Hol tart a pályázatok elbírálása, hogyan könnyítene a minisztérium a gazdálkodók terhein és hogyan változnak az ellenőrzések? Többek között ezekről kérdeztük Viski Józsefet, az Agrárminisztérium agrár-és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkárát az OMÉK-on tartott eőadását követően.
– Az egyes normatív támogatásokban, az egységes kérelemben igénybe vett támogatásokban lehet-e valamilyen egyszerűsítést eszközölni?
– Itt egy bonyolult és összetett támogatási rendszerről beszélünk. Van egy alaptámogatás, vannak kiegészítő támogatások, ha valaki fiatal gazda, vagy egy kisebb birtokméreten gazdálkodik, aztán ott van az agrárökológiai program (AÖP), az agrár-környezetgazdálkodási program (AKG), az ökogazdálkodási program (ÖKO). Ezek részben egymásra épülő, összetett pályázatok, bonyolult eljárásrenddel.
Azt tapasztaltuk, hogy szigorúbb előírásoknak kell megfelelniük az ügyfeleknek, mint amit az Európai Unió elvár. Éppen ezért mi most azon vagyunk, hogy ezen előírások mennyiségét csökkentsük, és csak az unió által kötelezően elvárt ellenőrzési és adminisztratív feladatokat végezzük el. Lecsökkentettük a helyszínellenőrzésre kiválasztott területek arányát, módosítottunk a kiválasztási eljárásainkon is.
Az elektronikus gazdálkodási naplóvezetési kötelezettséget megszüntetjük az idei évtől az agrár-környezetgazdálkodási és az ökológiai gazdálkodás pályázatnál.
Viski József, az Agrárminisztérium agrár-és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára – Fotó: Agroinform.hu
Könnyítések az AÖP programban
A tavalyi évben már az AÖP-nél is kivezetésre került a naplóvezetési kötelezettség. Emellett az idei évben az agrárökológiai programban több változtatást is eszközölünk, például ilyen egy tolerancia rendszer bevezetése, aminek köszönhetően 3%-nál nem nagyobb eltérés nem jelenti a támogatásból való kizárását.
Az AÖP egy nagyon népszerű program, 4 millió 300 ezer hektárra igényeltek az idei évben támogatást az 5 millió hektár mezőgazdasági művelésben tartott területből. Azt láttuk a korábbi években, hogy ha valakinek volt egy néhány száz méteres táblafeltörése, vagy a teljes művelt területhez képest egy kisarányú szabálytalansága, az adott esetben rögtön a teljes célprogramból való kizárást jelenthette. Ezért vezettük be a tolerancia rendszert, aminek köszönhetően
a kisebb szabálytalanságokat szankciómentesen tudjuk kezelni, illetve ha valaki mégis szankció alá esik, akkor kisebb lesz a szankció mértéke, nagyobb lesz a kifizetett támogatás összege.
Nagyobb előlegfizetés és gyorsabb végkifizetés
A jövő évben pedig próbálunk ennél is ügyfélbarátabb eljárásokat kidolgozni, viszont ezeket minden esetben az Európai Bizottsággal is egyeztetnünk kell. Én bízom benne, hogy az idei évben az előleg-kifizetéseknél már azt tapasztalhatják a gazdálkodók, hogy nagyobb arányú kifizetésre kerül sor. Egyrészt ezt az Európai Bizottság is jóváhagyta az idei évre a tagállamok számára, másrészt pedig a belső eljárásrendek megváltoztatása is elősegíti.
A végkifizetéseknél pedig, amikor jövő évben majd a gazdálkodási napló, a földhasználat és az egyéb ellenőrzési kötelezettségek történnek, bízom benne, hogy az ügyfélre kevesebb olyan teher hárul, ami az ellenőrzésekkel és az adminisztrációval kapcsolatos, a következő évi egységes kérelem benyújtásánál pedig még tovább tudunk majd egyszerűsíteni.
Az a célunk, hogy idén egy nagyobb összegű előleget tudjunk kifizetni, és a jövő évi végkifizetéseket március-áprilisra előre tudjuk hozni júliusról.
Fontos eredmény még, hogy az agrárökológiai programban eddig az első évben a következő év áprilisától indultak el a kifizetések, az idei évben viszont már január hónaptól el tudta indítani a fizetéseket a kifizető ügynökség. Idén pedig úgy néz ki, hogy az AÖP előlegek kifizetése el tud indulni október-novemberben, jövőre pedig március-április körül a végkifizetések.
"Az a célom, hogy ezek a források minél gyorsabban és minél kevesebb teherrel tudjanak eljutni a gazdálkodókhoz" – Fotó: Agrármarketing Centrum
A kifizetések menetrendje
– Van jelenleg több olyan pályázat, amelyeknél nagyon várjuk a döntéseket. Az egyik ilyen a járványügyi fejlesztések pályázat, emellett a gazdaságátadás, és a fiatal gazda pályázat is.
