Nem csökkent a mezőgazdaság súlya, sőt!

Az egyik legmeglepőbb eredmény az, hogy az ágazat súlya nemhogy nem csökkent, inkább nőtt Európában. Az Eurostat adatai szerint 2024-ben az EU teljes gazdasági teljesítményének 1,2%-át a mezőgazdasági munkával keletkező értéktöbblet adta, ami 0,1 százalékponttal magasabb volt, mint 2009-ben. Ez ugyan még mindig egy kis szám, de a változás irányára senki nem számított. 

Az elmúlt 16 évben pontosan 15 tagállamban nőtt az ágazat relatív súlya az ország GDP-jéhez viszonyítva. 

A mezőgazdasági termelés súlya 15 tagállamban is növekedett az utóbbi másfél évtizedben

A mezőgazdasági termelés súlya 15 tagállamban is növekedett az utóbbi másfél évtizedben – Fotó: Shutterstock

Nemcsak Keleten vannak „agrár” országok

Tagállami szinten jelentős eltérések figyelhetőek meg. Görögországban (3,2%), Romániában (2,5%) és Spanyolországban (2,3%) a mezőgazdaság részesedése az állam teljes GDP-jéből, ami lényegesen magasabb az uniós átlagnál. Másrészt 12 EU-tagállamban az ágazat hozzáadott értéke nem érte el az 1%-ot a GDP-ben.

Hazánk a mezőny első harmadában, az „agrár” országok között található, és az utóbbi másfél évtizedben nem változott a mezőgazdaság súlya az ország GDP-jében.

A mezőgazdaság részesedése az adott ország GDP-jéből

A mezőgazdaság részesedése az adott ország GDP-jéből – Fotó: Eurostat

Máshol lényeges elmozdulások történtek. Az élmezőnyben Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban, Lettországban és Hollandiában is tovább nőtt az ágazat jelentősége az értékteremtésben. A legnagyobb arányú fejlődés a letteké ezen a téren. Ezzel szemben Romániában, Bulgáriában és Horvátországban nagy a visszaesés.

A román mezőgazdaság nemzeti GDP-hez való hozzájárulása szinte megfeleződött az utóbbi másfél évtizedben, amiben az egyre forróbb klíma lényeges szerepet játszik.

A sor másik végén, az „iparosodott” tagállamok között is látunk szomorú visszaeséseket: Németországban és Csehországban már csak a GDP fél százaléka körül mozog a mezőgazdasági értékteremtés súlya, ami érthetővé teszi, miért játszik ilyen kis szerepet a gazdaságpolitikai döntéseikben ez az ágazat.