Hubai Imre, az Agrárminisztérium új mezőgazdasági államtitkára azonban pontosan ilyen. A föld szeretete, az agrárium tisztelete és a közösségi szolgálat szenvedélye áthatja életútját – a karcagi gyerekkortól a kormányzati csúcsig. Gyermekként megtapasztalta, mit jelent gazdálkodni: nyulakat, sertést, juhot, baromfit tartott, etette, almozta őket; a földeken tanulta meg a növénytermesztés rejtelmeit, később a termelőszövetkezetek világát is belülről ismerte meg. A repülőgépes növényvédelem iránti érdeklődése szakmává vált – katonai szakközépiskolát végzett, repülőgép-szerelő lett, ami egyben a rend szeretetére és önfegyelemre is nevelte, majd kertészmérnökként diplomázott. A családi gazdaságban a növénytermesztés, a feldolgozás, a közvetlen piaci értékesítés, a szolgáltatások és a technológiai fejlesztések tartoztak hozzá.

Vezetőként is gazda módjára gondolkodik

Államtitkári kinevezésekor is azt tartotta szem előtt, hogy a gazdálkodók érdekeit képviselje – kiegészítve az elméletet a gyakorlatból fakadó tapasztalattal. „Ez egy hivatás" – vallja, és munkáját is ennek megfelelő elhivatottsággal végzi.

– A rendszerváltás óta folyamatosan zajlik az agrárium és a vidékfejlesztés összehangolása, amiben a kormány az elmúlt években tudatosan és fokozatosan a hazai forrásokra helyezte át a hangsúlyt – mondta Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdasági államtitkára az Agroinformnak. – A cél, hogy a vidéki életminőség elérje a nagyvárosi szintet. Ezért a kormány az agrárvállalkozások megerősítése mellett, a vidék felzárkózásának érdekében, egyre több erőforrást irányít a települések élhetőbbé tételére, és tesz a közszolgáltatások elérése és színvonaluk javítása érdekében is. A 2022-es év súlyos kihívásokat hozott: az aszály és az ukrán dömpingáras élelmiszerek, alapanyagok betörése egyaránt megtépázták a gazdák bevételeit. A kormány megvédte a termelőket, kizárta a tisztességtelen importot, és stabilitást teremtett a támogatási rendszerrel. A jövőben Európa élelmiszerbiztonsága azon múlik, hogy a gazdák versenyképesek maradnak-e. Ezért meg kell védenünk a magyar földet, a magyar termelőt – ez a jövőnk, ez a nemzeti szuverenitásunk záloga, ez a mi feladatunk, erre tettünk esküt.


Hubai Imre

Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdasági államtitkára Fotó: Pelsőczy Csaba


Célok és tervek: mit tart a legfontosabb feladatának?

1. A mezőgazdasági termelők versenyképességének növelése

Mint leszögezte: a Közös Agrárpolitika kereteinek fennmaradása és a támogatásokhoz való hozzáférés egyszerűsítése és gyorsítása nem csupán a magyar termelők, hanem az egész európai mezőgazdaság jövője, és a vállalt környezeti értékek, a közjó szempontjából is kiemelt érdek, a forrásokhoz való hozzájutásnak, egyszerűbbnek és gyorsabbnak kell lennie. A források felhasználásának hatékonynak kell lennie, a mezőgazdaság agro-ökológiai potenciálját meg kell őriznünk, a termelésbiztonságot növelni, és a mezőgazdaságból származó jövedelmeket stabilizálni szükséges.

2. Vízmegtartás és öntözésfejlesztés – stratégiai áttörés

Az Aszályvédelmi Operatív Törzs elnökeként Hubai Imre egyik legnagyobb küldetése segíteni a kormány küzdelmét olyan szükséges és azonnal végrehajtható intézkedések kidolgozásában, összehangolásában, melyek a földművesek vízhez juttatását, az aszály közvetlen hatásainak mérséklését és a vízgazdálkodás hatékonyságát szolgálják.

A cél, hogy a vízkészletekkel való felelős gazdálkodás jegyében, Magyarország aszály sújtotta térségeiben javuljon a csatornák vízszállító képessége, tartsuk meg a felszíni vizeket és folyóinkból juttassunk ki minél több vizet a tájba.

