Sokan úgy gondolják, hogy a komposztálás télen, különösen januárban, szinte lehetetlen feladat, hiszen a hideg hatására a természet „megáll”. Megfelelő odafigyeléssel a komposztáló a leghidegebb hónapokban sem válik teljesen inaktívvá. Bár a lebontási folyamat valóban lelassul, a komposzt életben tartható, sőt akár újra is indítható, ha ideiglenesen leállt.

A januári komposztálás nemcsak a hulladékcsökkentés miatt fontos, hanem azért is, mert így tavasszal már részben érett, tápanyagban gazdag komposzttal dolgozhatunk a kertben.

 Ez jelentős előnyt jelent a talajerő utánpótlásában.

Miért tűnik úgy, hogy a komposzt „leáll” télen?

A komposztálás egy biológiai lebontási folyamat, amelynek motorjai a baktériumok, gombák és egyéb mikroorganizmusok. Ezek az élőlények érzékenyek a környezeti feltételekre, különösen a hőmérsékletre. Télen, amikor a hőmérséklet tartósan 0 °C közelébe vagy az alá süllyed, a mikroorganizmusok aktivitása jelentősen csökken.

Ilyenkor:

  • a lebomlás üteme lelassul,
  • a komposzt belseje akár át is fagyhat,
  • csökken a levegő és a nedvesség mozgása a halomban.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez nem végleges leállás, csupán átmeneti „téli pihenő”.

komposzt télen

A januári komposztálás nemcsak a hulladékcsökkentés miatt fontos, hanem azért is, mert így tavasszal már részben érett, tápanyagban gazdag komposzttal dolgozhatunk a kertben. – Fotó: Shutterstock

Ahhoz, hogy a komposzt életben maradjon télen, ugyanazokat az alapelveket kell szem előtt tartanunk, mint az év többi részében – csak tudatosabban alkalmazva.

A három kulcs télen is működik:

  • Nedvesség: A komposzt akkor aktív, ha nedves, de nem tocsogós. Télen a csapadék gyakran hó formájában érkezik, ami a felmelegedéskor lassan olvad bele a komposztba. Ha túl száraznak találjuk a komposztot, locsoljuk meg langyos vízzel – de csak mértékkel, nehogy túl vizes legyen!
  • Levegő: A lebontó mikroorganizmusoknak oxigénre van szükségük. Téli időszakban is érdemes átforgatni a komposztot, akár csak a felső rétegeket. Így megelőzhető az anaerob rothadás, és segíthetjük a mikroorganizmusokat.
  • Szén–nitrogén arány: A sikeres komposzt titka a megfelelő arány: körülbelül 25–30 rész szén (száraz anyagok, például avar, szalma) és 1 rész nitrogén (friss zöld hulladék, konyhai maradék). Télen, amikor kevesebb friss zöld hulladék keletkezik, fontos, hogy a száraz anyagokat is hozzáadjuk, és ne csak nitrogéndús anyagokkal dolgozzunk.
Hogyan indítható újra a „leállt” komposzt januárban?

  • Átforgatás: A komposzt átmozgatásával oxigént juttatunk be, és segítjük a mikroorganizmusokat. Ha a halom átfagyott, várjuk meg az enyhébb napokat.
  • Nedvesség pótlása: Ha száraz a komposzt, langyos vízzel locsoljuk meg, hogy a mikrobák újra aktivizálódhassanak.
  • Friss anyagok hozzáadása: Egy kevés friss konyhai hulladék, kávézacc vagy zöld növényi maradék segíti a folyamat beindulását. Ha van, egy kevés kész komposzt vagy kerti föld is gyorsítja az újraindulást.
  • Védelem a fagytól: Takarjuk le a komposzthalom tetejét (pl. szalmával, zsákvászonnal), így jobban tartja a hőt és a nedvességet.

Tanácsok gazdálkodóknak és hobbikertészeknek

  • Ne hagyjuk magára a komposztot télen sem! Rendszeres figyelemmel, kis odafigyeléssel a hideg hónapokban is értékes, tápanyagban gazdag komposztot nyerhetünk.
  • Használjunk minél többféle szerves anyagot: az őszi lomb, a konyhai hulladék, a szalma és a forgács is mind értékes összetevők.
  • A komposztálás télen is hozzájárul a fenntartható gazdálkodáshoz, hiszen csökkenti a hulladék mennyiségét és javítja a talaj minőségét.

Összefoglalva: a komposzt télen sem „áll le” véglegesen – némi odafigyeléssel és a három kulcs (nedvesség, levegő, szén–nitrogén) biztosításával egész évben működtethető a komposztáló, így tavasszal már kész, érett komposzt várhatja a veteményest!

Indexkép: shutterstock.com