A 2025. évi Agritechnica kiállítás szervezői minden eddiginél tisztábban mutatták meg a növénytermesztés jövőbeli irányait. A „Touch Smart Efficiency” mottó mentén szerveződött rendezvényen a digitalizáción, az automatizáción és a fenntarthatóságon volt a hangsúly. Az innovatív rendszerek a következő években nagy hatással lesznek minden növénykultúra termesztéstechnológiájára, ezért várhatóan az évtized végére a napraforgóra is másképp tekintünk majd a hatékonyság terén.

A napraforgó termesztésében az elmúlt pár évben sok új gyakorlat jelent meg az inputfelhasználás, a növényápolási munkák és a vetésidő kapcsán, de a változás még csak most kezdődött el.

napraforgó

1. Az Agriculture 4.0 koncepció

A Digital Farm Center által bemutatott Agriculture 4.0 megközelítés négy alapvető pilléren nyugszik: érzékelés (Sense), adatfeldolgozás (Think), cselekvés (Act) és folyamatos iteráció (Cycle). Ez a szerkezet paradigmaváltást jelent a hagyományos döntéshozatalhoz képest. Ezen elvekhez kapcsolódó fejlesztéseikkel a gyártók egyértelműen kijelölték az irányokat, hiszen számtalan eszköz áll már rendelkezésre.

Az integráció lényege, hogy a precíziós beavatkozások már nem előre programozott receptúrák alapján történnek, hanem a táblán, valós időben, a tényleges körülményekhez igazodva. A koncepciók mellett sok rendszer már a valóságban is elérhető, amelyek megtérülési ideje évről évre csökken, ezért a hagyományos szántóföldi kultúrák esetében is számolhatunk már velük. Ennek ellenére a teljes integrációra képes eszközpark hosszú távú cél lehet csak a tőkeerős vállalkozások számára is.

Termelőként most az adatgyűjtésre, -tisztításra és -értékelésre kell a napraforgó esetében koncentrálni, mert ezek még viszonylag olcsón kivitelezhetők kisebb gazdaságok számára is. A tanulási fázisban már nagyon értékes információkhoz juthatunk, és a későbbiekben a már meglévő adatstruktúrákkal könnyebben tudjuk betanítani az új eszközöket. A technológiai fejlődés ütemével a beavatkozásra alkalmas modern eszközök is elérhetővé válnak. Fontos kitétel, hogy a szokásos beruházási ciklusunkat nem szabad felborítani egy új technológia miatt.

Gyakorlati alkalmazás a napraforgó termesztésében

  • Érzékelés: talajnedvesség-, hőmérséklet- és növényállapot-szenzorok folyamatos adatgyűjtése az általunk generált igények alapján
  • Adatfeldolgozás: edge computing, mesterséges intelligencia valós idejű elemzése és döntéshozatal, vagy későbbi döntésre való előkészítés
  • Cselekvés: változó dózisú technológia alkalmazása vetésben, tápanyag-utánpótlásban, növényvédelemben vagy fizikai beavatkozás (pl. fizikai gyomirtás lézerrel)
  • Iteráció: folyamatos visszacsatolás és adaptáció

Az Agritechnica 2025 egyik legfigyelemreméltóbb eszköze a Laser Weeder volt, amely AI-alapokon felismeri a gyomnövényeket és az általunk betanított kultúrnövényeket, valamint adaptálódik a körülményekhez működés közben. A rendszer önmagát fejleszti a korábban rögzített adatai, valamint más gépek által a felhőbe gyűjtött információk alapján. A területteljesítménye még alacsony, de 24 órás működésre is alkalmas. Az eszközből már több száz működik a világban, főként magas hozzáadott értékű kertészeti kultúrákban, de az USA-ban bio napraforgó-termesztésben is használják, mert ott már megtérül az egymillió dolláros beruházás.

napraforgó

A Laser Weeder volt, amely AI-alapokon felismeri a gyomnövényeket és az általunk betanított kultúrnövényeket, valamint adaptálódik a körülményekhez működés közben – Fotó: Agroinform

2. Ökoszisztémák és adatszabadság

A kiállítás legnagyobb üzenete szerintem az, hogy a rendszerfejlesztők, eszközgyártók, hivatalok és gazdálkodók ökoszisztémákban fognak működni a jövőben. A szabványosított, felhőalapú adatcsere-platformok megszüntetik a gépgyártók közötti kompatibilitási problémákat, és a rengeteg információ áramlik majd az ökoszisztémákban.

