Bár a farkas évtizedek óta jelen van a hegyvidéki erdőkben, most először fordult elő, hogy ennyire közel a házakhoz, lakott területen zsákmányolt. A történtek sokakat megrémítettek, ám a szakemberek szerint a helyzet nem olyan vészjósló, mint amilyennek elsőre tűnhet – ugyanakkor nem árt az óvatosság.

Farkastámadás lakott területen – először Mátrafüreden

Szombat éjjel egy muflont ejtettek el farkasok Mátrafüred belterületén, a turisták által is gyakran látogatott Ördög-forráshoz vezető út közelében, a Bene-patak völgyében. Bár a tetem reggelre eltűnt, az eset híre gyorsan terjedt a helyiek között. Faragó Tamás, a mátrafüredi részönkormányzat vezetője szerint a környéken korábban is észleltek farkasnyomokat, sőt többen látni vélték az állatot, de

lakott területhez ilyen közel még sosem bukkant fel zsákmányoló ragadozó.


Előházi Péter, Mátraszentimre polgármestere megerősítette, hogy a Felső-Mátrában is számolnak a farkasok jelenlétével, de háziállat elleni támadásról vagy lakott területre történő behatolásról eddig nem kaptak bejelentést. Saját elmondása szerint autóból már látott farkast az erdő szélén, és vadászok is gyakran találkoznak velük a munkájuk során.

Az ember nem zsákmány, de a farkas már nem kerüli annyira

A farkas mára visszatelepült Magyarország több pontjára, köztük a Mátrába is. A Bükki Nemzeti Park szakemberei hangsúlyozzák, a ragadozó nem tekinti az embert zsákmánynak, és jellemzően igyekszik elkerülni a közvetlen találkozást.

Ugyanakkor az a közkeletű elképzelés, miszerint a farkas sosem közelíti meg az emberi településeket, nem állja meg a helyét. Megfigyelések szerint egészen közutakig, autópályákig, sőt településhatárokig is elmerészkedik – különösen éjszaka, amikor kisebb az emberi mozgás. A lakott területen való megjelenés azonban még így is rendkívül ritka, és valószínűleg valamilyen külső tényező – például a muflon mozgása – vonzotta most a város szélére.

farkas

Fotó: Shutterstock

Miért éppen most és miért ilyen közel?

A mostani eset kapcsán sokan feltették a kérdést: mi kergette a farkast ennyire közel az emberi lakóövezethez? A válasz egyelőre nem teljesen világos, de a legvalószínűbb magyarázat szerint:

a muflon mozgott be először a lakott terület közelébe, a ragadozók pedig követték a zsákmányt.

Ez természetes viselkedés, különösen télen, amikor az élelem szűkösebb, és az állatok nagyobb távolságokat is bejárnak táplálék után kutatva.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága jelenleg is vizsgálja az eset körülményeit, és hamarosan hivatalos állásfoglalást is közölnek a történtekről.

Mit tehetnek a lakók és kirándulók?

A szakértők szerint nincs ok pánikra, de érdemes tudatosabban viszonyulni a természethez. Kirándulás közben ajánlott nagyobb zajjal közlekedni, például beszélgetni, énekelni, ezzel is jelezve jelenlétünket. A farkasok általában kerülik a feltűnést, és az emberi hangokra távolabb húzódnak.

Fontos, hogy a lakók ne hagyjanak elöl élelmet, konyhai hulladékot vagy állati maradványokat, mert ezek odavonzhatják a vadakat. Ugyanígy lényeges, hogy a háziállatok – különösen éjszaka – biztonságban legyenek, zárt helyen, kennelben vagy ólban.

A természet visszatért – tanulnunk kell vele együtt élni

A mátrai farkas esete rámutat arra, hogy a természetes ökoszisztéma lassan, de biztosan visszaépül hazánkban. A nagyragadozók jelenléte ennek a folyamatnak a része. Bár a farkas időnként közelebb kerülhet az emberhez, nem tekint ránk prédára, és csak akkor veszélyes, ha sarokba szorítják, vagy ha a viselkedését megzavarják.

A mostani eset egy fontos figyelmeztetés: az élővilággal nem harcolni kell, hanem megérteni és alkalmazkodni hozzá. A természet közelebb van, mint gondolnánk – és ez nem feltétlenül rossz hír, ha megfelelően kezeljük a helyzetet.

Forrás: heol.hu

Indexkép: Shutterstock