Az El Niño a trópusi Csendes-óceán légkörrendszerének időről időre kialakuló meleg fázisa. Nem azonos a hőkupola jelenségével, melynek légköri hátteréről itt írtunk részletesebben: Miért lett egyre szárazabb Magyarország? Az El Niño rendszerint az év második felében erősödik meg, gyakran az északi félteke telén tetőzik, majd fokozatosan gyengül. A jelenlegi adatok szerint a mostani El Niño már tart és egyre erősödik. 81 százalék az esélye annak, hogy október–decemberre „very strong” kategóriát ér el, és 97 százalék, hogy 2027 kora tavaszáig fennmarad. Mit jelent ez számunkra? Nézzük végig, mi történt az előző El Niñok alatt!
1982–83: az első feljegyezett „szuper” esemény
Az 1982–83-as El Niño a modern megfigyelések első igazán nagy eseménye volt. Ereje a meteorológusokat is meglepte, és jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az ENSO-jelenség kutatása a következő években új lendületet kapjon.
1983 februárja országosan rendkívül havas volt, a Normafánál például ekkor 40 cm-es rekord hótakarót mértek, és Sopronban is 20 napig folyamatos hó borította a tájat. A tavasz egésze száraz volt, de március végén és április elején még előfordultak hirtelen, visszatérő téli fagyok és lokális havazások, ezzel együtt az 1983-as tavasz végül az egyik legmelegebb lett (májusban Békéscsabán például 27,7 °C-os napi melegrekord dőlt meg), ami a szárazságot és a talaj párolgását tovább fokozta, megalapozva az 1983-as aszályos, forró nyarat.
1997–98: elmaradt a tél, nagy árvizek
Az 1997–98-as El Niñót sokáig az évszázad eseményeként emlegették. A trópusi Csendes-óceán rendkívüli felmelegedése világszerte szélsőséges időjárási eseményekkel járt együtt.
Az 1901-ig visszanyúló mérések alapján ez lett Magyarország történetének egyik legmelegebb tele. Januárban és februárban szinte alig volt fagy, a napi középhőmérsékletek tartósan és jelentősen a sokéves átlag felett alakultak. A csapadék zöme eső formájában hullott le. A meleg tél után hosszú ideig tartó, makacs hideg és fagyok jellemezték a tavaszt. Áprilisban szokatlanul erős fagybetörések tarolták le az országot.
1998 őszén nagy esők érkeztek, a Tisza vízgyűjtője megtelt, ami végül elvezetett az 1998 novemberi katasztrofális tiszai árvízhez. A következő években is egymást követték a nagy tiszai árhullámok.
2015–16: szuper El Niño egy már eleve melegebb világban
2015/2016 telén történelmi melegrekord született. Ez a tél a globális felmelegedés és a szuper El Niño együttes hatása miatt szélsőségesen enyhe és csapadékos volt. Az 1901-es mérések kezdete óta 2016-ban volt a legmelegebb február Magyarországon. Bár a december még száraz volt, a január és a február óriási csapadéktöbbletet hozott. A tartósan meleg idő miatt ez a plusz csapadék a hegyekben és a síkságokon is szinte kizárólag eső formájában hullott le. Ez komoly téli árhullámokat indított el a hazai folyókon, és teljesen telítette a talajokat vízzel.
A tavasz folytatta a magas hőmérsékleti trendet, de a csapadék tekintetében éles fordulatot vett. A március és különösen az április rendkívül aszályos volt, súlyos csapadékhiány alakult ki az országban.
2026: egy nagyon erős El Niño felé tartunk
2026 első felében rendkívül gyors fordulat zajlott le a Csendes-óceánon. Az év elején még La Niña uralkodott. Tavasszal a rendszer semleges állapotba került, majd gyors melegedés kezdődött, és nyárra már kialakult az El Niño. A jelenség tovább erősödik, és nagyon nagy valószínűséggel 2027 elejéig fennmarad. A 2026-os esemény a modern mérések legerősebb El Niñója lehet. Ami az őszi időjárást illeti, itt írtunk róla: Ilyen lesz ősz: a nagy esőkre sokáig kell várni.
A modellek szerint a tél egésze Közép-Európában mintegy 2 °C-kal melegebb lehet a sokéves átlagnál. Decemberben gyakori szélre, változékony időjárásra van kilátás, tartós hótakaró kialakulása nem valószínű. Bár a tél nagy része enyhének ígérkezik, a Poláris Örvény (Polar Vortex) meggyengülésével januárban vagy februárban nagy eséllyel számíthatunk 1-2 hirtelen, intenzív sarkvidéki hidegbetörésre. A téli hónapokban a Kárpát-medencében 10–20%-os csapadéktöbblet várható, ami a meleg miatt leginkább folyékony halmazállapotú (eső) lesz. A hegyekben lehulló esők és olvadások miatt a Dunán és a Tiszán a téli félévben magas vízállásokra, akár korai árhullámokra kell készülni.
Hőmérsékleti anomália Európában 2026/27 telén – Forrás: Severe Weather Europe
Csapadékanomália Európában 2026/27 telén – Forrás: Severe Weather Europe
A tavaszi szezonban a természet a szokásosnál hetekkel korábban ébredhet, ami növeli a korai rügyezés kockázatát. A talajok gyors kiszáradása várható, és áprilisra eltűnhet a télen felhalmozott csapadéktöbblet. Tényleg oda kell figyelnünk, hogy megtartsuk a télen érkezett csapadékot!
Mindezek a jelenségek hazánk esetében sokkal inkább köthetők a globális klímaváltozáshoz, mint az El Niñohoz. A globális légköri jelenségnek azonban lesznek olyan gazdasági hatásai, amelyek elérnek hozzánk.
A világ egészét teszi próbára az időjárás
Dél-Amerika csendes-óceáni partvidéke (Ecuador, Peru, Észak-Chile) erős El Niñok idején heves esőzések és árvizek alakultak ki. Észak-Amerikában (USA déli államai és Kalifornia) a viharok fokozódtak. Kalifornia partjait egymás után érték el a hatalmas csendes-óceáni ciklonok. Az USA déli államaiban (Texas, Florida) megszaporodtak a téli és kora tavaszi pusztító tornádók és heves jégesők. A heves esők sárlavinákat indítottak el a domboldalakon.
2015/16-ban Indonéziában és Ausztráliában hónapokig egy csepp eső sem esett. A bozóttüzek füstje hónapokra mérgező szmogba borította Délkelet-Ázsiát (Szingapúrt, Malajziát). Afrika szarvában (Szomália, Etiópia, Kenya) a hirtelen lezúduló esők árvizeket okoztak. A pangó vizek miatt drasztikusan megugrott a malária és a kolera, valamint a haszonállatokat tizedelő Rift Valley-láz előfordulása. Dél-Afrikában ezzel szemben történelmi léptékű szárazság és éhínség alakult ki.
Ezeket a globális árucikkeket érinti a legérzékenyebben
Az El Niño leginkább a világ rizs- és cukortermelését veszélyezteti, mivel az elmaradó monszunesők miatt India és Indonézia rizstermése visszaesik. A kakaó- és kávébab kínálata csökken Nyugat-Afrika, Ecuador és Indonézia időjárása miatt. Malajzia és Indonézia esetében a pálmaolaj-termelés kerülhet veszélybe az aszályban. Dél-Amerika időjárása labilisan alakul, az áradások a szója- és kukoricatermést vethetik vissza. Ausztráliában a repcetermesztés és a juhászat eredménye látja kárát az időjárásnak.
Indexkép: Shutterstock.