A napraforgó-termesztésre nagy hatással lesznek ezek a platformok, mert felhasználói oldalról az étolaj nyomon követésére nagy igény van, és az ökoszisztémákba belépni előnnyel járhat. Az elérhető magasabb terményár és az optimalizált költségszerkezet fedezheti a kapcsolódó kiadásokat. Az ökoszisztémák megválasztása nehéz döntés, de az átjárhatóság, a szabadság és az adatok exportálhatósága fontos választási szempontok.

Az adatszabadság a fejlesztőket is nagy feladat elé állítja, mert a rendszereket használók könnyen válthatnak a szolgáltatók között. Ez a verseny további gyorsulást hozhat a piacon, amelyet termelőként szintén kihívás lesz követni.

Az adatszabadság előnyei a napraforgó termesztésben:

  • gyártófüggetlen adatmegosztás vetőgépek, permetezők, betakarítógépek és más eszközök között
  • egységes farmmenedzsment-platform vegyes gépparkkal rendelkező gazdaságok számára
  • adatok zökkenőmentes áramlása
  • az adatok feletti gazdálkodói kontroll megőrzése

Várhatóan 3–5 éven belül iparági standardokká válnak az ökoszisztémák, amelyekhez a főbb gyártók alkalmazkodnak. A korai adaptálók jelentős előnyre tehetnek szert a hatékonyabb adatkezelés révén.

3. Regeneratív mezőgazdaság és talajegészség

Az expo kiemelt témája volt a regeneratív mezőgazdaság is, amely a talajfunkciók stabilizálását és a biodiverzitás növelését helyezi előtérbe. A DLG Spotlight Soil Health programja nemzetközi szakértők bevonásával mutatta be a talajegészséget középpontba emelő gazdálkodás gyakorlati lehetőségeit.

Láthatóan elindult egy változás Európában, amely az egyre népszerűbb regeneratív mezőgazdaság igényei felől érkezik, ezért a gyártók is számos fejlesztést mutattak be a témában.

A napraforgó kapcsán is a talajművelés, a növényápolás, a tarlókezelési technológiák, a vetésforgó optimalizálása (takarónövényekkel) és a humuszépítő stratégiák eszközei jelentek meg a kiállításon.

A klímaváltozás árnyékában a talajegészség-központú megközelítés nem csupán a környezetvédelemről szól, hanem a gazdasági előnyökről is: javuló víztartó képesség, csökkenő inputigény, stabilabb hozamok. A gazdálkodók saját regeneratív stratégiájuk megalkotásához is sok információhoz juthatnak a gépgyártók és szolgáltatók által gyűjtött adatokból.

4. Mesterséges intelligencia alkalmazása döntéstámogatásban

A vásár egy másik nagy trendje az ökoszisztémák mellett az AI hétköznapivá válása. Az AI-technológiák mezőgazdasági alkalmazása túlmutat az egyszerű adatfeldolgozáson. A kiállításon bemutatott megoldások prediktív modellezést és önálló tanulási képességet egyesítenek.

AI-alapú alkalmazások a napraforgó-termesztésben

  • Betegség-előrejelzés: Napraforgórozsdára és peronoszpórára vonatkozó prediktív modellek időjárási és fenológiai adatok alapján
  • Optimális betakarítási időpont: Nedvességtartalom, érési állapot és időjárás-előrejelzés integrált elemzése
  • Hozambecslés: Többéves adatsorok alapján területspecifikus predikciók
  • Döntéstámogató rendszerek: Tápanyagellátás és növényvédelem optimalizálása

Az AI-rendszerek nem helyettesítik az agronómiai szakértelmet, hanem kiegészítik azt nagyobb adatmennyiség és komplexebb összefüggések feldolgozásával, illetve azonnali döntéseket hoznak a szántóföldön munka közben a korábban betanított információk alapján (pl. a korábban említett Laser Weeder).

