Boldog új évet kíván az Agroinform minden gazdának és mezőgazdasági dolgozónak! Legyen 2026 az egészség, boldogság, bőséges termés és minimális kártevők éve! Az év utolsó napján nem csak a petárdák és a pezsgő durrannak, de a remények is szárnyra kapnak, hiszen minden új esztendő új lehetőséget kínál – még ha a naptár lapozása önmagában nem is varázsol el mindent. Az évzárás a számvetés, az újrakezdés és a nagy bulik ideje. De vajon hogyan ünnepeltek régen, és mitől lesz igazán szerencsés egy gazda szilvesztere?
Így mulattak őseink – a szilveszter története
Az évbúcsúztatókat már az ókori mezopotámiaiak és egyiptomiak is ismerték, de a szilveszter ünneplése csak a középkorban vált népszerűvé. XIII. Gergely pápa 1582-es naptárreformja óta január 1-je az újév kezdete, december 31-e pedig Szilveszter pápa napja – innen a név!
A hangos, zajos mulatság nem újdonság: már a rómaiak is lármával űzték el az óév gondjait, ezt a hagyományt később Franciaországban is újraélesztették. A magyar falvakban ostorcsattogtatás, kolompolás és „gonoszűző zajcsapás” biztosította, hogy a rossz szellemek messze kerüljék a gazdaságokat.
Bőségvarázslás, szerencsejóslás – magyar szilveszteri praktikák
A magyar szilveszter legfőbb célja mindig is a bőség és szerencse bevonzása volt. A hajadon lányok pogácsába rejtett cetlikkel, gombócfőzéssel és ólomöntéssel próbálták kideríteni, ki lesz a jövendőbelijük. A falvakban maszkokat és álarcokat öltöttek, hogy elijesszék a balszerencsét, és a téltemetés sem maradhatott el: az óévet jelképező bábut vagy elégették, vagy elásták.
Az éjféli harangzúgás, a közös kántálás és a bálok – legyen az morzsabál, batyus bál vagy házibuli – mind-mind a közösségi ünneplés szerves részei voltak. A bőség asztalán pedig nem hiányozhatott a malacsült és a lencse – hiszen ezek hozzák meg a szerencsét és a gazdagságot a következő évre.
Ahogy más országokban, úgy nálunk is nagy zajjal járt az óév búcsúztatása. Régebben ezt „gonoszűző zajcsapásnak" vagy „gulyafordításnak" nevezték. Ilyenkor éjfél körül lármáztak ostorral, kolomppal, dudálással.
Szokás volt a téltemetés is, amikor az óévet jelképező bábut elásták vagy elégették. Néha egy fiatal legényt öregembernek öltöztettek, ő jelképezte az óévet, és kikergették a faluból. Szokás volt ilyenkor a kántálás is, amikor házról-házra járva kívántak jót a falu lakóinak.
A hajadon lányok ezen a napon gombócfőzéssel, pogácsasütéssel, ólomöntéssel jósoltak a jövendőbelijükről. A gombócokba cetliket tettek, választottjaik neveivel, és amelyik gombóc először feljött a víz felszínére, az abban található nevű legény lett a leány férje. Az ólomöntésnél az ólom formájából következtettek a jövendőbeli férj munkájára.
Magyarországon főleg a mezővárosokban tartottak nagy bálokat szilveszterkor. Hajdúdorogon ekkor volt a szolgalegények bálja, Hajdúböszörményben pedig morzsabált tartottak. Erre a lányos szülök vitték a süteményeket, a pásztorok pörköltet főztek, és bőségesen folyt a bor. A nagykun városokban ekkor tartották a batyus bálokat, de rendeztek házibálokat is. Itt citeraszó és cigányzene mellett mulattak a fiatalok. A vidéki előkelőségek saját kastélyaikban rendeztek évbúcsúztatókat.
