A hőmérséklet emelkedésével a betegségek is startolnak! Az idei hűvös, csapadékos tavasszal a szőlő is csak lassan fejlődött, inkább vegetált, a gombabetegségek is csak lassabban fertőztek. Viszont a kényelmes helyzetünkből most érdemes előre tekinteni, hiszen a hőmérséklet-emelkedéssel felgyorsulnak a folyamatok!

Fenológia

Általában a fürtmegnyúlás vége jellemző, de egyes meleg, napos területeken a korai fajtáknál már a virágzás megkezdődött. Nagyon lassan, de növekednek a hajtások.

Szőlészeti munkák

Átlagosan 2 növényvédelmi kezelést már elvégeztek a gazdák, készülnek a 3. fordulóra. Emellett a sorközök kaszálása, törzstisztítás és hajtásválogatás is zajlik.

szőlő

Az időjárási körülmények a peronoszpóra mellett a feketerothadásnak is nagyon kedvezőek – fotó: pixabay.com

Lisztharmat

Elvétve fordul elő. Gyakorlatilag teljesen leállt a fertőzés a kórokozó számára kedvezőtlen, túl alacsony hőmérséklet miatt. A kaliforniai modell napokon át 0 indexértéket jelzett, ami rendkívül ritka, az elmúlt 10 évben nem fordult elő. A modell laboratóriumi vizsgálatokon alapul, és egy 0 és 100 pont közötti index segítségével értékeli a lisztharmat kialakulásának kockázatát.

A kockázatértékelési index elindításához három egymást követő napon legalább hat egymást követő órán át 21 °C és 30 °C közötti hőmérséklet szükséges. Minden olyan napért, amikor hat vagy több egymást követő órában jellemző ez a hőmérséklet, 20 ponttal nő az index. Amikor ez nem teljesül, vagy a hőmérséklet meghaladja a 32 °C-ot, vagy 21 °C alá csökken, 10 pontot veszít az index. Az alacsony, 0~30-as indexértékek azt jelzik, hogy a kórokozó nem szaporodik. A 40~50-es index közepesnek tekinthető, és körülbelül 15 napos szaporodási időt jelent a lisztharmat esetében. A 60 feletti indexértékek azt jelzik, hogy a kórokozó gyorsan (5 naponta) szaporodik és nagy a járványos betegség kialakulásának kockázata.

Szinte biztos, hogy a 2025-ös évben nem fog erős járványhelyzet kialakulni, mivel kitolódott a fertőzés kezdete, alacsony mértékű a kórokozó gyakorisága és a legtöbb ültetvényben még nincs tünet. Ennek oka, hogy az aszkospórák jelentős része túl korán (április elején) szóródott, mikor még nem volt fogékony levélfelület. Ezt követően pedig nem volt a kórokozó számára kedvező időjárási körülmény. A lisztharmat fertőzésre nagy figyelmet kell fordítani. Védekezésre alkalmazhatjuk többek között a fluxapiroxad, mefentriflukonazol és kén hatóanyagokat.

Peronoszpóra

Szinte minden borvidéken megjelent, kezelt és kezeletlen ültetvényekben egyaránt. Ha olajfoltot látunk, érdemes átgondolni, mikor is történhetett a fertőzés és mikor védekeztünk a kórokozó ellen. A zoospórák a legtöbb területen május 4-5. között okozhattak fertőzést.

Az elsődleges fertőzéssel ellenőrizhető, hogy az időjárás alkalmas-e a sporangiumok kialakulására. Ez mindaddig kedvező, amíg a levelek nedvesek, vagy az eső utáni relatív páratartalom nem csökken 70% alá. A sporangiumok a hőmérséklettől függően 16-24 órán belül fejlődhetnek ki. A másodlagos fertőzés ellenőrzése akkor történik, ha a hőmérséklet 12 °C-nál melegebb és a relatív páratartalom 95% felett van. A sporangium termelés mértéke 23 °C-ig emelkedik. Ha ez a feltétel 50 °C-nál magasabb óránkénti hőmérsékleten tart, akkor feltételezzük, hogy a sporuláció befejeződött, és új sporangiumok alakultak ki. Ha a hőmérséklet meghaladja a 29 °C-ot, akkor már nem történhet sporuláció, mivel a melegebb és szárazabb környezetben a sporangiumok gyorsan elpusztulnak.

Mivel 11-12 °C körül volt az átlaghőmérséklet és csak lassan emelkedett, így a lappangási idő elnyúlt 15-16 napra. Vagyis a május 21. körül megjelent tünetek a hónap elején bekövetkezett fertőzés után alakultak ki. Ha védelem alatt állt a növény, az elegendő volt ahhoz, hogy a fertőzést elkerüljük.

Az időjárási körülmények a peronoszpóra mellett a feketerothadásnak is nagyon kedvezőek, az állomások már több lehetséges fertőzést is jeleztek. Érdemes a feketerothadás betegség modelljét is megvizsgálni!  Többek között a ditianon és a mefentriflukonazol kombinációja mindkét betegség ellen biztos védelmet nyújt.

Kártevők

A molyok rajzását is megzavarta a hideg, az eső és a szél. Voltak területek, ahol egyáltalán nem fogtak a csapdák, másutt akár napi 120-150 db-ot is gyűjtöttek. A rajzáscsúcs kb. 2 hete lezárult.

A gubacsatka kártételét lassan kiheveri a szőlő.

Egyéb

A hidegben sokféle hiánytünet, többek között a vas- és a magnézium hiány is megmutatkozott. Javasolt ilyenkor a növénykondicionálók, a KNO3 lombtrágyák és a huminsavak használata.

Forrás: NAK

Indexkép: pixabay.com