Az AI irodai és szántóföldi alkalmazása a következő években felgyorsul. A kiállításon a startup szcéna is jelentősen képviseltette magát a témában, és az új, innovatív megoldásokat felhasználóként egyre könnyebb lesz adaptálni a termelésünkben.

5. Növényenkénti menedzsment (Plant-by-Plant Management)

A spot spraying és az AI-alapú látórendszerek megjelenése új szintre emeli a precíziós növénytermesztést. A rendszerek egyedi, növényszintű felismerést és beavatkozást tesznek lehetővé.

Technológiai komponensek

  • Machine vision: Kamerák és képfeldolgozó algoritmusok a napraforgótövek és gyomnövények egyedi azonosítására
  • Multiszenzor-fúzió: Különböző szenzorok adatainak integrálása
  • Valós idejű vezérlés: Növényenkénti döntések mikroszekundumos pontossággal
  • Hatékonyság: A bemutatott rendszerek 60–80%-os növényvédőszer-megtakarítást érnek el azonos gyomirtási hatékonyság mellett, ami jelentős költségcsökkentést és környezetterhelés-csökkenést jelent. A fizikai gyomirtás is az emberi munkaerőhöz képest sokkal hatékonyabban végezhető el.

A kiállítás szervezői külön tematikus blokkot alakítottak ki az AI és más egységek integrációja kapcsán. A három alapelv („Touch Smart Efficiency”), amelyek köré több programmal is készültek, több eszköz működését mutatták be az alábbiak szerint:

  • Touch (kézzelfoghatóság): A technológiának közvetlen, mérhető hasznot kell nyújtania. Nem elvont digitalizáció, hanem gyakorlati értékteremtés.
  • Smart (intelligencia): Adatvezérelt, de nem öncélú megoldások. Az intelligencia célja a komplexitás kezelése, nem növelése.
  • Efficiency (hatékonyság): Javuló erőforrás-kihasználás, csökkenő inputköltségek, növekvő jövedelmezőség.

A „Touch Smart Efficiency” szemlélet különösen fontos a napraforgó-termesztésben, ahol az inputok optimalizálása közvetlen hatással van a gazdasági eredményre.

6. Az autonóm eszközök folyamatos fejlődése

Az autonóm mezőgazdasági rendszerek nem hirtelen megjelenő technológiák, hanem fokozatos evolúción mennek keresztül. Az expón bemutatták az önvezetés teljes spektrumát, az automatizált funkcióktól a teljesen autonóm döntésekig. Szinte minden gyártónak van a témában valamilyen koncepciója. A napraforgó-termesztésre is hatással lesznek az autonóm eszközök: az önálló táblafelügyeleti rendszerek és az adaptív betakarítógépek a közeljövő technológiái.

Következtetések

Az Agritechnica 2025 világossá tette, hogy a napraforgó-termesztés jövője az adatvezérelt, területspecifikus, környezettudatos és intelligens rendszerek integrációjában rejlik. A bemutatott technológiák már nem kísérleti fázisban vannak, és a kereskedelmi forgalomban is számtalan eszköz érhető el.

A kérdés nem az, hogy ezek a technológiák relevánsak-e, hanem az, hogy milyen ütemben és milyen prioritások mentén építsük be őket az üzemi gyakorlatba. A korai adaptálók versenyelőnyre tehetnek szert. A beruházások megvalósítása sok kihívást tartogat, mivel nehéz a megtérüléssel számolni, és egy teljesen új világ nyílik meg az AI-rendszerekkel a gazdálkodók előtt.

A fentiek alapján a precíziós mezőgazdaság alapjai érvényesek maradnak, és azokra kell építeni a jövő farmjait, azonban a termelés szerves részévé válnak az AI-rendszerek, az ökoszisztémák és a regeneratív stratégiák, amelyekre alaposan fel kell készülni.

Pájtli Péter
gazdálkodó, közgazdász,
Agroinform podcast házigazda

A napraforgó kikövezett útja Agroinform TechMagot megnyithatod ide kattintva, vagy lapozd végig itt:

Agroinform TechMag 2026/1

A korábbi TechMag lapszámokat elolvashatod a Magazin rovatban.