Az Engelhardt Dióbirtok közelmúltbeli szakmai rendezvényén a hazai dióágazat helyzetét és a jövő kihívásait vitatták meg a termelők, akik összesen 1700 hektár dióültetvényt képviseltek. A diótermelés sosem volt egyszerű ágazat, de az elmúlt évek éghajlati szélsőségei minden eddiginél jobban próbára tették a gazdákat. Az Engelhardt Dióbirtok immár második alkalommal hívta össze a hazai és felvidéki diótermesztőket, hogy egy szakmai nap keretében közösen értékeljék a piaci és termelési helyzetet, megosszák egymással tapasztalataikat, és megoldásokat keressenek a legsürgetőbb problémákra.

Éghajlati kihívások és minőségi visszaesés

Engelhardt Ádám, a dióbirtok vezetője szerint az elmúlt három év tapasztalatai kijózanítóak: 2022-ben az aszály tizedelte meg a termést, 2023-ban a '22-es aszály következményeképp harmad-negyed termés volt az öntözetlen területeken, 2024-ben pedig már mennyiség lett volna, de a hőstressz miatt a legtöbb kertben katasztrofális lett a minőség. „2024-ben Magyarországon becslésem szerint a teljes termelésből mindössze 3-500 tonna áru volt alkalmas arra, hogy megfeleljen a héjas dióval szemben támasztott minőségi követelményeknek” – mondta el. Ez pedig a versenyképesség elvesztésével fenyeget a nemzetközi piacokon.

dió, Engelhardt Ádám

Engelhardt Ádám Fotó: Engelhardt Dióbirtok

Öntözés nélkül nincs jövő

A szakmai nap egyik fő témája az öntözés volt. A dió magas vízigényű növény, amit az elmúlt nyarak is alátámasztanak.

Jelenleg Magyarországon véleményem szerint öntözés nélkül hosszú távon nem érdemes dióval foglalkozni

– fogalmazott Engelhardt Ádám. Az engedélyeztetési és kivitelezési folyamatok azonban annyira bonyolultak, hogy egy gazdaság könnyen éveket veszíthet. Ezért mutattak be egy olyan céget is a rendezvényen, amely komplex szolgáltatásként vállalja az öntözés teljes folyamatát a tervezéstől a kivitelezésig.

Innováció és technológia – bemutató a gyakorlatban

A résztvevők megtekinthették a birtok ültetvényeit, köztük az intenzív diótermesztés jegyében síkfalas metszéssel kialakított állományokat is. Ez a technológia hazánkban még kevéssé elterjedt, de az intenzív ültetvények egyik kulcseleme lehet a jövőben. Ugyanígy problémás a magas fák növényvédelme – a bemutatott permetezőgép épp arra kínált megoldást, hogy akár 8-10 méteres fák koronáját is hatékonyan elérje.


dió, Engelhardt Ádám

Előadás a résztvevőknek az ültetvényen Fotó: Engelhardt Dióbirtok


Támogatás helyett termelés

A rendezvényen szó esett arról is, hogy a közel 9500 hektáros hazai dióültetvény-állományból becslések szerint csupán 2-3000 hektár működik valódi termelési céllal, a többi csak a támogatásokért lett telepítve. Ez torzítja a piacot, és nehezíti az integrációt is. Engelhardt, aki egyben dióintegrátor és az AMB Rousset dióra specializált gépgyártó forgalmazója is, úgy látja: a piac csak akkor lesz fenntartható, ha a termelők nemcsak a támogatásra, hanem a hosszú távú minőségre és fenntarthatóságra építenek.


Kutatás és tudás nélkül nem megy

A legnagyobb gond az éghajlatváltozás mellett az információhiány. Nincs elegendő, működőképes kutatási háttér, amely érdemben segítené a gazdák döntéseit. „Tények helyett hit alapon kell gazdálkodnunk, mivel sokszor nincs tudományos válasz egy-egy problémára. Ha például dióhullás jelentkezik, a saját szakállunkra kell kísérleteznünk, ahelyett, hogy tényadatok alapján döntenénk” – mondta Engelhardt, aki szerint egy francia modellhez hasonló, részben termelők által finanszírozott szakmai háttérrendszerre lenne szükség, amihez szívesen hozzájárulna.

A szakmai nap zárásaként ebéd és további kötetlen beszélgetés, ültetvénylátogatás zárta az eseményt, amely – a résztvevők visszajelzései alapján – valódi szakmai közösségi élményt kínált a jelenlévőknek.

Indexkép: Pixabay