Ma van a Hold napja. Ez önmagában lehet, hogy nem tűnik túl izgalmas információnak, azonban ha megtudjuk, milyen hatással van a Hold az életünkre, egyből meg fogjuk érteni, miért is kapott világnapot.
A Hold napja
Hold volt, Hold nem volt, indulhatna akár így is a történetünk, de szerencsére azt még soha nem tapasztaltuk meg, hogy a Hold ne lett volna a Föld körül. Nem is szeretnénk kipróbálni, hiszen a Holdnak rendkívül komoly hatása van a Földre, és a jelenlegi élet kialakulásában is nélkülözhetetlen szerepet játszott.
Ma van a Hold napja, annak emlékére, hogy az Apollo-program keretében az Apollo–11 legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin Aldrin 1969-ben ezen a napon léptek a Holdra. A Hold mindig is nagyon érdekelte az embereket.
Sokan úgy vélik, a holdfényben való fürdőzés megszépíti őket, míg sok kertész a Hold járása szerint ültet. A babot és a salátát például újholdkor, míg a sárgarépát, a fehérrépát, a póréhagymát állítólag teliholdnál, vagy előtte kell ültetni.
A holdfázisok
A Holdnak nincs saját fénye, a Nap fényét veri vissza. Ahogyan kering a Föld körül, úgy változik a megvilágítottsága. Ez alapján 4 holdfázist különböztetünk meg:
1. Újhold. A holdfázisok újholddal kezdődnek. Újholdkor a Hold a Nap és a Föld között helyezkedik el és a Hold túloldalát világítja meg a Nap. Az „új" holdat nem látjuk, mert szorosan a Nap közelében van.
2. Első negyed. Egy hét alatt, egyre növekedve éri el a Hold az első negyedet, amikor a Föld–Hold–Nap rendszer derékszöget zár be egymással. Ekkor a Hold felénk eső oldalát látjuk, vagyis a Hold jobb oldalát.
3. Telihold. Újabb egy hét elteltével következik a telihold, amikor is a Föld kerül körülbelül a Nap és a Hold közé, és a felénk eső oldalát éri a napsugár. Ekkor válik teljessé a holdkorong. Ha a Föld pontosan a Nap és a Hold közé esik, akkor beszélünk holdfogyatkozásról.
4. Utolsó negyed. Ezután a Hold elkezd fogyni, és egy hét múlva következik be az utolsó negyed. Ekkor újra derékszöget zárnak be egymással az égitestek, csak az első negyedhez képest a Hold keringési pályájának túloldalán. Ekkor tehát a Hold bal oldalát láthatjuk.
Egy ciklus átlagosan 29 nap 12 óra 44 perc alatt megy végbe. Azt, hogy mikor következnek be a különféle fázisok, a holdnaptárban tudjuk előre megnézni.
A Hold hatással van az állatokra is
A Hold hat az állatokra. Erre utalnak a horrorfilmek is, amikor a Hold és a vérfarkasok közötti összefüggéssel riogatnak minket. De a valóságban is óriási hatással van a Hold az állatokra. Befolyásolja például a zsákmányszerzésüket és a szaporodásukat is. Ez nem is csoda, hiszen a gerincesek közel egyharmada és a gerinctelenek több mint 60 százaléka aktív éjszaka. Telihold idején pedig igazi fényárban van részük. Azonban nagyjából két héttel a Hold legfényesebb fázisa után az újhold napkeltekor kel és napnyugtakor nyugszik, így egész éjszaka csak a csillagok ragyognak. Újholdtól újholdig az egész ciklus nagyjából 29,5 napig tart.
De nagyon sok egyéb állat bújik elő ezekben a sötét órákban rejtekhelyéről. Például a korallszirti halak sem kedvelik a világosságot, így általában újholdkor fogják ki belőlük a legtöbbet. A soksertéjűek közé tartozó ehető paloloféreg pedig éppen a telihold időszakát választja a szaporodásához, októberben és novemberben.
De az újhold sötétsége a szárazföldi állatokat is előcsalogatja a rejtekhelyükről. Spanyolországban, a Doñana Nemzeti Parkban tevékenykedő kutatók megállapították, hogy telihold környékén a nyulak nem merészkednek távolabb a fészküktől, azonban mikor eljön az újhold ideje, már bátrabbak lesznek és jóval nagyobb távolságokat is képesek megtenni. De a kutatók egyre több olyan állatot találnak, amelyek a holdfázisoktól függően keresik a táplálékukat, illetve a párjukat.
Ránk is hat a Hold
A Hold misztikus helyet foglal el az emberi kultúra történetében is. Sok mítosz kötődik hozzá, kezdve a vérfarkasoktól, egészen a holdkórosságig. De még olyan hétköznapi eseményekre is hatással lehet a Hold, mint a nők menstruációs ciklusa, mely egyes kutatások szerint szintén a holdciklusnak megfelelően alakult ki.
A Hold egyes szakaszaiban felerősödhetnek a fájdalmak. Fotó: Shutterstock
A Hold fázisváltozásainak ciklusa az idő mérésében is segédkezik, így a Hold nélkül nem lenne hónap a naptárainkban. Habár tudományos vizsgálatok szerint a Hold gravitációs vonzásának változásai semmilyen érzékelhető hatást nem gyakorolnak az emberi szervezetre mégis, nagyon sokan érzik azt, hogy a Hold bizonyos szakaszaiban felerősödnek a fájdalmaik. Éppen ezért érdemes előre feljegyezni a naptárba, mikor milyen fázisában fog állni a Hold, hogy tudjuk, melyik napok lesznek különösen nehezek számunkra.
