Bár az idei tavasz az elmúlt évekhez képest csapadékosabb volt, az aszály lehetősége Damoklész kardjaként lebeg a fejünk felett. A nyári aratások után talajaink víz- és tápanyagtartalmának megőrzése vagy növelése kulcsfontosságú az őszi vetések sikerességének érdekében.
Magyarország szántóterületeinek több mint 80%-án olyan növényeket – kalászosokat, kukoricát, napraforgót és őszi káposztarepcét – termesztenek, amelyek hektáronként akár 8-10 tonna szerves anyagot is hagynak maguk után. Ez a hatalmas mennyiségű biomassza jelentős tápelemtartalommal bír, amelyből a betakarítás során csak egy rész kerül le a területről, a fennmaradó hányad – megfelelő tarlóhántással – visszajuttatható a talajba. A képlet egyszerű:
ha a szalma a termőtalajon marad, és szakszerűen lebontásra kerül, hektáronként több tízezer forint értékű tápanyagot juttat vissza a talajba, növelve ezzel a termőföld értékét és a gazdálkodó jövedelmezőségét.
Ezzel szemben a szalma – sok talajtaposással is járó – elszállítása a területről mind a talaj, mind a termelő számára veszteséget jelent - olyat, amit a szalma értékesítése önmagában nem tud ellensúlyozni.
A lebontási folyamat hatékonysága azonban nem magától értetődő. A szalma cellulózban és hemicellulózban gazdag, lebontása lassú, és könnyen verseny kezdődhet a talaj mikroorganizmusai által felvehető nitrogénért, így akár átmeneti tápanyaghiányt is előidézhet. Éppen ezért kulcsfontosságú az irányított lebontás alkalmazása – speciális mikrobiológiai készítmények kijuttatásával, amelyek a pentozánhatás elkerülése érdekében a kellő N2-szükséglet biztosítása mellett célzottan segítik a cellulóz és hemicellulóz lebontását. Ezek a készítmények nemcsak felgyorsítják a szalma bomlását, de hozzájárulnak a talaj biológiai egyensúlyának helyreállításához is.
A tudatos aratás az első lépés
A szalma hasznosulásának első lépése már a betakarítás során eldől. A tudatos aratási gyakorlat része, hogy a kombájn ne csak levágja, hanem finomra szecskázza és egyenletesen szétterítse a szármaradványokat a táblán. Ezzel biztosítható, hogy a szalma később – a 2-3-szori szalmaboronálást követően – egyenletesen beforgatható legyen a talajba, elősegítve a lebomlási folyamat megindulását. A szalma minimum egyharmadát hagyjuk fent a felszínen szalmakalapnak!
A tudatos aratás első lépése – fotó: AGRO.bio Hungary Kft.
A szármaradványok kétharmadának megfelelő mélységbe történő bekeverése és a mikrobiológiai készítmények célzott kijuttatása lehetővé teszi az irányított, gyors és hatékony lebontást. A folyamat eredményeként a szalma szerves alkotórészei beépülnek a talajba, humusz képződik, amely hosszú távon javítja a talajszerkezetet és a vízháztartást.
Ez különösen fontos a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek idején. A szalma kétharmadának szakszerű visszakeverése és a visszamaradó szalmakalap együttesen nagyon jól javítja a talaj vízfelvevő és -megőrző képességét, így a növényállomány később szembesül az aszályhatásokkal – gyakran hetekkel, akár hónapokkal később, mint azokon a területeken, ahol a szalmát eladták. A nedvességmegőrzés révén biztosított egyenletesebb növekedés és stresszmentesebb fejlődés végső soron magasabb és stabilabb hozamot eredményez a következő kultúrában.
Az irányított szárbontás tehát nem csupán szervesanyag-gazdálkodási kérdés, hanem a tudatos, előrelátó talajmegőrző és -építő stratégia része – amelynek hatása már a következő vetésnél, de valójában évekre előre befolyásolja a termőképességet.
A szárbontó hatású mikrobiológiai készítmények alkalmazása azonban még nem számít általános gyakorlatnak a gazdálkodók körében, mivel sokan csak korlátozott ismeretekkel rendelkeznek ezek működéséről. Az ilyen típusú technológiák iránt leginkább azok a termelők nyitottak, akik komplex szemlélettel közelítenek a növénytermesztéshez, értik a talajban zajló biológiai folyamatokat, és fontos számukra a fenntarthatóság, valamint a talajélet aktív támogatása.
