Az Európai Bizottság frissen bemutatott, 2028-tól érvényes költségvetési tervezete komoly felháborodást váltott ki a magyar és más uniós tagállamok gazdái körében, ennek részleteit elemzi egy interjúban az agrárminiszter. Nagy István ebben leszögezte: a legnagyobb agrárpolitikai vitát kiváltó eleme a tervezetnek, hogy a közös agrárpolitikára szánt uniós források drasztikus csökkentését irányozza elő.
A jelenlegi ciklushoz képest mintegy 33 000 milliárd forintnyi forrás tűnne el, miközben Ukrajna támogatására 40 000 milliárd forintot különítenének el, és a szabadkereskedelmi piacok megnyitása is terítéken van.
A költségvetési elvonások mögötti indoklás szerint a pénzügyi források szűkösek, és Ukrajna támogatása prioritást élvez. Ugyanakkor a mezőgazdasági támogatások jelentős átcsoportosítása és a közös agrárpolitika (KAP) önálló keretének megszüntetése súlyos következményekkel járna a tagállamok agráriumára nézve. A javasolt struktúra szerint a mezőgazdasági támogatások a kohéziós alapokkal versenyeznének, így a nemzeti kormányokon belül keletkezne belső konfliktus a források elosztásáról.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Ukrajna mezőgazdasági termékei jelenleg is dömpingáron árasztják el az uniós piacokat, miközben a termelésükben nem kell megfelelniük az EU szigorú szabályainak, például a növényvédő szerek vagy állatjólét terén. Ehhez jön még a Dél-Amerikával kötendő Mercosur-megállapodás, amely további olcsó importárukkal öntené el az európai piacot, gyakorlatilag lehetetlen helyzetbe hozva az uniós gazdákat.
Magyarország egyértelműen ellenzi a költségvetési tervezetet, amely – a jelenlegi formájában – a magyar vidék és gazdálkodás hosszú távú ellehetetlenítéséhez vezetne. A kormány álláspontja szerint ezzel az európai élelmiszer-biztonság és a hagyományos mezőgazdasági kultúra kerülne veszélybe.
A vidék, a termőföldhöz kötődő életforma nem csupán gazdasági kérdés, hanem kulturális örökség is – mondják a döntéshozók –, és ha egyszer a gazdák felhagynak a munkával, onnan már nincs visszaút.
A tervezett változások a banki finanszírozásban is dominóhatást indíthatnak el:
ha a támogatások struktúrája megváltozik, az új számítási alapok miatt a hitelek megtérülése is kétségessé válhat, ami csődhullámot indíthat el a mezőgazdaságban.
Több tízezer gazda kerülhet bajba, ha nem változik a javasolt irány.
A szabadkereskedelmi megállapodások újabb veszélyeket rejtenek, különösen a határ menti magyar gazdák számára. Korábban már megtapasztalták, hogy az ukrán import jelentős piaci részesedést vett el tőlük. Ezt Magyarország egyoldalúan határzárral kezelte – amit Brüsszel kifogásolt –, de a kormány ígéri: addig marad a határzár, amíg nem születik biztonságos, a magyar gazdák érdekeit védő megállapodás.
Közben a magyar kormány az aszály elleni védekezésre is kiemelt figyelmet fordít. Idén májusban létrehozott Aszályvédelmi Operatív Törzs már 178 millió köbméter vizet tartott vissza különböző műszaki beavatkozásokkal, és közel 5 milliárd forintot csoportosítottak át azonnali védekezésre. A kormány továbbra is fizeti a gazdák vízdíját, támogatja az öntözési infrastruktúra fejlesztését, és szemléletváltást hozott a belvizek kezelésében is.
A nemzeti álláspont szerint az uniós agrárpolitika újratervezése nem történhet a gazdák rovására. A magyar kormány minden eszközzel azon dolgozik, hogy a mostani költségvetési tervezet ne lépjen életbe jelenlegi formájában – a cél, hogy a gazdák a jövőben is biztonságban, tervezhető körülmények között folytathassák tevékenységüket.
Forrás: youtube.com
Indexkép: Dégay Péter/Facebook
