A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület 2026-ban is meghirdette az Év beporzói programot, amelyhez a Beporzók napjához kapcsolódva egy nyilvános szavazás is társul. A kezdeményezés célja, hogy évről évre ne egyetlen fajt, hanem egy teljes állatcsoportot állítson a figyelem középpontjába, hangsúlyozva azok ökológiai jelentőségét és sokszínűségét. A program 2023-ban indult el, és azóta egyre szélesebb körben hívja fel a figyelmet a beporzók szerepére.
A szavazás során a közönség három javasolt csoport közül választhatja ki azt, amely 2026-ban kiemelt figyelmet kap. Az eredményt minden évben a Beporzók napja előtt hozzák nyilvánosságra, idén már február 20-án. A bemutatott élőlényekhez kapcsolódóan nemcsak biológiai és természetvédelmi ismereteket osztanak meg, hanem kulturális érdekességeket és pedagógiai ötleteket is, amelyek segítséget nyújthatnak pedagógusoknak, közművelődési szakembereknek és családoknak egyaránt.
Az Év beporzói 2026 jelöltjei
A 2026-os év különlegessége, hogy a jelöltek mind a kétszárnyú rovarok, azon belül is a legyek közül kerültek ki.
A választás tudatos: a szervezők célja, hogy csökkentsék az e csoporttal szembeni, sokszor indokolatlan ellenérzéseket. Világszerte mintegy 150 ezer kétszárnyú rovarfajt tartanak számon, ezek közül körülbelül 80 ezer tartozik a legyek közé. Bár egyes fajok kórokozók terjesztésében is szerepet játszhatnak, számos faj nélkülözhetetlen feladatokat lát el, többek között a növények beporzásában.
A legyek egy pár hártyás szárnnyal repülnek, jellegzetes zümmögő hangjukat a gyors szárnyrezgés adja. Ízelt lábaik végén karmok és tapadókorongok találhatók, amelyek segítségével szinte bármilyen felületen képesek megkapaszkodni.
Pöszörlégy – Fotó: mkne.hu
Pöszörlegyek (Bombyliidae)
A pöszörlegyek, más néven gyapjaslegyek, feltűnő megjelenésű, szorgalmas viráglátogatók. Testüket gyakran sűrű, gyapjas szőrzet borítja, amely alatt mintázott kitinpikkelyek húzódnak. Közepes vagy nagyobb termetű, tömzsi kétszárnyúak, gömbölyded fejjel. Hosszú, vékony szívókájuk első pillantásra ijesztőnek tűnhet, valójában azonban ártalmatlan, és lehetővé teszi számukra, hogy a csöves virágok mélyén rejlő nektárt is elérjék.
Kiváló repülők, akár egy helyben lebegve is képesek táplálkozni. A testükre tapadó virágpor révén fontos szerepet töltenek be a beporzásban. Lárváik életmódja változatos: egyes fajok más rovarokat fogyasztanak vagy élősködnek rajtuk, ezzel hozzájárulva több mezőgazdasági kártevő, például hernyók és sáskalárvák gyérítéséhez. Bár a parazita lárvák olykor hasznos rovarokat is érintenek, a pöszörlegyek összességében jelentős tagjai az élővilágnak.
Viráglégy – Fotó: mkne.hu
Viráglegyek (Anthomyiidae)
A viráglegyek nevüket a görög „anthos” (virág) és „myia” (légy) szavakból kapták. A kiskertekben gyakran kártevőként találkozhatunk velük, mivel egyes fajaik lárvái növényi szárakban, gyökerekben vagy levelekben fejlődnek, míg mások rothadó növényi anyagokon vagy állati eredetű hulladékon élnek.
Ezek a legyek többnyire kisméretűek vagy közepes termetűek, jellegzetes szárnyerezetük és a mellkasukon található sörték alapján jól felismerhetők. A hímek összetett szemei gyakran egymáshoz közel helyezkednek el. Bár lárváik sokszor kellemetlenséget okoznak, a kifejlett egyedek fontos beporzók lehetnek, különösen olyan hűvösebb hegyvidéki területeken, ahol a méhek ritkábban fordulnak elő. Ilyen helyeken a viráglegyek rendszeresen látogatják a virágokat, nektárt és virágport fogyasztanak, miközben aktívan részt vesznek a megporzásban. Jó példa erre a hazánkban védett európai zergeboglár, amelynek beporzását több viráglégyfaj is végzi.
Zengőlegyek (Syrphidae)
A zengőlegyek a rovarvilág egyik legelterjedtebb csoportját alkotják, az Antarktisz és néhány elszigetelt óceáni sziget kivételével szinte mindenhol előfordulnak. Többségük virágzó növényeket keres fel, különösen kedvelik az ernyős virágzatú fajokat. Világszerte több ezer fajuk vesz részt aktívan a beporzásban, olyan élőhelyeken is, ahol más beporzók már kevésbé jelennek meg.
Zengőlégy – Fotó: mkne.hu
Méretük változó, általában 7–15 milliméter közötti. Testfelépítésük sokféle lehet: akadnak zömök és karcsú, szőrös és csupasz fajok is. Szárnyaikat rendkívül gyorsan mozgatják, így képesek egy helyben lebegni a levegőben. Számos fajuk mintázata méhekre vagy darazsakra emlékeztet, ami hatékony védelmet nyújt számukra a ragadozókkal szemben.
A kifejlett zengőlegyek nektárt és virágport fogyasztanak, míg lárváik kifejezetten hasznos ragadozók: fejlődésük során akár több száz levéltetvet is elfogyasztanak, ezzel természetes módon segítve a növényvédelmet.
Szavazás és részvétel
A 2026-os Év beporzói cím sorsáról a közönség dönthet online szavazás keretében. A voksokat 2026. február 15-ig várják. A szervezők arra kérnek mindenkit, hogy a felhívást minél szélesebb körben osszák meg, ezzel is hozzájárulva a beporzók megismertetéséhez és megbecsüléséhez.
Forrás és képek: mkne.hu
_fill_540x300_0.jpg)
