, vagyis ökológiailag fenntartható módon.

Az alföldi térségekben a cél a folyók és ártereik kapcsolatának helyreállítása, árvíz- és aszálykockázat nélkül. Ez magában foglalja:

  • a vízhozamok kivezetését és visszatartását,
  • a vízpótlások bővítését,
  • ideiglenes elárasztások biztosítását,
  • a talajvíz visszapótlását és hidraulikai megtámasztását.

„Vizet a tájba!” – az egyetlen járható út

Az OVF főigazgatója szerint a tájszintű vízvisszatartás az egyetlen hosszú távú megoldás. Az elmúlt három évtizedben a felszín alatti tározóképesség 7,1 köbkilométerrel csökkent, ami a mezőgazdaságra és az élővilágra is súlyos hatással van.

A jövő vízgazdálkodásának kulcsa Láng szerint „a víz helyének visszaadása a tájban” – vagyis a természetes elárasztások, belvizek visszatartása és a MAR-rendszerek (célzott felszín alatti vízpótlás) szélesebb körű alkalmazása. Ezek a megoldások lehetővé tennék, hogy a felesleges víz a mélyebb rétegekbe jusson, és később – aszályos időszakban – újra hasznosítható legyen.

A szakértők egyetértenek abban, hogy Magyarország vízkészleteinek védelme nemcsak környezetvédelmi, hanem nemzetstratégiai kérdés is: a klímaváltozás, a csapadékszegény időszakok és a mezőgazdasági vízfelhasználás együttesen fenyegetik a talajvíz jövőjét.

Forrás: Qubit

Indexkép: Pexels