A magyar gazdaság tartós növekedéséhez a kereslet ösztönzése helyett versenyképes kapacitások kialakítására kell összpontosítania az új kormánynak. Az olcsó munkaerőre támaszkodó korábbi gazdasági modell helyét egy technológia- és tudásvezérelt szerkezetnek kell átvennie, miközben Magyarországnak elsősorban a szolgáltatóiparon keresztül érdemes erősítenie jelenlétét a globális értékláncokban – áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. kedden publikált elemzésében, amely a magyar gazdaság növekedési pályáját regionális összevetésben vizsgálta.


A dokumentum szerint az elmúlt évek stagnálását követően 2026 első negyedévében ismét érzékelhető gazdasági bővülés mutatkozott. Az adatok 1,7 százalékos gazdasági növekedést jeleztek, ami három és fél éve nem látott ütemet jelentett. A GKI úgy látja, az új kormány egyik meghatározó stratégiai feladata az lesz, hogy ezt a növekedést hosszabb távon is fenn tudja tartani.

Az elemzés felidézi, hogy 2014 és 2019 között Magyarország a régió dinamikusan növekvő gazdaságai közé tartozott. Ebben az időszakban évente átlagosan 4,2 százalékkal bővült a gazdaság, amivel a vizsgált régiós országok között a harmadik helyet foglalta el.

A tendencia azonban 2022 után megfordult.

A GKI adatai alapján 2025-ben a magyar gazdaság 0,5 százalékkal bővült, miközben a régióban átlagosan 1,9 százalékos növekedést mértek. Ez a vizsgált országok között visszafogott növekedési ütemet jelentett Magyarország számára.

A kutatóintézet értékelése szerint 2022-t követően megtört a hazai gazdaság korábbi lendülete, és a növekedési pálya lényegében ellaposodott. A korábban alkalmazott, elsősorban új munkaerő és tőke bevonására építő, úgynevezett extenzív növekedési modell lehetőségei fokozatosan kimerültek.


A költségvetési, illetve európai uniós forrásokból finanszírozott többletkereslet az alacsony termelékenységnövekedés és a nem kellően hatékony kapacitásbővítés következtében a GKI szerint egyre korlátozottabban képes a bruttó hazai termék növekedését ösztönözni. A többletkereslet egy része ehelyett az infláció erősödésében, illetve az import növekedésében jelenik meg – olvasható az elemzésben.

A GKI vizsgálata arra is kitér, hogyan alakult Magyarország teljesítménye hosszabb időtávon a régiós országokhoz képest. A kutatóintézet számításai szerint az elmúlt tizenöt évben Magyarország euróban mérve a régió lassabban bővülő gazdaságai közé tartozott, miközben növekedési üteme az uniós átlagtól is elmaradt. Ezzel párhuzamosan több, gyorsabban felzárkózó régiós versenytárs számottevő előnyre tett szert.

Az elemzők szerint mindez arra is rávilágít, hogy a forintban kimutatott hazai nominális növekedés jelentős részét az infláció hajtotta.

A relatív árszínvonalak közötti eltéréseket is figyelembe vevő, vásárlóerő-paritáson, vagyis PPS-ben számított mutató ugyancsak azt jelzi, hogy Magyarország relatív pozíciója kedvezőtlenebbül alakult.


A GKI hozzáteszi: 2010-hez viszonyítva a magyar gazdaság teljesítménye egyértelműen növekedett, ugyanakkor a bővülés üteme a régió számos országában tapasztaltnál visszafogottabb volt. A vizsgált versenytársak közül Szlovákia mutatott gyengébb dinamikát, miközben a román és a lengyel gazdaság tartósan gyorsabb növekedési pályát futott be Magyarországnál.

A reálértéken, illetve a vásárlóerő-paritáson számított indexek közötti jelentős különbség a kutatóintézet értékelése szerint arra utal, hogy a hazai gazdaság volumenének növekedése csak korlátozott mértékben jelent meg a tényleges jólét emelkedésében.

Ennek egyik oka az alacsony termelékenységnövekedés lehet, de az elemzés a külföldi működőtőke által meghatározott, tőkeintenzív ágazatok jelentős súlyára is felhívja a figyelmet. A GKI szerint e gazdasági szerkezet következtében

a Magyarországon előállított hozzáadott érték számottevő része nem közvetlenül a belföldi jövedelmeket és az életszínvonal emelkedését szolgálja.

Az elemzés egy másik fontos gazdasági folyamatra is rámutat. A GKI szerint 2016 óta elsősorban a szolgáltatások járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez, miközben a korábban meghatározó húzóágazatnak tekintett ipar és az építőipar hozzájárulása mérsékeltebb maradt.

Egyes években az ipar és az építőipar teljesítménye egyenesen visszafogta a gazdasági bővülést. A kutatóintézet szerint ez arra utal, hogy a magyar gazdaság szerkezetében fokozatos átrendeződés zajlik, és egyre hangsúlyosabbá válik a szolgáltatások szerepe.

A korábbi kormányzat „újraiparosítási” stratégiájával kapcsolatban a GKI azt állapítja meg, hogy a kiemelt támogatásokban részesülő ipar nem tudott tartósan a gazdasági növekedés meghatározó motorjává válni. Az építőipar teljesítménye eközben erőteljes ingadozásokat mutatott, amit az elemzés részben azzal magyaráz, hogy az ágazat jelentős mértékben függ a nagy állami infrastrukturális megrendelésektől.

A kutatóintézet mindezek alapján úgy véli, hogy az új kormánynak a kereslet további ösztönzése helyett valódi, nemzetközi szinten is versenyképes kapacitások kialakítására kellene helyeznie a hangsúlyt.


Ennek egyik feltétele a GKI szerint, hogy a magyar gazdaság a jelenleginél magasabb hozzáadott értéket előállító tevékenységekkel kapcsolódjon be a globális értékláncokba. Ebben különösen fontos szerepet kaphat a szolgáltatószektor, miközben a hosszabb távú növekedési modellnek az olcsó munkaerő helyett egyre inkább a technológiára, a tudásra, a termelékenység javítására és a magasabb hozzáadott érték előállítására kell épülnie – áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésében.

Forrás: MTI

Indexkép: Shutterstock