A Nagy-Alföldön elszórtan magasodó kunhalmok nem csupán titokzatos múltú építmények, hanem a mai napig hatással vannak a mezőgazdasági területek szerkezetére és ökológiájára is. Ezek a mesterséges földhalmok – amelyek közül sok az egyiptomi piramisoknál is régebbi – a síkvidék monotonitását törik meg, miközben sajátos mikroklímát és talajviszonyokat alakítanak ki.



Földfelszíni változatosság

A kunhalmok 5–10 méteres magasságukkal és 20–30 méteres átmérőjükkel nemcsak tájképi, hanem agroökológiai szempontból is jelentős pontjai az Alföldnek. Mivel a halmok kiemelkednek a környező síkságból, eltérő vízelvezetési és talajképződési viszonyokat eredményeznek. Ezeken a magasabb, erózióval kevésbé sújtott részeken a föld szerkezete gyakran lazább, humuszban gazdagabb – ez pedig másféle vegetáció megtelepedésének kedvez, mint a környező szántóföldeken.

A kunhalmok gyakran őrzik a régmúlt, természetes növénytakaróját, amely ritka, védett fajokat is tartalmaz. Ahol a mezőgazdasági művelés nem pusztította el ezeket, ott olyan fajok találhatók meg, mint a magyar szegfű, a zsálya, a cickafark vagy a taréjos búzafű. Ezek nemcsak ökológiai értéket képviselnek, hanem a növénytársulások és a talajállapot természetes indikátorai is lehetnek.


kunhalom

Virágzó cickafark, a kunhalmok védett növényfaja - Fotó: Shutterstock


Tanulságok az alföldi mezőgazdaság számára

Az egyre melegebb és aszályosabbá váló magyar Alföldön a kunhalmok mikrokörnyezete példát adhat arra, hogyan lehet kezelni a klímaváltozás következményeit. A halmok által létrehozott eltérő környezeti viszonyok megfigyelése hozzájárulhat a növényfajták megfelelő kiválasztásához, a talajvédelemhez, vagy akár az agrárökológiai zónák újragondolásához is.

Továbbá, a halmok térségeiben megmaradt természetes vegetáció modellként szolgálhat az agrár-környezetgazdálkodási programokhoz, amelyek célja a biodiverzitás növelése és a talajromlás mérséklése.



Védelem és tudatos hasznosítás

A kunhalmok különleges természetvédelmi státusza nemcsak kulturális, hanem agrárökológiai szempontból is indokolt. A kíméletes gazdálkodás, a környezeti monitorozás vagy a precíziós mezőgazdasági rendszerek bevezetése révén ezek a földfelszíni formák nemcsak megőrizhetők, hanem fenntartható módon integrálhatók is a mai agrárstruktúrába.

Ahogy a klímaváltozás fokozza a tájak kiszolgáltatottságát, a kunhalmokhoz hasonló, természetközeli elemek jelenthetik a megoldást a regeneratív gazdálkodás számára – a múlt tanulságai a jövő mezőgazdaságát szolgálhatják.

Forrás: magyarnemzet.hu

Indexkép: NAK/Kunhalmok megőrzése mezőgazdasági területeken/Deák Balázs