Megérkezett a tavasz, ezzel együtt pedig rengeteg feladat vár a kertészekre. A szőlő különösen érzékeny növény, ezért a vele kapcsolatos teendőket gondosan kell időzíteni. Kiemelten fontos, hogy a fagyok elmúltáig várjunk, és szélcsendes időben lássunk neki a munkáknak, hiszen a hirtelen visszatérő hideg károsíthatja a rügyeket.

Mikor bontsd ki a szőlőt?

Ha a szőlőtőkék télire fel voltak kupacolva, a fagyok elmúltával eljött az idő, hogy lebontsuk a takarást és szabaddá tegyük a tőkéket. Ez lehetővé teszi, hogy a vesszőkön található rügyek a nedvkeringés megindulásakor gyorsan kihajtsanak. Fontos azonban, hogy ne siessünk: a korai nyitás fagykárt okozhat a rügyekben. A munkát csak akkor kezdjük el, amikor már nem fagyos a talaj, de a rügyek még nem duzzadtak meg jelentősen.

Egyes helyeken előnyitást alkalmaznak, amikor a szőlő metszése után nyitják ki a tőkenyakat. Ezt főként ott végzik, ahol a tőkék magasművelésűek, és csak a tőkenyak volt letakarva a tél során.

Állapotfelmérés és pótlás

Érdemes átvizsgálni a tőkéket, javítani a szőlő támasztékait, valamint pótolni a hiányzó vesszőket. A pótláshoz leginkább gyökeres vesszőt, vagy kötött talaj esetén gyökeres oltványt használjunk. Jó módszer a bujtás is: egy egészséges, jól termő tőkéről válasszunk egy erős vesszőt, és vezessük azt a hiányzó tőke helyére ásott gödörbe. Ez idővel meggyökeresedik, és a következő évben már termést is hozhat.

Metszés és lemosó permetezés

A nedvkeringés megindulását követően eljött a metszés ideje, majd ezt követheti a lemosó permetezés. Ez utóbbi kiemelten fontos a gombás betegségek – például a peronoszpóra, lisztharmat vagy szürkerothadás – elleni védelemben. A lemosó permetezés segít megelőzni a fertőzéseket, így hozzájárul a szőlő egészséges fejlődéséhez.


szőlő

A gondozott szőlő sok gyümölccsel hálálja meg a munkádat. – Fotó: Shutterstock

Ültetés: Így alapozd meg a sikeres szőlőtermesztést

A szőlő nem mindenhol érzi magát jól, ezért a hely kiválasztása meghatározó. A tőkének sok napfényre, ugyanakkor védett fekvésre és tápanyagban gazdag, mélyrétegű, vízzel jól ellátott talajra van szüksége. Az oltványok számára legalább 60x60 cm-es és 60 cm mély gödröt ássunk, a talajt előtte javítsuk érett istállótrágyával. Az ültetés előtt az oltványokat néhány órára áztassuk vízbe, hogy pótolják az elvesztett nedvességet.

Az ültetés során távolítsuk el az oldalgyökereket, a talpgyökereket rövidítsük meg, és az oltványt olyan mélyre helyezzük, hogy az oltás helye közvetlenül a talajfelszín fölé kerüljön. Ültetés után alaposan öntözzük meg, majd kupacoljuk fel a növényt úgy, hogy a vesszők alsó három-négy rügyét védje a föld a hidegtől.

A metszés lépései

A gyümölcsfákhoz hasonlóan a szőlőnél is elengedhetetlen a metszés, hogy jó minőségű és bőséges termést kapjunk. A metszést még a nedvkeringés beindulása előtt érdemes elvégezni. Vizsgáljuk meg a vesszőkön lévő termőrügyeket: ha élénk zöldek, akkor egészségesek, de ha a rügy csúcsa barna, akkor kisebb fagykár érte, míg a fekete rügyek sajnos elfagytak.

Metszéskor távolítsuk el az elfagyott, beteg, idős vagy elszáradt csonkokat. Ezután következik a termőcsapok metszése. Léteznek rövid és hosszú csapon termő fajták, de általános szabály, hogy négyzetméterenként 20-30 egészséges rügyet hagyjunk meg. Érdemes váltómetszést alkalmazni: a kétéves csapon két vesszőt hagyjunk meg, a többit vágjuk le. A felső lesz a termőcsap (4-10 rügy), az alsót két rügyre metsszük vissza (ugarcsap). A következő évben a letermett termővesszőt eltávolítjuk, az ugarcsapon fejlődő vesszőkből pedig kiválasztjuk a következő évi termővesszőt.

Miért jó, ha van szőlő a kertben?

A szőlő nem csak ízletes, hanem értékes tápanyagforrás is. Gazdag antioxidánsokban és polifenolokban, amelyek segítenek az oxidatív stressz elleni védekezésben, így támogatják a szem egészségét és a makula pigment-sűrűségét is. A szőlő magas víztartalmú, szénhidráttartalma mellett glikémiás indexe közepes, ezért mérsékelt vércukorszint-emelő hatása van.

Kiemelkedő a víz- és káliumtartalma, ami miatt kiváló méregtelenítő és vízhajtó hatású. Csökkenti a húgysavszintet, így segít a köszvény és más ízületi problémák enyhítésében. A szőlő A-, B-, C- és K-vitaminban, valamint káliumban, szelénben, biotinban, vasban és folsavban is gazdag. Támogatja az immunrendszert, javítja a fizikai és szellemi erőnlétet, segít a vérnyomás szabályozásában, gátolja a vérrögképződést, és védelmet nyújt a szívbetegségek ellen. Mivel csökkenti a hisztamin képződését, az allergiás tünetek mérséklésében is szerepet játszhat.

Ezen felül a szőlő fogyasztása hozzájárulhat a daganatképződés lassításához, és javítja a hosszú távú memóriát is. Minél érettebb a szőlő, annál több antioxidánst tartalmaz. A legtöbb hatóanyag a héjban és a magban található, ezért célszerű azokat is elfogyasztani, ha lehetőség van rá.

A szőlő tehát nem csupán finom, hanem egészségünk szempontjából is értékes gyümölcs. A tavaszi időszakban végzett gondos ápolással megalapozhatjuk az egész éves bő termést és a növény jó kondícióját. Érdemes tehát időt és figyelmet szentelni a szőlőnek – meghálálja a gondoskodást!