Nem kímélik a kerteket a meztelencsigák: a zsenge növények védelmében cselekedni kell! Igen, de hogyan kivitelezhető ez növényvédő szerek nélkül? A megoldás neve: Phasmarhabditis hermaphrodita – egy fonálféregfaj, amely bár kegyetlenül végzi ki a meztelencsigákat, de hatásos fegyver.

Parazitákkal a meztelencsigák ellen

A parazita fonálféreg kizárólag a meztelencsigákra ártalmas, a házas csigákra, és más élő szervezetekre veszélytelen. Az invazív spanyol meztelencsiga természetes ellensége, amely 1994 óta kereskedelmi forgalomban is kapható biológiai puhatestűölő szerként szerte Európában. A fonálférgeket nagyjából 1 mm hosszú, fiatal, fertőző lárvák (dauerlárvák) formájában árusítják, ezek szabad szemmel is láthatók.

A fertőző lárvákat vízzel vegyítendő anyagokhoz vagy gélekhez adagolják, és hagyományos permetezővel juttatják ki a csigák által szívesen látogatott területekre.

A fonálféreg talajlakó állat, de jól alkalmazkodik az alomban, a komposztban és a szerves talajokban lévő élethez is, de a bomlásnak indult szervesanyagon is elél. Vízzel elkeverve a talajra, a növény közelébe vagy azokra a területekre kell kijuttatni, ahol a csigák napközben elbújhatnak.  A Phasmarhabditis hermaphrodita fonálférgek a csigák testnyílásain keresztül bejutnak a gazdaszervezetekbe, ahol kifejlődnek, elszaporodnak, majd elpusztítják azt.

meztelen csiga

A parazita fonálféreg kizárólag a meztelencsigákra ártalmas, a házas csigákra, és más élő szervezetekre veszélytelen – fotó: Pixabay

Hogyan használható?

A Phasmarhabditis hermaphrodita elsősorban a meztelencsigák köpenyének hátulján lévő, természetes nyíláson keresztül fertőz. Miután bekerült a csigába, a lárvák önmegtermékenyítő hermafroditákká fejlődnek, amelyek szaporodnak, és újabb generációkat hoznak létre. Ezalatt az idő alatt a csiga viselkedése is megváltozik: nedves, árnyékos helyen bújik el és nem vesz táplálékot magához. A csigák általában legalább 7 nap után, legfeljebb 21 napot követően pusztulnak el.

Laboratóriumi kísérletekben a fonálférgek megfelelő adagja 90%-kal gátolta a meztelencsigák táplálkozását a fertőzést követő 4 napon. Amikor a meztelencsiga elpusztul, a fonálférgek szétterjednek rajta, és táplálkoznak. Amennyiben a táplálékforrás kimerül, a fonálférgek ismét dauerlárvákat hoznak létre, amelyek más csigák után kutatva távoznak.

Ezt a hatásos megoldást már számos szabadföldi kísérletben sikeresen alkalmazták több európai országban: az Egyesült Királyságban, Horvátországban, Franciaországban, Hollandiában, Spanyolországban és Svájcban. Chilében és az USA-ban is sikeresek voltak a tesztek. Tesztelték a csigák által kedvelt salátán, epren, kelbimbón és búzán is.

A P. hermaphrodita által a fogékony meztelencsigákban okozott gyors táplálkozásgátlás egyben azt is jelenti, hogy a fonálféreg ugyanolyan időzítéssel alkalmazható, mint a kémiai csigaölők.

Arra nincs bizonyíték, hogy a fonálféregnek bármilyen nemkívánatos, nem célzott hatása lenne. Számos giliszta- és rovarfaj (Rae et al ., 2007) és nem célzott puhatestű (Wilson et al ., 2000) ellen tesztelték. A fonálféreg 25°C feletti hőmérsékleten elpusztul, így az emlősökre sem jelent veszélyt. Viszont a vizsgálatok során kiderült, hogy elpusztíthat néhány jótékonynak tartott vízi csigát, ezért nem ajánlott alkalmazni a fonálférgeket a tavak és vízi környezet közelében.

A kijuttatása egyszerű: a csigák által kedvelt területeken 1 nm-nyi részt le kell fedni fóliával, deszkákkal, mulccsal, és oda kell csalni a csigákat (élesztővel, sörrel,  reteklevéllel).  Ezután ki kell juttatni a férgeket, és két hétig nedvesen kell tartani a helyet.

A fonálférgek célzottan és vegyszermentesen végzik a dolgukat. Csak egyetlen fajt támadnak meg, így nem kell félni attól, hogy más élőlények is áldozatul esnek.

Forrás: greendex.hu

Indexkép: pixabay.com