A szárbontó mikroorganizmusok élő szervezetek, fejlődésük és szaporodásuk a talaj aktuális fizikai és biológiai állapotától függ. A mikrobiális talajélet szempontjából különösen előnyösnek számítanak a forgatás nélküli művelési rendszerek, mivel ezek jobban megőrzik a talaj szerkezetét és nedvességtartalmát. Ugyanakkor gyakorlati tapasztalataink és kísérleteink azt mutatják, hogy ezek a talajbaktérium-kultúrák még a hagyományos, forgatással járó talajművelés esetén is hatékonyan működnek.
Miért fontos a szármaradványok irányított bontása és talajba keverése? Mi történik tarlókezeléskor és szárbontó kezelés után a növényi maradványokkal a talajban?
A szárbontó kezeléssel a betakarítás után visszamaradt növényi maradványok irányított mikrobiológiai bontását, a bennük szerves kötésben lévő makro-, mezo-, mikroelemek feltárását végezzük és a talaj szervesanyag-tartalmát növeljük. Az erre a célra izolált és szelektált törzseket közvetlenül a szármaradványokra permetezzük a tarlón, majd egyenletesen a talaj felső – mikrobiológiai szempontból legaktívabb – rétegébe keverjük. A szárbontó mikrobái képesek az intenzív bontási folyamatot megindítani, amibe később az őshonos mikrobák is bekapcsolódnak.
A szervesanyag-gazdálkodás szempontjából kiemelt fontosságú, hogy ne csak szervetlen tápanyagokkal lássuk el a talajt. A szármaradványok tápanyagtartalma jelentős, de a növények számára felvehetetlen szerves kötésben van. A szárbontásra kifejlesztett, 2008 óta elérhető és bizonyítottan kiválóan működő BactoFil® CELL egyedülálló mikrobiológiai gyökér- és szármaradványbontó készítmény jelentősen meggyorsítja szár- és gyökérmaradványok elbomlását. Mikroorganizmusai elbontják a növénymaradványok cellulóz- és hemicellulózrostjait, így a bennük lévő tápanyagok jelentős része a következő kultúra számára felvehetővé válik, továbbá megkötik a légköri nitrogént is (műtrágya-megtakarítás). A készítmény csökkenti a növénymaradványokból a talajba került kórokozók életterét, visszaszorítja a szaporodásukat, ezáltal a következő kultúráknak kisebb fertőzési nyomással kell megküzdeniük (hatékonyabb növényvédelem). Az elbomlott rostok megkönnyítik a talajművelést, hiszen a talajközeli szármaradvány morzsalékos állagúra bomlik, a talajmunkák üzemanyagköltsége lényegesen csökken.
Az AGRO.bio BactoFil® CELL termékét egyedülálló módon ellenőrzött gyógyszergyártási technológiával, a Kárpát-medencében őshonos baktériumtörzsek használatával, az ISO 9001:2015 minőségirányítási rendszer és az ISO 14001:2015 környezettudatos irányítási rendszer előírásai szerint állítjuk elő.
Az AÖP-ben 2 pontot ér a BactoFil® CELL gyökér- és szármaradványbontó használata. Ökológiai gazdálkodásban is felhasználható készítmény.
Forrás: AGRO.bio Hungary Kft.
Felhasználási javaslat
A BactoFil® CELL gyökér- és szármaradványbontót 1 l/ha dózisban, 200–400 l/ha vízmennyiséggel kijuttatva közvetlenül az egyenletesen felaprított szármaradványokra kell permetezni, majd azonnal a talajba kell dolgozni. Ha BactoFil T-Jettel végezzük a munkát, akkor minimum 60 liter/ha lémennyiséggel dolgozzunk. A talajmunkára legalkalmasabb eszközök a tárcsa, a kultivátor és a grubber, amelyek a hatékony lebontást elősegítve egyenletesen keverik be a növényi maradványokat a talajba.
Daoda Zoltán
AGRO.bio Hungary Kft.
Keresse területi szaktanácsadó kollégáinkat, akik készséggel állnak rendelkezésre, akár szakmai segítségre, akár gyors szállításra van szüksége, vagy az aktuális akcióink iránt érdeklődik: https://agrobio.hu/hu/kapcsolat
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
