Komoly válságtünetek látszanak a magyar cukorrépa-termesztésben. Az ágazat jövedelmezősége az elmúlt években jelentősen romlott, miközben az időjárási körülmények sem kedveznek a termelőknek. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy már a hazai cukorgyártás jövője is kérdésessé válhat.
Erről beszélt az Agroinformnak Dorogi Árpád, a Cukorrépa-termesztők Országos Szövetsége, valamint a Cukor Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnöke.
Mint fogalmazott, rendkívül alacsony jelenleg a termelési kedv, mivel a gazdák tavaly kevesebb bevételt értek el a cukorrépával, mint amennyi költségük keletkezett a termesztés során.
A veszteségeket részben enyhítette a hektáronként 275 ezer forintos termeléshez kötött támogatás, ugyanakkor az ágazat szereplői további segítséget vártak a kormányzattól. A szakmai szervezetek és az Agrárminisztérium közötti tárgyalások során vetési támogatásról is szó esett, azonban az erről szóló rendelet végül nem jelent meg.
Dorogi Árpád szerint a korábban remélt támogatás helyett csupán az új belépők és a termőterületet növelők számíthatnak – ígéret szerint – hektáronként 60 ezer forintos egyedi támogatásra, ami jóval kisebb segítséget jelent a termelők számára.
A nehézségek ellenére idén 10 860 hektáron vetettek cukorrépát a gazdák a Magyar Cukor Zrt. szerződései alapján. Emellett további mintegy 500 hektáron exportcélú termesztés folyik horvátországi gyártó számára.
A tavalyi év ugyan jobb cukortartalmat és minőséget hozott, mint 2024, a terméseredmények mégis csalódást okoztak. A száraz időjárás miatt a termésátlag alig haladta meg az 50 tonnát hektáronként.
A szakember szerint 2026-ban sem látszik kedvezőbb helyzet.
– Sajnos az idei év is aszályosnak tűnik, az eddig lehullott csapadék mennyisége elmarad a korábbi évek átlagától – mondta.
Hozzátette: ha a cukor világpiaci ára továbbra is alacsony marad, miközben az aszály miatt gyenge termések várhatók, az már a következő évi termelést is veszélybe sodorhatja.
Dorogi Árpád szerint a gazdák érdeklődésének visszaesése egyértelműen a romló jövedelmezőségi viszonyokkal magyarázható.
– A cukorrépa az elmúlt 2-3 évben nem volt versenyképes más szántóföldi növényekkel – hangsúlyozta.
A szakember arra is kitért, hogy nem jelent valódi alternatívát a külföldi értékesítés sem. Szlovéniában ugyanis már évek óta nincs működő cukorgyár, a horvát export pedig jelenleg csupán korlátozott mértékű.
A legnagyobb veszélyt azonban az jelenti, hogy az alacsony cukorárak miatt az egész értékláncból eltűnhet a nyereség.
– Ha tartósan ezen az alacsony szinten maradnak az árak, sem a cukorgyártásban, sem a cukorrépa-termesztésben nem képződik megfelelő jövedelem. Ez alapanyaghiányhoz és akár az egyetlen hazai cukorgyár bezárásához is vezethet – figyelmeztetett.
Indexkép: Pexels
