Bajos, ha a napraforgó gazos?

A gyomosodás okozta problémák

Hazánk gyomviszonyai összetettek, termőtájanként jelentősen különbözhet, hogy mely gyomfajok okoznak problémát. Egy azonban biztos, minden egyes táblán találhatók olyanok, amivel meg kell küzdeniük a napraforgótermesztőknek.

Az okozott problémák egyike, amikor a tömeges gyomkelés fizikailag nyomja el a napraforgót. Bár e kultúrnövényünk arról híres, hogy sok mindent kibír, a gyomelnyomó hatása is erőteljes, de ez a tenyészidőszak elején még nem érvényesül. A kelőfélben lévő, vagy néhány leveles napraforgót komolyan sanyargathatják (1. kép) akár a magról kelő gyomok, akár az évelők, pl. a mezei acat.

A gyomnövények kritikus konkurenciát jelentenek a napraforgó számára a vízért és tápanyagokért folytatott versengésben. Ezek közül az utóbbi években leginkább a víz vált fontosabbá, amikor az egyébként is kevés csapadékból a gyomok miatt kevesebb jut a kultúrnövény számára. A gyomosodás a felsoroltakon keresztül hatással lesz a növény kezdeti fejlődésének intenzitására, de termésképzésére is, így a termés mennyiségére és minőségére.

1. kép A napraforgó kezdeti fejlődését gátló tömeges parlagfűkelés – fotó: Agrometry

A gyomnövények más módon, a gombabetegségek fertőzésén keresztül is hatással lehetnek a termesztés jövedelmezőségére. Egy felgazosodott (2. kép), zárt, esetleg a napraforgó fölé tornyosuló gyomnövényekkel tarkított állományban olyan párás mikroklíma alakulhat ki, amely elősegíti egyes gombabetegségek (pl. fehérpenész, szürkepenész) fertőzését. Ehhez nem feltétlenül szükséges csapadékos évjárat, ez a hatás már erősebb éjszakai harmatképződés esetén is érvényesül.

2. kép Az erősen gyomos, zárt állományokban növekszik a gombás fertőzések valószínűsége – fotó: Agrometry

A gyomos napraforgóállomány a tenyészidőszak végén, a betakarításhoz közeledve is jelenthet problémát. Egyre gyakoribb, hogy rövid tenyészidejű hibridet vetve próbáljuk elkerülni a költséges - és az esetleges taposás miatt érzékelhető veszteséget jelentő - állományszárítást. A gyomok miatti zárt állomány azonban ezt megakadályozza, mivel ilyen körülmények között lelassul a növény természetes vízleadása.

Ez olyan mértékű lehet, ami már önmagában elkerülhetetlenné teszi az állományszárítás elvégzését, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy a gyomtömeg leszárítása nélkül szinte fizikailag is ellehetetlenülhet a betakarítás (gondoljunk egy erősen szerbtövises (3. kép) vagy libatopos területre). A kombájnon áthaladó óriási zöldtömeg megnöveli a betakarítási veszteséget, amely árvakelés képében évekig visszaköszön majd, pluszmunkát és -költséget jelentve. „Összekeni” a kaszatot, megemeli annak felületi nedvességét, ami miatt akár még a szárító beindítása is szükség lehet.

3. kép A nagy tömegben táblán lévő gyomnövények akadályozzák a napraforgó természetes vízleadását, de magát a betakarítást is – fotó: Agrometry

De, a fenti szakmai indokokon túl nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a kockázatot sem, amit egy parlagfüves táblánál a bírság jelenthet! Mindezek alapján érdemes odafigyelni a napraforgó gyomirtására!

A napraforgó gyomirtása állományban

A napraforgó gyomirtásánál jó alapot jelenthetnek a preemergens készítmények, de ezen a lehetőségen jelenleg túl vagyunk, most már csupán állománykezelésre van lehetőségünk. A magról kelő kétszikű gyomnövények esetén jó megoldást jelent a Tribenex 50 SG^* (tribenuron-metil) használata. A készítmény kizárólag az Express^**-toleráns hibridekben alkalmazható a kultúrnövény 2 lombleveles állapotától 6 leveles fejlettségéig. A kijuttatandó dózis a gyomviszonyoknak megfelelően – valamint a napraforgó fejlődési ütemétől függően – választható meg.