– Nagyon sok pályázat tavaly nyáron, ősszel került benyújtásra, illetve idén tavasszal. Mondok egy hozzávetőleges ütemtervet:
- Kis ÉLIP: Februártól a kis élelmiszeripari pályázatoknak kezdődött meg a döntéshozatala, majd ez a folyamat lelassult. Most júniustól gyorsult fel a pályázati döntések meghozatala. Mostanra elmondhatjuk, hogy lényegében a kis élelmiszeripari pályázatban szinte valamennyi pályázatról már döntés született.
- Nagy ÉLIP: A nagy élelmiszeripari pályázatban is közel 240 milliárd forintnyi támogatói döntést hozott meg az irányító hatóság. Az ügyfelek kb. 40%-ánál történt már bírálat, és most már kéthetente döntést hozunk benne, jövő héten is 30 milliárddal fog nőni ez az arány.
- Kis ÁTK: Az "Állattartó telepek megújításának támogatása" pályázattal kapcsolatban már közel 800 pályázatról döntés született az 1400-ból, és az a célunk, hogy november végéig valamennyi pályázatról döntés szülessen. A kis élelmiszeripari és a nagy élelmiszeripari pályázatoknál és a kis állattartó pályázatnál is az a cél, hogy az idei évben valamennyi döntés megszülessen.
- Nagy ÁTK: Az "Állattartó telepek fejlesztésének támogatása" pályázatnál is zajlik a bírálat. Ott történt egy halasztás, tavasszal hátrébb soroltuk, tekintettel a ragadós száj- és körömfájás okozta helyzetre. Tavasszal nagyon bizonytalan volt, hogy milyen fejlesztések tudnak majd sikeresen megvalósulni, illetve sokan még a futó projektjeiknek a zárását is nehezen tudták befejezni, tekintettel arra, hogy nem szívesen engedték akár a kivitelezőt az állattartó telepükre. Ezért egyel hátrébb soroltuk a nagy állattartókat, de novembertől már az ő esetükben is elkezdenek megszületni a támogatói döntések, és február-márciusig be is fogjuk fejezni azokat.
- Az öntözésfejlesztésben a tavaszi pályázatok esetén novembertől születnek meg a döntések.
- A kertészeti üvegházak, hűtőházak és post-harvest fejlesztések támogatásáról szóló pályázatoknál augusztus óta szintén folyamatosan születnek a döntések, és az idei évben valamennyi pályázatról szeretnénk dönteni.
- Járványvédelmi felhívás (Szarvasmarha-, juh- és kecsketartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztése): egyrészt a nagy állattartó telepi pályázat is tartalmazott járványügyi fejlesztéseket, ott volt egy külön célterület, de ugye a tavaszi helyzet miatt nyitottunk egy új külön konstrukciót is erre. Ezen pályázatoknál is valamikor a tél folyamán fognak megszületni a döntések, viszont itt úgy írtuk meg a pályázati felhívást a nyáron, hogy gyakorlatilag márciusra visszamenőleg már elszámolhatók a költségek. Tehát hogyha valaki esetleg abban a havária helyzetben, ami március-április hónapban kialakult a RSzKF járvány miatt, ezeket a beruházásokat már megvalósította, akkor ezeket, hogyha támogatói okiratot kap, gyakorlatilag másnap el fogja tudni számolni visszamenőleg a kifizető ügynökség felé.
- A fiatal gazda pályázatnál nagyjából akkora összegre érkezett be pályázat, mint amekkora a keretösszeg, vagyis nagyjából a keretösszeg és az igényelt támogatás arányban volt egymással.
- A Terménytisztítók, tárolók, szárítók, vetőmagüzemek fejlesztésének és -komplex fejlesztésének támogatása pályázatok esetében december vége-január elejétől kezdődően fognak megszületni a döntések, mind a kicsi, mind a nagy pályázatoknál.
A kis élelmiszeripari pályázatot (Feldolgozó üzemek fejlesztésének támogatása) újra meghirdetjük. Múlt héten jelent meg társadalmasításra a felhívás, és novembertől lesz majd pályázható.
- A Gazdaságátadási együttműködés támogatása felhívásnál 665 pályázat jut be szeptember elején az első körbe. Ott is azon dolgozunk, hogy november hónapra már meg tudjon születni a döntés, hiszen akkor már érkezni fognak a gazdaság átvevői pályázatok, illetve megnyílik a lehetőség annak a benyújtására, de az a célunk, hogy a tél során ezt elrendezzük.
