Megkezdődött az amerikai szőlőkabóca lárvakelése, ezért a hatóság közzétette a 2026. évi első védekezési felhívást. A kártevő a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma legfontosabb terjesztője, amely jelenleg a hazai szőlőtermesztés egyik legsúlyosabb növényegészségügyi problémája. A védekezés nemcsak szakmai ajánlás, hanem jogszabályi kötelezettség is: a mulasztás növényvédelmi bírságot, támogatásvesztést, sőt akár ültetvénykivágást is eredményezhet.
Járványveszélyt jelent a szőlő aranyszínű sárgasága
A Pest Vármegyei Kormányhivatal növény- és talajvédelmi hatósága közzétette a Kunsági borvidék Monorierdő Szárazhegy és Monor Strázsa-hegy térségére vonatkozó első, 2026. évi védekezési felhívását az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) ellen. Ám ezt valószínűleg követi a többi borvidék, illetve kományhivatal felhívása is.
A védekezés indokoltságát az adja, hogy a kártevő lárváinak kelése 2026. május 19-én megkezdődött. Az amerikai szőlőkabóca önmagában is jelentős növényvédelmi probléma, valódi veszélyét azonban az jelenti, hogy terjeszti a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó FD fitoplazmát (Flavescence dorée phytoplasma).
A betegség különösen veszélyes, mert jelenlegi ismereteink szerint nem gyógyítható.
A fertőzött tőkék termőképessége jelentősen romlik, a növények fokozatosan leromlanak, végül elpusztulhatnak.
Az elmúlt években több hazai borvidéken már járványos méreteket öltött a fertőzés, egyes ültetvények teljes felszámolását is szükségessé téve.
Húsz év alatt az egész országban elterjedt
Az amerikai szőlőkabócát Magyarországon először 2006-ban, Somogy vármegyében, Csurgó térségében mutatták ki. Az egynemzedékes faj azóta gyakorlatilag valamennyi jelentős borvidéken megjelent.
A szőlő aranyszínű sárgaság betegségét hazánkban 2013-ban azonosították először. Azóta a fertőzés 18 vármegyében és 21 borvidéken vált igazolttá. A szakemberek szerint 2023 óta több térségben már kifejezetten járványszerű terjedés figyelhető meg.
A kórokozó terjedésében kulcsszerepet játszik az amerikai szőlőkabóca, amely fertőzött tőkéről egészséges növényekre viszi át a fitoplazmát. A kifejlett, repülő egyedek nemcsak ültetvényen belül, hanem táblák között is képesek a fertőzés továbbadására.
Most a lárvák ellen kell fellépni
A hatósági megfigyelések alapján az első lárvák már megjelentek, tömeges előfordulásuk pedig május vége és június eleje között várható.
A védekezés sikerének kulcsa, hogy a kezelések a fiatal lárvastádiumok ellen történjenek meg, amikor azok még kevésbé mozgékonyak és érzékenyebbek a növényvédő szerekre.
Az első kezelések optimális időpontjai:
Fejlődési alak: Időszak: Feladat:
- L2-L3 lárvák, június 1–10., permetezés megkezdése
- L3-L5 lárvák, június 10–20., fő védekezési időszak
- Imágók, július 15–30., újabb kezelés
A növényegészségügyi zárlat alatt álló területeken évente három kötelező növényvédelmi kezelést kell végrehajtani a közzétett védekezési felhívások alapján.
Az első kezelést a szőlő virágzása alatt vagy közvetlenül azt követően, de legkésőbb június 20-ig el kell végezni. A második permetezésre 2–3 héttel később, de legkésőbb július 15-ig kerülhet sor. A harmadik kezelés időpontját a nyári rajzásfigyelési eredmények alapján határozza meg a hatóság.
A törzstisztítás a védekezés alapja
A szakemberek külön felhívják a figyelmet arra, hogy az amerikai szőlőkabóca fiatal lárvái nagy számban a törzsről fakadó hajtásokon, úgynevezett tőhajtásokon tartózkodnak.