Azt is sokan vélik felfedezni, hogy a telihold rontja alvásuk minőségét. A Hold alakjához és mozgásához tehát számos egészségügyi problémát társítottunk mindig is. Svájci kutatók néhány éve utánajártak, hogy mi az igazság a Hold alvásra gyakorolt hatásával kapcsolatban. A vizsgálatok szerint telihold idején az alanyok átlagosan 20 perccel kevesebbet aludtak és 5 perccel tovább tartott nekik álomba merülni, így ez volt az első, hitelt érdemlő tanulmány, amely igazolta a Hold hatását az alvásciklusunkra.
Ez pedig nem is csoda, hiszen mivel telihold idején az éjszakák világosabbak, ez hatással lehet az alvásunkra is. Ha pedig nem vagyunk kellően kipihentek, a fájdalmainkat is erősebbnek érezhetjük.
Hold nélkül
A Holdnak nagyon komoly hatása van a Földre, és a kezdetektől befolyásolja geológiai, sőt biológiai fejlődését - írja cikkében az origo.hu. A leginkább ismert és egyben a Hold leglátványosabb, szabad szemmel is jól látható hatása a Földön az apály-dagály-jelenség, azaz a tengerjárás. Ez részben a Hold gravitációs vonzása, részben a Hold és a Föld egymás körüli keringése miatt jön létre, és számos közvetett hatása van, geológiai és biológiai szempontból egyaránt.
De vajon mi lenne velünk a Hold nélkül? Egészen biztos, hogy sokkal kisebbek lennének a dagálymagasságok, mivel csak a távolabbi Nap okozna árapály-jelenséget. Az árapály egyik legfontosabb hatása, hogy bolygónkat a tengelyforgás mai értékére, vagyis körülbelül 24 órára lassította. Ha ez nem lenne, akkor talán jelenleg is a Föld korai állapotában becsült, 4-6 óra körüli érték lenne jellemző, a gyorsabb forgás miatt pedig erősebb lenne az úgynevezett eltérítő erő (Coriolis-erő), amely a sarkvidékek vagy az Egyenlítő felé haladó légáramlatok mozgásának kelet-nyugat irányú komponenst ad. Így légkörzési sáv alakulna ki.
Az árapály élővilágra gyakorolt hatása is nagyon jelentős. A szárazföldek parti zónái csak időszakosan nedvesednek és szárazodnak ma is, így az itt élő állatoknak ehhez kell alkalmazkodniuk. Valószínűleg az élővilág nem "kényszerült" volna a szárazföldre, ha a parti zónákban az árapály időnként "szárazra nem vetette volna" az élőlényeket. Így ők idővel alkalmazkodtak az új környezethez és áttértek a szárazföldi életmódra.
A nagy tömegű Hold stabilizálja a Föld forgástengelyét, és fenntartja a jelenlegi 23,5 fokos ferdeségét, így nélküle változna a tengelyferdeség, amitől gyakoribb lenne a szélsőséges éghajlat egy adott földrajzi helyen. De a földi tengelyferdeség növelésével nőne a különbség az egyes évszakok között is. Nagyobb területeken lehetne hosszú ideig tartó nyári nappal, illetve hosszú téli éjszaka, és igen jelentős hőmérsékletkülönbségekkel járna.
A sarkvidéki jégtakaró nagysága és kiterjedése is váltakozna, és gyakrabban lehetnének jégkorszakok, amelyek alkalmanként a Föld nagyobb részére kiterjednének. Ha pedig mindez még nem lenne elég, a Hold által kifejtett árapály-súrlódás hatása nélkül egy év közel 1500 napból állna, amelyek jóval rövidebbek lennének, mint most.
De még a Föld alakjára is hatással lenne a Hold hiánya. A gyorsabb forgás következtében ugyanis a Föld laposabb lenne, amely hatással lenne a kőzetburok egészére, illetve a benne zajló mozgásokra is.
A Hold és a csapadék
A kutatók gyakran figyeltek meg csapadékcsúcsokat a teliholdat és az újholdat követő napokban. Nemrégiben az Arizonai Állami Egyetem és a Országos Klímaadatközpont kutatócsoportja elemezte száz év adatait, akik különös kapcsolatra figyeltek fel a holdfázisok váltakozása és a vízhozamok között.
11 000 mérőállomás adatait elemezték, majd kiszámították, hogy az egyes mérési adatokhoz a Hold mely fázisa tartozhatott. Az összehasonlításból kiderült, hogy a népi megfigyelések nagyon is helytállóak, hiszen a vízhozamok kismértékben megnövekedtek az első és utolsó holdnegyed közelében. Ezek a fázisok a telihold és az újhold közé esnek. Természetesen az önmagában nem jelenti azt, hogy a holdfázis közvetlenül kihat a csapadékmennyiségre. Bár ki lehet mutatni a kapcsolatot az eső mennyisége és a Hold fázisai között, ez az összefüggés csupán kis mértékben okoz csapadékosabb időt.
_fill_540x300_0.jpg)