Az elkövetkező időszakban prioritás:

  • csatornák tisztítása
  • új vízvisszatartó megoldások bevezetése,
  • az öntözőrendszerek hatásterületének és hatékonyságának növelése,
  • a felszíni és felszín alatti vízkészletek védelme,a
  • gazdálkodók ösztönzése a vízzel való, felelős gazdálkodásra.
„Nem veszíthetünk el egyetlen csepp vizet sem" – hangsúlyozta többször is.

3. A piacok védelme, a piacra jutás és a hazai élelmiszerek pozíciójának megerősítése

Hubai Imre szerint a magyar agrártermelők legnagyobb kihívása a kiszolgáltatottság: ha nem az övék a piac, akkor nem ők szabják meg az árakat, nem náluk keletkezik a profit. Ezen változtatni kell.

– A termelők közötti együttműködést és a szántóföldtől az asztalig tartó, saját tulajdonú integrációjuk létrehozását kell segíteni, hogy növelni tudják termékeik feldolgozottságának szintjét. Ösztönözni kell őket abban, hogy a rövid ellátási láncok kialakításával közvetlenül a fogyasztónak értékesítsenek. Ez a leghatékonyabb módja, hogy a lehető legtöbb hozzáadott érték és jövedelem náluk keletkezzen. Ezen belül kiemelt cél a termelői integráció fejlesztése, a feldolgozói kapacitások bővítése, valamint a termelői piacok és boltok hálózatának megerősítése – fogalmazott az államtitkár.


4. Az állattenyésztés és növénytermesztés egyensúlyának helyreállítása

Az államtitkár szerint a magyar agráriumban jelenleg a szántóföldi növénytermesztés van túlsúlyban, ami elsősorban pénzügyi, piaci alapokon nyugszik. Az állattenyésztési kedv fellendülésén a támogatáspolitika átalakításával, célzott beruházási ösztönzőkkel és a modern technológiák átvételének segítésével az elmúlt években sikerült javítani, de kétség kívül maradtak még tartalékok.

5. Oktatás, utánpótlás és generációváltás

A fiatalok bevonása az államtitkár szerint kulcskérdés. Hubai Imre fiatal felnőttként, a szüleitől kapta a lehetőséget az induláshoz, és hisz abban, hogy kemény munkával, példamutatással, edukációval és valós jövőképpel, nagyobb felelősség átruházásával, a bizonyítás lehetőségével tovább lehet adni a stafétát a fiataloknak és megtartani őket a mezőgazdaságban. A saját gyermekeit is az agráriumban látja dolgozni – az önállóságra nevelés, a tudás átörökítése és a családi gazdaság fenntartása számára nemcsak érték, hanem cél is.

Hubai Imre hite a keresztény értékekben, Istenben, a hazában és a családban gyökerezik, átjárja őt a magyar föld szeretete, a hagyományok tisztelete, és az erős, összetartó közösség ereje. Hisz abban, hogy a határon inneni és túli magyar közösségek szövetét a gazdák is erősítik. „Ha ezekért az értékekért teszünk, akkor az egész nemzet nyer" – fogalmaz.

A karcagi presbiter gazdasági tevékenysége mellett közéleti feladatokat is vállalt. Több cikluson át volt a Flóra Hungária, Közép-Európa legnagyobb dísznövénytermelői piacának felügyelő bizottsági elnöke. 2011-től az MNVH elnökségi tagjaként, majd 2013 és 2018 között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vidékfejlesztésért felelős alelnökeként dolgozott, részt vett a Vidékfejlesztési Program pályázatainak előkészítésében, stratégiai ügyek képviseletében, az öntözésfejlesztéstől az ökológiai gazdálkodásig, kistermelői élelmiszer-előállítástól a termelői együttműködésekig.

2019-ben és 2024-ben, két egymást követő ciklusban a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Közgyűlés elnökévé választották, míg 2020-tól államtitkárrá történő kinevezéséig, a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács elnökeként a négy vármegyés régió fejlesztési stratégiáját koordinálta – sikerrel. 2024. végére a Tisza-tó térségét az Országgyűlés kiemelt fejlesztési térséggé nyilvánította.

Indexkép: AM/Pelsőczy Csaba