Arra is van lehetőség, hogy a 45 grammos hektáronkénti dózis egyszeri alkalommal kerüljön kipermetezésre. Azonban, ha a területen a hosszú időn át folyamatosan kelő gyomnövények (pl. parlagfű) jelentik a fő problémát - és időben is beférünk a kétkezeléses technológiába - a dózis megosztható és kétszeri alkalommal, 22,5 + 22,5 gramm is kijuttatható. A két kezelés között 7-14 napnak kell eltelnie. A magról kelő gyomnövények kezeléskori ideális fejlettségi állapota a 2-4 leveles, míg mezei acat esetében a tőlevélrózsás állapot. A hatóanyag gyorsan felszívódik, a nedvkeringés által csúcsi- és gyökérirányban szállítódik. A gyomnövény növekedése rövid időn belül leáll, a tünetek fakulás, sárgulás (4. kép) formájában 3-10 napon belül kezdenek mutatkozni, amelyek végül a pusztulásához vezetnek.

4. kép A Tribenex 50 SG jellegzetes hatástünete a sárgulás, azúttal csattanó maszlagokon – fotó: Agrometry

A Tribenex 50 SG^* 150 grammos kiszerelésben kerül kereskedelmi forgalomba, amely -teljes dózisú használat esetén- 3,3 hektárra elegendő. A jó gyomirtó hatás egyik fontos eleme a permetlé levélfelületen való minél jobb terülésének, valamint a hatóanyag növénybe való felszívódásának az elősegítése. Ez felületaktív készítményekkel egyszerűen biztosítható, például a Solar Plus adalékanyagunk 0,1%-os töménységben történő felhasználásával. A két készítmény 10 hektárra elegendő (virtuális) kereskedelmi csomagban is elérhető, amely 3 db Tribenex 50 SG^* és 2 db 1 literes kiszerelésű Solar Plus terméket tartalmaz.

A napraforgóban gyakori probléma a magról kelő és évelő egyszikű gyomnövények tömeges megjelenése. Gyakran az egyszikűek és a területen lévő kétszikű gyomok ellen egy időben válik szükségessé a gyomirtás elvégzése. Ez felveti a kérdést, kijuttathatók-e tankkeverékben a szelektív egyszikűirtó szerek a kétszikűek elleni, vegyszertoleráns hibridekben alkalmazott tribenuron-metil, vagy imazamox hatóanyagú készítményekkel? A menetszám – és így a kijuttatási költségek – csökkentése ezt kívánná, azonban ez veszélyes lehet!

Az imazamox hatóanyagú szerekkel egyértelműen tiltott az ilyen tankkombináció összeállítása, de az a tribenuron-metil hatóanyagú termékek esetében sem ajánlott. Ezt az ajánlást a napraforgó védelme miatt érdemes komolyan venni, mert annak esetleges károsodása ugyanis nem „csupán” a lombozat sérülését jelenti, szerencsétlen esetben maga a tányérképzés folyamata is sérülhet, vagy akár el is elmaradhat. Nem egy példa van arra, hogy az évekig problémamentesen alkalmazott tribenuron-metil + szelektív egyszikűirtó szer kombinációja eltérő körülményeket hozó évjáratban komoly kárt okoz. Az óvatosság ezért kötelező! Sőt, akkor járunk el a legszakmaibb módon, ha a két készítményt egy hét különbséggel juttatjuk ki, függetlenül azok használatának sorrendjétől.

A napraforgó gyomosodása – főként annak korai gyomosodása – elleni védekezés a fentiekben részletezett okok miatt nem maradhat el. A felsorolt szituációk már önmagukban is veszélyt jelentenek, ráadásul hatásuk össze is adódik, aminek a vége terméscsökkenés és minőségromlás lesz. Ennek elkerülésére ott a Tribenex 50 SG^*!

* A Tribenex 50 SG készítmény azonos az 534/2006. NTKSz engedélyszámú Express 50 SX referenciatermékkel.

** Az Express® az FMC bejegyzett márkaneve.