Külföldi források alapján próbáltuk kideríteni, mi a mostani brüsszeli terv lényege és a következőket találtuk:

  • Éves felső plafon a területalapú jövedelemtámogatásra: 100 000 € / gazdaság.
  • Sávos csökkentés (degresszivitás) a nagyobb összegű kifizetéseknél (pl. –25% 20–50 ezer €, –50% 50–70 ezer € között, stb.).
  • Nemzeti átlagkifizetés irányszáma: 130–240 €/ha közti sáv, amit a tagállamok állítanának be. 

/POLITICO/

A Bizottság érvelése: ha a költségvetés adott, a fiatal/új/kis gazdaságok több támogatásához a legnagyobb kedvezményezettektől kell elvenni. A javaslat ősszel megy komoly tárgyalási fázisba (Tanács–Parlament–Bizottság). 

Kik járhatnak rosszul EU-szinten?

A közvetlen támogatások koncentráltak: a legnagyobb 20% a kifizetések ~80%-át viszi (struktúra és földterület-koncentráció kéz a kézben). 

/Agriculture and rural development/

Csehország és Szlovákia: különösen érintettek (nagyon magas a nagyüzemek részesedése és az 50+ ha birtokok aránya). Görögország: kevésbé érintett (sok a kis kedvezményezett). 

/POLITICO, European Commission/

A nagyüzemi oldal szerint a plafon „a termelés gerincét” sújtja; a környezetvédelmi oldal szerint ez az első lépés a valódi újraelosztás felé. 

/Farm Europe, Capreform/

Magyar fókusz: mekkora lehet a becsült hatás?

Pontos magyar bontás a 2023-as kifizetési eloszlásról még nem ismeretes úgy, ahogy a javaslat számolna vele, de a szerkezetből következtethetünk: a KSH szerint csökken a legkisebbek aránya, nő a nagyobb gazdaságok súlya, vagyis a koncentráció erősödik. 

/Központi Statisztikai Hivatal/

Nagyságrendi példa (szemléltetés, nem hivatalos számítás):

  • Tegyük fel, hogy az országos átlag 180 €/ha lesz.
  • 1 000 ha aranykoronás szántóval: 180 000 € lenne az éves alapjövedelem-támogatás.
  • Degresszivitás után és 100 000 € plafonnal a ~80 000 € feletti rész elvész/átcsoportosulna más célokra (fiatal gazdák, új belépők stb.).
  • 600 ha esetén: ~108 000 € bruttó → plafon feletti ~8 000 € esne ki.

A tényleges hatás attól függ, milyen kulcsokat fogadnak el a tagállami tárgyalásokon (degresszív lépcsők), és mekkora átlag/ha kerül a magyar stratégiai tervbe a következő ciklusra. 

/POLITICO, Reuters/

Magyar „nyertes–vesztes” térkép (várhatóan)

Kis- és közepes gazdaságok (évi <20 000 € decoupled támogatás): többségében nem érintettek közvetlenül; sőt, a felszabaduló forrásokból fiatal gazdák / új belépők plusz keretekhez juthatnak. 

/POLITICO/

Nagy integrált üzemek, csoportok: érzékelhető forrásvesztés (különösen 600–1 000+ ha fölött), hacsak a végleges szabályok nem engednek kompenzációt (pl. munkaerőköltség-levonás – egyelőre nem tisztázott, benne lesz‑e a csomagban). 

/Reuters/

Politikai menetrend és erővonalak

Őszi tárgyalások: a Tanácsban a nagyüzemi struktúrájú országok (CZ, SK és várhatóan több közép-európai tag) ellenállása valószínű; az EP-ben vegyes a kép, de érzékelhető a kisebb gazdaságok felé történő eltolás támogatása. 

/POLITICO/

Az agrárbiztos Christophe Hansen nyíltan számít konfliktusra, az ő narratívája: ugyanannyi pénzből igazságosabb elosztás. 

/Financial Times/


Mit tehet most egy magyar gazdaság?

  • Szcenárió-számolás: nézzétek meg a 2022–2024-es decoupled bevételek alapján, mekkora rész eshetne a 20/50/70/100 ezer € sávokba. (Ez ad első becslést a „vágásra”.) /Capreform/
  • Struktúra‑finomhangolás: projektek és beruházások arányának növelése olyan elemek felé, amelyek nem a plafon alá tartoznak (pl. beruházási/vidékfejlesztési komponensek, célzott fiatalgazda‑támogatások). /Agriculture and rural development/
  • Generációváltás, belépők: a javaslat logikája szerint ide áramlik több pénz – érdemes családi/holding struktúrákat is finanszírozási szemmel újragondolni (a végleges jogszabály fényében). /Agriculture and rural development/
  • Termelési és cash‑flow kitettség: akik 600–1 000+ ha környékén vannak, készítsenek likviditási puffert a 2028–2034 közötti időszakra. /Reuters/
Összefoglalva:
A külhoni agrár szaksajtó szerint a 100 000 €‑s plafon és a degresszív vágások főleg a nagyoknak fájnak, a kisebbek többsége alig érzi majd.
Magyarországon a kimutatások szerint a szerkezeti trend a nagyobb üzemek súlyának növekedése – náluk a kockázat kézzelfogható. 
A végkimenetel ősszel dől el a tárgyalásokon; az irány egyértelműen a források újraelosztása a kisebb/fiatal gazdák felé. 

Indexkép: Pixabay