A nagyvárosokban kezdetben báltermek adtak otthont a mulatságnak. Ezeken gyakran voltak hangversenyek, vagy színi előadások. A XIX. század elején szilveszterkor cigányzenészek adtak szerenádot híres emberek ablakai alatt.
szilveszter pezsgő
Egyes falvakban az óév búcsúztatását és az új esztendő köszöntését harangzúgás kísérte. A lakók együtt ünnepeltek és vonultak a templom elé meghallgatni az óév búcsúztatót és az újévi köszöntést. Manapság is divat maszkokat, álarcokat viselni, hogy elijesszék ezzel a rossz szellemeket.
Szilveszteri babonák
Szilveszterkor tilos házimunkát végezni, mosni vagy takarítani, mert az nem hoz szerencsét a következő évre. Az év első napját pedig úgy kell eltölteni, amilyen évet szeretnénk magunknak. Nem véletlenül eszünk ilyenkor malacsültet sem. Nem csak azért, mert finom és sokan kedvelik, hanem azért is, mert a malac előre túrja a földet, vagyis ,,kitúrja a szerencsét". Ha pedig igazán biztosra akarunk menni, fogjuk meg a kunkori farkát is, hogy garantáltan szerencsénk legyen.
Óvatosan kell bánni a hallal is, mert csak a folyó menti vidékeken hoz szerencsét, hiszen a sok pikkely sok pénzt jelent számukra, azonban máshol elúszik vele a szerencse. Tilos a mosás és a teregetés, mert az valakinek a halálát hozza. A szemetet sem szabad levinni, mert kiöntjük vele a szerencsénket.
Nem szabad sem kölcsönkérni, sem kölcsönadni, mert szintén elviszi a szerencsét. Betegek se legyünk szilveszterkor, mert akkor az egész évet betegeskedéssel fogjuk tölteni. Ha újév napján az első látogató nő, az szerencsétlenséget jelent, viszont ha férfi csenget be elsőként, az szerencsét hoz.
Boldog új évet kívánunk! – Fotó: Shutterstock
Az újév első napján veszekedni sem szabad, mert akkor az egész év hangos lesz a vitáktól. Ezt érdemes az év többi napján is betartani. Aki házasodni szeretne, annál legyen tele a mézes bödön, ugyanis, ha a szerelmesek megkenik az ajkukat mézzel, és úgy csókolják meg egymást éjfélkor, akkor hosszú lesz a szerelmük.
A lányok régen kiszaladtak a disznóólhoz, megrúgták az ól falát, és ha a disznók röfögtek, akkor az új évben biztosan férjhez tudtak menni.
Nemzetközi szilveszter
A szilvesztert mindenhol hasonlóan ünneplik, azonban akadnak nagyon érdekes szokások is. Spanyolországban és a latin-amerikai országokban például minden egyes éjféli harangszókor bekapnak egy-egy szőlőszemet, hogy szerencsés új évük legyen. Olaszországban kidobálják a felesleges dolgokat az ablakon, sok helyen pedig cserépedényeket törnek össze, hogy elijesszék a rossz szellemeket. Oroszországban szilveszterkor újévi fát állítanak, és Fagy apó ilyenkor ajándékozza meg a gyerekeket.Pezsgő, a szilveszter csillaga
Nem lenne igazi az ünnep pezsgő nélkül! A habzó ital története egészen Dom Perignon francia szerzetesig nyúlik vissza, és bár eleinte csak a kiváltságosok itala volt, ma már minden magyar asztalra kerülhet egy palack. A pezsgő nem csak a hangulatot dobja fel, hanem a hagyomány szerint a szerencsét is megalapozza.
Mit kívánhatunk 2026-ra?
Az Agroinform szerkesztősége azt kívánja minden olvasójának, hogy legyen az új évben eső, ha kell, napfény, ha szükséges, és főleg bőséges termés és kevés kártevő! Ünnepeljünk együtt, koccintsunk a vidék és a magyar mezőgazdaság sikereire! Hozzon az új év egészséget, boldogságot, és ne csak a földeken, de a szívekben is teremjen bőség!
Egészségben, boldogságban, sikerekben, jó termésben és kedvező időjárásban gazdag új évet kívánunk mindenkinek!
