A sertés a modern mezőgazdaság és gasztronómia elengedhetetlen szereplője, de vajon honnan ered a közös történetünk? Egy friss kutatás most új fénybe helyezte a háziasítás folyamatát – és az eredmények egyszerre lenyűgözők és tanulságosak.
Vadonból az emberi társadalmak felé
A Dartmouth Egyetem kutatói szerint a disznók háziasítása nem Kelet-Európában vagy a Közel-Keleten indult, mint azt korábban hitték, hanem mintegy 8000 évvel ezelőtt Dél-Kínában, a Jangce-folyó alsó szakaszán. A tanulmány szerint ekkor kezdtek a vadkanok egyre közelebb húzódni az emberi településekhez, ahol a letelepedett emberek már mezőgazdasággal foglalkoztak.
A korai közösségek főtt ételmaradékai és hulladékai mágnesként vonzották a táplálékra éhes állatokat – és ez lett az első lépés a háziasítás felé vezető úton.
A szelídítés jelei a fogakon is látszanak
A kutatók nem csupán csontokat vizsgáltak, hanem valami sokkal beszédesebbet is: fogkőlerakódásokat. 32 disznófogat elemeztek két lelőhelyről, és a mintákban keményítőszemcséket, főtt rizst, jamgyökeret és más emberi eredetű táplálékok nyomait azonosították.
Ez nemcsak az állatok étrendjére világított rá, hanem a közvetlen emberi kapcsolatot is bizonyította. Emellett ostorféregpetéket is találtak, amelyek emberi eredetűek – ez azt jelenti, hogy ezek a sertések valószínűleg nagyon szoros kapcsolatban éltek emberekkel, talán még együtt is laktak velük.
Genetikai átalakulás és viselkedésbeli fordulat
A hosszú együttélés során a disznók jelentős testi és viselkedésbeli változásokon mentek keresztül. Elveszítették vad agresszivitásukat, kisebb testalkatúvá váltak, agyuk pedig az evolúciós alkalmazkodás során körülbelül egyharmadával zsugorodott. Ez a változás nem csupán a fizikai adottságokat, hanem a viselkedést is formálta – azok a példányok, amelyek toleránsabbak voltak az emberekkel, nagyobb túlélési eséllyel rendelkeztek.
Nem mi háziasítottuk őket, ők választottak minket?
A kutatók két párhuzamos folyamatot azonosítottak: az egyik modell szerint az állatok önként közelítették meg az embereket a táplálék miatt, a másik megközelítési mód szerint pedig az emberek kezdetben vadászat, később célzott tenyésztés céljából próbálták háziasítani a disznókat. A valóság valószínűleg a kettő keveréke volt, de a kutatás megerősíti: a sertések legalább annyira alkalmazkodtak hozzánk, mint mi hozzájuk.
Együttélés 8000 éve
A disznók ma is kiemelkedő szerepet játszanak az emberi életben: élelmiszerforrásként, kutatási alanyként, sőt egyre inkább házi kedvencként is feltűnnek. De ahogy ez az új kutatás is bizonyítja: az ember és a sertés kapcsolata már az ősidőkben is sokkal bonyolultabb és kölcsönösebb volt, mint azt eddig gondoltuk.
Forrás: earth.com
Indexkép: Shutterstock
