Egy új tanulmány szerint a városok éjszakai mesterséges megvilágítása akár három héttel is meghosszabbíthatja a növények növekedési időszakát a vidéki területekhez képest. Ez a felfedezés alapjaiban kérdőjelezi meg az eddigi éghajlatközpontú szemléletet.
A tanulmány megállapította, hogy a városokban a vegetáció időszaka átlagosan 12,6 nappal korábban kezdődik tavasszal, és 11,2 nappal tovább tart ősszel, mint vidéken – összesen közel három hét extra növekedési időt eredményezve. Ez azt jelenti, hogy az utcai lámpák és az épületek kivilágítása éjjel-nappal „napfényként" működik a növények számára. Az is megfigyelhető, hogy a mesterséges fény az év végén fejti ki az erőteljesebb hatást.
Ez különösen az északi városokban figyelhető meg, ahol a természetes nappalok hossza nagyobb eltéréseket mutat az év során: a mesterséges fény itt lényegesen erősebb hatást gyakorol a növényi életciklus kezdetére és végére.
A mesterséges fények átírják a természet naptárát – írják tanulmányukban a kutatók, akik arra is figyelmeztetnek, hogy bár a hosszabb zöld időszak megnövelheti az ökológiai produktivitást és a szénmegkötő képességet, negatív hatásai is lehetnek: az élőhelyek felborulása, invazív fajok terjedése és az ökoszisztémák természetes ritmusának felborulása várható. A virágzási és beporzási ciklusok időzítése is kibillenhet, ami hosszabb távon rombolhatja az ökoszisztéma egyensúlyát.
Az új LED-es világítási rendszerek több kék fényt bocsátanak ki, amelyre a növények még érzékenyebben reagálhatnak – ezért a szakemberek azt javasolják, hogy a városfejlesztési tervek már most vegyék figyelembe az éjszakai fények ökológiai hatásait.
Összességében a kutatás új megvilágításba helyezi az urbanizáció hatásait: nem elegendő elmélyedni a „városi hőszigetek" témájában, hiszen a „városi fényszigetek" is erőteljes befolyást gyakorolnak a természet működésére.
Forrás: earth.com
Indexkép: Pixabay
