Az idei év különösen nehéz volt a magyar almatermesztők számára: mindössze 160 ezer tonna alma termett, miközben egy kedvező évjáratban ez a szám akár az 500 ezer tonnát is elérheti. Az utóbbi évtizedekben drasztikusan csökkent a termőterület is – míg a kilencvenes évek végén még 42 ezer hektáron termesztettek almát, mára ez 20 ezer hektár alá esett. Az ültetvények jelentős része pedig idős, korszerűtlen és versenyképtelen.

A gazdák helyzetét nemcsak a rossz idei időjárás nehezítette, hanem a régóta halogatott szerkezeti problémák is. A jövő egyre bizonytalanabb: sokan már most úgy látják, hogy tíz-húsz év múlva talán nem marad hazánkban életképes almatermelés.

Drága a megújulás, mégis nélkülözhetetlen

Az agrárszakértők szerint az új, piacképes ültetvények létrehozása elengedhetetlen az ágazat megmentéséhez.

Ehhez azonban komoly beruházásokra lenne szükség: egy korszerű almaültetvény hektáronként 25 millió forintból alakítható ki, ha az időjárási károk elleni védelmet – például fagyvédelmet és jéghálót – is biztosítani kell. Enélkül is legalább 10 millió forint a bekerülési költség hektáronként.

Bár a jelenlegi fajtákban még van némi tartalék, ez nem elegendő a klímaváltozás okozta kihívások – főként az egyre gyakoribb tavaszi fagyok – kezeléséhez. Az ágazat tehát olyan fordulóponthoz érkezett, ahol elkerülhetetlen a korszerűsítés – kérdés, hogy lesz-e hozzá tőke és elkötelezettség.

Lengyel példa: együttműködés és modernizáció

Lengyelország évek óta Európa egyik vezető almatermelője, évente átlagosan 3,8 millió tonna almát állít elő. A siker kulcsa nem csupán a kedvező éghajlati és talajviszonyokban rejlik, hanem a jól szervezett termelői csoportokban és a modern technológia következetes alkalmazásában.

A lengyel gazdaságok közösen beruháznak a gépparkba, így hatékonyabban tudják fejleszteni az ültetvényeiket. Az eredmény: versenyképes, magas hozamú és minőségi alma, amely ráadásul stabilan jelen van az európai piacokon. Mindez komoly árnyomást gyakorol a magyar termelőkre is.


alma

Az új, piacképes ültetvények létrehozása elengedhetetlen az ágazat megmentéséhez – Fotó: Pixabay

Itthon kilátástalan a helyzet

A hazai étkezési alma tárolói alig harmadannyival vannak feltöltve, mint tavaly, és az eladási árak is jóval alacsonyabbak: a tavalyi árak 60–70 százalékáért sem találnak vevőt a termelők. Eközben lengyel importáru önti el a piacot, ami tovább súlyosbítja a hazai almatermesztők helyzetét.

Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke elmondta: bár Lengyelországban is volt fagykár, a fejlett technológiáknak és a szervezettségnek köszönhetően még így is jelentős mennyiséggel tudtak megjelenni a piacon. Ez óriási árversenyt eredményezett.

Északkelet-Magyarország: teljes terméskiesés

A legnagyobb csapást azonban az északkelet-magyarországi ültetvények szenvedték el.

Ez a térség adja a magyar almatermő területek mintegy háromnegyedét, de idén a gazdák 90 százaléka 100 százalékos fagykárt szenvedett. Az áprilisi és májusi fagyok teljesen megsemmisítették a termést, a későbbi viharok és jégverések már csak ráerősítettek a katasztrofális évre.

A termelők nemcsak bevétel nélkül maradtak, hanem el is bizonytalanodtak: sokan nem tudják, hogyan tovább, érdemes-e még fenntartani az ültetvényeket, vagy teljesen fel kell adni az almatermesztést.

Forrás: fruitveb.hu
Indexkép: pixabay.com