Valóban jobb lenne a világ szarvasmarhák nélkül?

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában a „Világ szarvasmarhák nélkül” című dokumentumfilmnek az ágazatra vonatkozó legfőbb megállapításait mutatja be.

Felhívja a figyelmet arra, hogy a dokumentumfilm mögött álló tudományos bizonyítékok nem csupán informatívak, hanem elengedhetetlenek is ahhoz, hogy átgondolt, tényeken alapuló párbeszédeket indítsunk el, olyanokat, amelyekkel valódi és tartós változásokat hozhatunk létre az emberek és a bolygó életében.

Napjainkban az állattenyésztést gyakran okolják az éghajlatváltozással összefüggésben és számos más globális probléma fő okozójaként aposztrofálják. Egyes környezetvédők és állatjogi aktivisták a húsfogyasztás teljes beszüntetéséért és az összes állattartó telep bezárásáért kampányolnak. De mi történne, ha mindenki vegán étrendre térne át? Milyen is lenne egy szarvasmarhák, vagy úgy általában véve a haszonállatok nélküli világ? Feltette már magának ezt a kérdést?

Állattenyésztési szakértők és tudósok egy csoportja éppen erre a kérdésre kereste a választ a „Világ szarvasmarhák nélkül” című dokumentumfilmben, amely feltárja a szarvasmarha ágazat összetett és gyakran igen meglepő szerepét az egészségünk és a bolygónk egészsége vonatkozásában. Michelle Michael és Brandon Whitworth díjnyertes újságírók több mint negyven különböző helyszínre utaztak el világszerte, hogy állattenyésztőkkel, gazdálkodókkal, tudósokkal és környezetvédelmi szakértőkkel készített interjúkon keresztül vizsgálják meg a szarvasmarha ágazatnak a kulturális és gazdasági jelentőségét, a szarvasmarháknak az élelmezésben betöltött globális szerepét és az ágazatnak az éghajlatra gyakorolt valódi hatását.

Napjainkban az állattenyésztést gyakran okolják az éghajlatváltozással összefüggésben és számos más globális probléma fő okozójaként aposztrofálják – fotó: pixabay.com

Jobb lenne nekünk egy szarvasmarhák nélküli világban?

A dokumentumfilm arra ösztönzi a nézőket, hogy gondolkodjanak el egy központi kérdésen: „Jobb lenne-e nekünk egy szarvasmarhák nélküli világban?”. A válaszok nem egyszerűek, mivel a szarvasmarha ágazat a társadalom számos szegmensére hatással van, a mezőgazdaságtól és a kulturális háttértől kezdve az élelmezésen át a környezetvédelemig.

Michelle Michael és Brandon Whitworth tudományos bizonyítékok alapján, valamint a világ környezetvédelmi és agrártudományi szakértőivel folytatott beszélgetéseken keresztül mélyrehatóan vizsgálta a metánkibocsátással, az élelmezésbiztonsággal, a globális földhasználattal, a marhahús-előállítás számos melléktermékével és a szarvasmarhák hiányának lehetséges következményeivel kapcsolatos kulcsfontosságú kérdéseket. A gyakran túlzottan leegyszerűsített viták mögötti igazságot kutatva Michelle és Brandon arra a megállapításra jutott, hogy bár a szarvasmarhák a globális üvegházhatású gázkibocsátás 5-7%-ért felelősek, a teljes kép ennél sokkal összetettebb.

Az állattenyésztésből származó metánkibocsátás például a globális antropogén, azaz az emberi tevékenységből származó metánkibocsátás mintegy 30%-át teszi ki.

A tudományos bizonyítékok azonban azt mutatják, hogy a szarvasmarha ágazatból származó metán – mely elsősorban az enterális fermentáció következtében keletkezik – csak mintegy 12 évig marad a légkörben, ami sokkal rövidebb időszak, mint a szén-dioxid légköri tartózkodási ideje, amely üvegházhatású gáz akár évszázadokig is a légkörben maradhat. Ez azt jelenti, hogy a metánkibocsátás csökkentése gyorsabban hozzájárulhat a klímaváltozás lassításához.

A tudósok azonban olyan megoldásokat tanulmányoznak, mint például a takarmányozási változtatások, a szelekciós tenyésztés és a mikrobiom-beavatkozások a kibocsátásnak a forrásnál történő csökkentése érdekében, és nagyszerű eredményeket érnek el.

Amikor azt halljuk, hogy a világ mezőgazdasági területének nagy részét az állattenyésztési ágazat használja fontos megérteni, hogy az állatok legeltetésére használt földterületek nagy része nem alkalmas a közvetlen emberi fogyasztásra szánt növények termesztésére. A legelő állatok segítenek fenntartani a talajok egészségét, mivel a legeltetés arra serkenti a növényeket, hogy szénvegyületeket szabadítsanak fel, amelyek táplálják a talajmikrobákat, javítva ezáltal a talaj termékenységét és fokozva a szén megkötését. Ez a folyamat támogatja a fenntarthatóbb földhasználati gyakorlatokat és a szén talajban való megkötésével és tárolásával csökkenthető a légkörben lévő szén-dioxid (CO₂) mennyisége, ami hozzájárul az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez.

