Ha diófád van, hamarosan itt az ideje a metszésnek. A diófa ugyanis más időpontban igényel beavatkozást, mint a legtöbb gyümölcsfa, és a rosszul megválasztott időpont komoly kárt is okozhat.
Mikor metsszük a diófát?
A diófát csak augusztus végén, szeptember elején érdemes metszeni. Tavasszal a gyökérnyomás miatt erősen nedvedzik, ezért a metszés ilyenkor túl nagy veszteséget okozhat. Ősz elején viszont a fa már kevésbé érzékeny, és jobban viseli a sebzéseket.
A száraz ágakat az év bármely időszakában el lehet távolítani, ez a szabály az élő ágak metszésére vonatkozik.
Ültetéskori és koronaalakító metszés
Az ültetéskor is szükség van metszésre. Ilyenkor a három kiválasztott vázágat 20-30 centiméteresre kell visszametszeni, a sudarat pedig a legfelső vázág fölött körülbelül 25 centiméterrel kell visszavágni.
A diófa az ültetést követő első két évben gyengébben fejlődik, a rendes növekedés általában csak a harmadik évtől indul meg. Az első 8-10 évben a vázágakat többnyire nem kell visszametszeni, mert a fa természetes módon is szépen elágazik. Ilyenkor inkább azokat az ágakat távolítsuk el, amelyek zavaró irányba nőnek, valamint a sérült, beteg vagy elszáradt részeket.
Fenntartó metszés és a korona szerepe
A fenntartó metszés célja a termőrészek megújítása, a kiegyensúlyozott koronaszerkezet megőrzése és az, hogy a koronán belül is elegendő fény jusson az ágakhoz. Ha a korona túl sűrű, a termés mennyisége is csökkenhet.
Helyválasztás a kertben
A diófa nagyra nő, ezért csak olyan helyre kerüljön, ahol hosszú távon is elfér. Érdemes távol tartani nyílászáróktól, kerítéstől és vezetékektől. A fa lombhullató, így ősszel a lehulló lomb összegyűjtéséről is gondoskodni kell.
Termőre fordulása hosszabb időt vesz igénybe, de oltott csemeténél már néhány év után megjelenhet a termés. A dió kedveli a meszes, humuszos, jó vízellátottságú talajokat, de az átlagos kerti földben is megél. A túl laza homokos és a túl kötött, agyagos talaj kevésbé megfelelő számára.
Ültetés és gondozás
A diófa fiatalon fagyérzékeny, ezért ezt is figyelembe kell venni az ültetési hely kiválasztásakor. Ültetni ősszel vagy tavasszal érdemes. A gödör aljára kerülhet szervestrágya vagy komposzt, de ezt vékony földréteggel takarjuk, hogy a gyökerek ne érintkezzenek vele közvetlenül.
Szabadgyökerű csemeténél a sérült, elszáradt gyökereket érdemes lemetszeni. Ültetés előtt a gyökeret egy napra vízbe is tehetjük, hogy megfelelően megszívja magát nedvességgel. Konténeres növénynél a gyökérlabdát óvatosan kell a gödörbe helyezni, a földlabdás csemeténél pedig a jutazsákot nem kell eltávolítani, mert a talajban lebomlik.
Az ültetés után alapos beöntözés szükséges, és ezt a szárazabb időszakokban ismételni kell, amíg a csemete meg nem erősödik. A hideg ellen felkupacolással lehet védeni a fiatal fát.