Hatalmas a túligénylés
A pályázatok időzítésével kapcsolatban meg kell említenem, hogy a minisztériumnak eredetileg az volt a koncepciója – amit a pályázati felhívások keretösszegében is láthattak – hogy évente meghirdeti majd ezeket a konstrukciókat és egy kicsit próbálja eloszlatni az igényt, illetve a megvalósításokat ebben az uniós költségvetési ciklusban. Viszont a pályázók ezt nem így gondolták. Egyrészt 2-3 éve várták már ezeket a pályázati lehetőségeket, másrészt nem tudták vagy nem akarták elhinni, hogy itt valóban lesz lehetőség majd a következő években is. Úgyhogy gyakorlatilag egy nagyon nagy mértékű igénylés történt.
A nagy állattartóknál közel 800 milliárd, a nagy élelmiszeripari pályázatnál több mint 700 milliárd, az üvegházasoknál 110 milliárd, tehát négy-ötszörös túligényléssel is találkoztunk. Ezért változtattunk a források elosztásának eredeti tervén. Én úgy gondolom, hogy ha most a tavaly meghirdetett összegekre beérkezett pályázatok egyharmadát támogatnánk, a többit pedig elutasítanánk forráshiányra hivatkozva, hogy jövőre újra pályázzanak, az nagy hiba lenne. A pályázónak újra kellene terveznie, újra pályázatírót kellene fogadnia, illetve maga a beruházás, amivel szeretne kapacitást bővíteni, termelni, az tolódna egy évvel. Ezt nem tartjuk jó megoldásnak, úgyhogy elővesszük az erre a ciklusra szánt valamennyi pénzt a stratégiai tervből, és mögé rakjuk ezeknek az igényeknek.
Az a cél, hogy 75-80%-ban mind a nagy élelmiszeripari, mind a nagy állattartó telepi pályázatok nyerjenek.
A kis pályázatoknál, amelyek a kisebb gazdálkodók kisebb léptékű beruházásait szolgálják az a cél – és eddig ezt tartottuk is – hogy valamennyi formailag megfelelő, minimum pontot elérő pályázat támogatva lesz.
Mi próbáljuk a valós piaci igényekhez hozzáigazítani a forráskereteket, annak az árán is, hogy egyes felhívásokat esetleg elhalasztunk, vagy egyáltalán ki se írunk. Így született arról döntés, hogy a precíziós géppályázatot, amit sokan vártak, nem fogjuk meghirdetni, és ennek forrásait az állattartó telepi felhívásba csoportosítottuk át. Ebben egyébként több mint 100 milliárd forint értékű gépbeszerzésre van lehetőség, természetesen másfajta gépekre, úgyhogy azt tudom mondani, hogy
aki szántóföldi gép, illetve precíziós gép vásárlására törekszik, az ne húzza, ne halassza a beruházását, mert nem lesz se idén, se a jövő évben, se ebben a ciklusban erre vonatkozóan támogatás.
– Végezetül egy személyes kérdés. Mit kíván megvalósítani a munkája során, mi a terve a jövővel kapcsolatban?
– 2012 óta foglalkozom agrárfejlesztésekkel és 2014 óta uniós fejlesztésekkel. Dolgoztam az elmúlt három évben a minisztériumon kívül a másik oldalon is, tehát felhasználóként is már találkozhattam ezekkel a dolgokkal. Én úgy gondolom, hogy a magyar kormány egyedülálló lehetőségeket biztosít a társfinanszírozás 80 százalékra emelésével arra, hogy nagyléptékű fejlesztések tudjanak Magyarországon a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban megvalósulni. De az én fő célom az, hogy ez ne csak egy pályázati lehetőség legyen, ne csak elméleti lehetőség legyen arra, hogy valaki pályázhat, mert egy elnyert támogatás önmagában nem ér semmit. Azt fel kell használni, ki kell fizetni, az el kell, hogy jusson a gazdálkodóhoz, hogy igazán hasznosulni tudjon és a nap végén ő is elégedett legyen.
Ezt tartom a normatív támogatásokra is. Igaz, hogy jellemzően meg szokták kapni, a statisztikáink alapján a közvetlen támogatások nagy része kifizetésre kerül. Viszont az, hogy mennyi idő alatt és milyen úton jut el oda hozzá a gazda, és milyen adminisztratív és ellenőrzési tevékenységgel, az nem mindegy. Ez az, ami befolyásolja az ő elégedettségét az agrártámogatási konstrukciókkal kapcsolatban. Nekem az a célom, hogy mind a normatív támogatásoknál, mind a beruházási támogatásoknál az Európai Unió által elvárt kritériumoknak természetesen feleljünk meg, viszont ezen túl ne terheljük feleslegesen a gazdákat. Aki gyorsan ad, az kétszer ad szokták mondani. Nekem is az a célom, hogy ezek a források minél gyorsabban és minél kevesebb teherrel tudjanak eljutni a gazdálkodókhoz.
_fill_540x300_0.jpg)
