Az Asymetree nevű spanyol fejlesztés a CSIC, azaz a Spanyol Tudományos Kutatási Tanács intézetének több mint húszéves kutatómunkájára épül. A célja a víz- és energiafelhasználás optimalizálása az ültetvényeken.
Egyedi öntözés mesterséges intelligenciával
Míg a hagyományos rendszerek általában az egész parcellát egy egységként kezelik az öntözés szempontjából, az Asymetree technológiája lehetővé teszi, hogy minden egyes fát saját vízigényének megfelelően lássanak el. Ez nagy előnyt jelent olyan ültetvényeken, ahol jelentős az egyedek közötti különbség, például talajtípus, a domborzat vagy a növények életkora miatt.
A rendszer LiDAR technológiát használ, amelyhez hasonlóval autonóm járművek is dolgoznak: ennek révén 3D-s modellt állít elő az ültetvényről, pontosan mérve minden fa lombkoronájának térfogatát. Ez a paraméter nélkülözhetetlen a növények vízigényének meghatározásához. A méréseket a kutatók által fejlesztett saját, vezeték nélküli SAQIA-IR infravörös szenzorok egészítik ki, amelyek még azelőtt képesek kimutatni a vízhiányos stresszt, mielőtt az szemmel láthatóvá válna a gazdák számára.
Az egész rendszer központja a SAQIA digitális platform, mely összegyűjti az összes helyszíni szenzoradatot – ideértve a meteorológiai állomások, talajnedvességmérők, vízfolyásmérők és más eszközök információit is. Ezeket a mesterséges intelligencia algoritmusok feldolgozzák, hogy objektív alapot teremtsenek a víz kijuttatásához, végső soron csökkentve a felesleges költségeket és segítve a gazdákat a napi öntözési stratégia megalkotásában.
A SAQIA platform nemcsak az öntözést optimalizálja, hanem segít valós időben azonosítani az üzemeltetési zavarokat is – például szelephibákat, nyomáscsökkenéseket vagy egyéb műszaki problémákat. Ez csökkenti a felesleges kiszállások számát, egyszerűsíti az üzemeltetést és növeli az üzemeltetési biztonságot.
Több évtizedes kutatási háttér
Az Asymetree mögött több évtizedes, nemzetközi szinten is élenjáró kutatói tapasztalat áll; ide tartozik a távérzékelés, a fenotipizálás vagy a precíziós öntözés. A fejlesztés során hajtottak végre elsőként Spanyolországban olyan projekteket, mint a drónokra épített hőkamerás stresszdiagnosztika, 3D-fenotipizálás LiDAR és hiperspektrális szenzorral, valamint az első terepi fenotipizáló robot bevetése.
Láttuk, hogy a tudomány előrébb jár, mint a gyakorlati alkalmazás: sok volt a komplex megoldás, de kevesen tudták azt a mindennapi eszközökbe ültetni. A rendszer célja, hogy a tudás egyszerű, folyamatosan fejlődő szolgáltatássá váljon" – mondta José Antonio Jiménez Berni, az IAS-CSIC vezető kutatója.
A rendszer az első években főként olajfa, mandula, pisztácia, szőlő és citrusfélék ültetvényeiben kap szerepet, de a fejlesztők szerint bármely öntözéses kultúrára adaptálható. Jelenleg 15 pilot gazdaságban zajlik a tesztelés; ezeken keresztül a rendszer folyamatosan fejlődik a gazdák gyakorlati visszajelzései alapján. Az eddigi eredmények szerint a platform segítségével könnyebben felismerhetők a hagyományos öntözési programok hiányosságai, javul a vízhasználat hatékonysága, és egyszerűsödik a technikai adminisztráció.
A következő forradalom a gazdálkodásban az lesz, ha elmozdulnak a blokkszintű menedzsmenttől az egyedi igények szerinti menedzsment felé, mégpedig adatalapon" – mondta a kutató, hozzátéve: "Olyan eszközt szeretnénk a gazdáknak adni, ami megkönnyíti ezt a váltást, javítja a jövedelmezőséget, mert minden egyes vízcsepp hasznosul".
A fejlesztés 2026-ban önálló céggé nőtte ki magát.
Forrásunk volt: retema.es
Ez a cikk is érdekes lehet: Mesterséges intelligencia a mezőgazdaságban: hogyan lehet valós segítség az AI?
