A karantén, vagy más néven zárlati károsítók olyan idegenhonos fajok, amelyek hazánkban nem, vagy csak korlátozott mértékben fordulnak elő, ám gyors elszaporodásuk jelentős károkat okozhat a mezőgazdaságban. Az Európai Unió területére jellemzően a nemzetközi kereskedelem és turizmus révén jutnak be, de a klímaváltozás miatt spontán is megjelenhetnek új területeken.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a kormányhivatalok szakemberei 2025-ben is kiterjedt csapdázási programot folytatnak.
A fajspecifikus csapdák kihelyezésével a szakemberek célja, hogy minél előbb észleljék a kártevők jelenlétét, hiszen a korai beavatkozás kulcsfontosságú a megfékezésükben. A kockázatbecslés alapján kihelyezett több száz csapda elsősorban azokra a zárlati károsítókra koncentrál, amelyek már a szomszédos országokban is felbukkantak.
Kiemelt figyelemmel kísért fajok
Ilyen például a Szlovéniában megjelent japán cserebogár (Popillia japonica) vagy a Bulgáriában és Romániában is előforduló őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda). Emellett további kilenc veszélyes fajt is figyelemmel kísérnek, köztük a kőrisrontó karcsúdíszbogarat, a bronz nyírfafúrót, a mexikói gyümölcslegyet, a kétféle csillagoscincért, a keleti gyümölcslegyet, a szibériai selyemmolyt, a diószú bogarat és az almalegyet.
A lakosság szerepe kulcsfontosságú
A kártevők behurcolásának megelőzéséhez elengedhetetlen a lakosság tudatossága.
Ismeretlen eredetű, növényútlevél nélküli növények vagy növényi részek behozatala szigorúan tilos.
A nem honos, bejelentésköteles károsítók gyanúja esetén minden esetben értesíteni kell a hatóságot.
Forrás: NAK
Indexkép: Shutterstock