Emellett a szarvasmarhák létfontosságú szerepet játszanak a mezőgazdaság körforgásosságában az „értéknövelő újrahasznosítás” néven ismert folyamaton keresztül. A szarvasmarhák ugyanis a növénytermesztésből származó, emberi fogyasztásra nem alkalmas mezőgazdasági melléktermékekből – például növényi szárakból, héjakból és egyéb maradékanyagokból – kiváló minőségű, tápanyagban gazdag élelmiszereket tudnak előállítani az emberek számára. Ez csökkenti a keletkező hulladékok mennyiségét és növeli az élelmiszerrendszer általános hatékonyságát, mivel a szarvasmarhák 600 gramm gyengébb minőségű növényi fehérjét képesek 1 kilogramm kiváló minőségű állati fehérjévé alakítani.

Még ennél is fontosabb, hogy a szarvasmarha ágazat jelentősen hozzájárul a globális élelmezésbiztonsághoz, mivel az emberek által világszerte elfogyasztott fehérjemennyiség mintegy 33%-át és a kalóriák 17%-át ezen ágazat fedezi és olyan alapvető tápanyagokat biztosít a szektor, amelyekhez más forrásokból, például növényekből nehéz hozzájutni. A marhahús és a tejtermékek különösen fontosak a veszélyeztetett népességcsoportok, például az alacsony jövedelmű vidéki térségekben élő nők és gyermekek alultápláltságának kezelésében. Az állattenyésztés megszüntetése emberek milliárdjai számára csökkentené az alapvető tápanyagokhoz való hozzáférést, súlyosbítva ezáltal a szegénységet és az alultápláltságot.

Az állatok legeltetésére használt földterületek nagy része nem alkalmas a közvetlen emberi fogyasztásra szánt növények termesztésére – fotó: pixabay.com

A szarvasmarhák sokkal többet adnak a társadalomnak, mint a hús és a tej

Az állattenyésztéshez kapcsolódó párbeszédek gyakran kizárólag a táplálkozásra és a kibocsátásra összpontosítanak, de a szarvasmarha-állományok felszámolása az élelmezésen messze túlmutató következményekkel járna.

A szarvasmarhák sokkal többet adnak a húsnál és a tejnél, az ágazatban keletkező melléktermékek mindennapi életünk számos területén nélkülözhetetlenek. Rejtett, de létfontosságú szerepet játszanak olyan dolgok előállításában, amelyeket gyakran természetesnek veszünk: a szarvasmarhák számos kulcsfontosságú összetevőt biztosítanak, úgy mint:

• egyes életmentő gyógyszerek,
• sebészeti anyagok,
• egyes sebkötöző-szerekhez és az ízületek javításokhoz használt kollagén,
• a kapszulákhoz és vakcinákhoz használt zselatin és más egyéb biológiai anyagok, amelyeket a szívbillentyűktől az inzulin előállításáig mindenre használnak. Ezeket az orvoslásban alkalmazott felhasználási- és hasznosítási módokat gyakran figyelmen kívül hagyják, mégis azok világszerte létfontosságúak a modern egészségügyi rendszerek számára.
• Még a hangszerek, a gumiabroncsok, a tápanyag-utánpótlásra használt készítmények, a kozmetikumok, az állateledelek és számos háztartási cikk is tartalmaz a szarvasmarha egyes részeiből származó anyagokat, vagy megemlíthető még maga a bőr is, amelyeket mind-mind nehéz fenntartható módon vagy gazdaságosan helyettesíteni.

Az ágazatban keletkező melléktermékek mindennapi életünk számos területén nélkülözhetetlenek – fotó: pixabay.com

Sürgősen szükség van a párbeszédre

A film egyik legfontosabb üzenete, hogy sürgősen párbeszédre van szükség, rámutat továbbá arra is, hogy a gazdálkodók, a társadalom és a döntéshozók közötti nyílt és őszinte párbeszéd elengedhetetlen. Ilyen kommunikáció nélkül ugyanis lehetetlen kiegyensúlyozott megoldásokat találni a környezet, a gazdaság és az állattenyésztéstől függő emberek számára.

A „Világ szarvasmarhák nélkül” című dokumentumfilm arra szólít fel minket, hogy gondoljuk át az állattenyésztés megszüntetésére irányuló törekvéseket, bemutatva, hogy ennek milyen súlyos következményei lehetnek az élelmezésre, a fenntarthatóságra és az ökoszisztémákra vonatkozóan világszerte.

A szarvasmarháknak az ökoszisztémánkból való kiiktatása hatással lenne az élelmiszer-rendszerünkre – fotó: pixabay.com

A dokumentumfilm mögött álló tudományos bizonyítékok nem csupán informatívak, hanem elengedhetetlenek is ahhoz, hogy átgondolt, tényeken alapuló párbeszédeket indítsunk el, olyanokat, amelyekkel valódi és tartós változásokat hozhatunk létre az emberek és a bolygó számára. A film hangsúlyozza, hogy csak és kizárólag együttműködéssel és megértéssel haladhatunk egy fenntarthatóbb jövő felé.

A dokumentumfilm forgatási helyszíneiről, a forgatás során megszólaltatott állattenyésztőkről, gazdálkodókról, tudósokról és környezetvédelmi szakértőkről, valamint az általuk képviselt álláspontokról, a szarvasmarha ágazathoz kapcsolódó legfőbb megállapításokról további információkat a WORLD WITHOUT COWS weboldalon itt érhetnek el.

Forrás: NAK

Indexkép: pixabay.com