Ezért a növényvédelmi kezelés hatékonyságának egyik legfontosabb feltétele a törzstisztítás elvégzése. Ha ez elmarad, akkor a permetezés során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a permetlé ezeket a hajtásokat is megfelelően érje.
A kijuttatás során a lombfal teljes fedettségére törekedni kell. A kontakt készítmények esetében különösen fontos a levelek fonákának kezelése, mivel a lárvák jellemzően ott tartózkodnak.
A felszívódó készítményeknél a lombfal alsó részeinek jó permetborítottsága kiemelten fontos, mivel a hatóanyag a növényben elsősorban a hajtáscsúcsok irányába szállítódik.
Nem elég permetezni, az eredményt is ellenőrizni kell
A hatóság hangsúlyozza: a védekezés nem ér véget a permetezőgép leállításával.
A kezelések után célszerű ellenőrizni a hatékonyságot, megfigyelni a lárvapopuláció alakulását, és szükség esetén korrigálni a technológiát. A nem megfelelő fedettség, a helytelen dózis vagy a kedvezőtlen kijuttatási körülmények jelentősen csökkenthetik a védekezés eredményességét.
A permetezések során figyelni kell a készítmények UV-érzékenységére, a permetlé megfelelő pH-jára, valamint az engedélyokiratban szereplő előírásokra is.
Számos hatóanyag áll rendelkezésre
A Nébih által közzétett lista alapján több kontakt és felszívódó készítmény is felhasználható az amerikai szőlőkabóca ellen.
A szisztemikus, vagyis felszívódó hatású készítmények közül kiemelhető:
- flupiradifuron hatóanyagú készítmények (Sivanto Prime, Sanium System),
- ciántraniliprol hatóanyagú Exirel.
A kontakt hatású készítmények között szerepelnek többek között:
- deltametrin hatóanyagú termékek,
- lambda-cihalotrin készítmények,
- tau-fluvalinát,
- eszfenvalerát,
- spinozad alapú készítmények.
Ökológiai gazdálkodásban több engedélyezett készítmény is rendelkezésre áll, például a spinozad-, narancsolaj-, azadirachtin- vagy piretrin-tartalmú termékek.
Fontos változás, hogy az acetamiprid hatóanyagú készítmények felhasználása már erősen korlátozott, a Mospilan 20 SG és társai 2025 augusztusa óta kizárólag szőlőalany-telepeken alkalmazhatók.
A rezisztencia megelőzése kulcskérdés
A hatóság külön hangsúlyozza a rezisztenciakezelés fontosságát.
A termelőknek ügyelniük kell arra, hogy:
- ne lépjék túl az engedélyezett kezelésszámot,
- váltogassák az eltérő hatásmechanizmusú készítményeket,
- előre tervezzék meg a teljes szezon növényvédelmi programját,
- a későbbi időszakokra is maradjanak hatékony hatóanyagok.
A folyamatosan ugyanazon hatóanyagcsoport alkalmazása ugyanis elősegítheti a rezisztens kabócapopulációk kialakulását.
Az AKG és ÖKO támogatásoknál is kötelező
A védekezési kötelezettség a támogatott gazdaságokat is érinti.
Az Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és az Ökológiai gazdálkodás támogatása (ÖKO) programokban részt vevő szőlőtermelők számára évente legalább két növényvédőszeres kezelés kötelező az amerikai szőlőkabóca ellen.
A kötelezettség elmulasztása nemcsak növényvédelmi, hanem támogatási szankciókat is maga után vonhat.
A mulasztás súlyos következményekkel járhat
Az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés az uniós és hazai növényegészségügyi jogszabályok alapján kötelező. A hatóság figyelmeztetése szerint a védekezés elmulasztása növényvédelmi bírságot, támogatáscsökkentést vagy -megvonást, valamint súlyos fertőzési helyzet esetén akár az ültetvény felszámolását is eredményezheti.
A szakemberek szerint a következő hetek meghatározóak lesznek a 2026-os védekezési szezon sikeressége szempontjából, ezért minden termelőnek célszerű folyamatosan figyelemmel kísérnie a hatósági felhívásokat és a helyi növényvédelmi előrejelzéseket.
Forrás: Facebook/Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Fővárosi Szervezete
Indexkép: Pexels
