Nem örülhettünk sokáig a lehűlésnek és az esőknek. A héten újra a száraz forrósággal, a magas UV sugárzással küzdöttünk. A met.hu nem ígér változást. A melegkedvelő atkákkal és tripszekkel újra számolnunk kell – írja Zsigó György legújabb növényvédelmi felhívásában.
Jelenleg nem alakult ki járványhelyzet egyetlen kórokozótól (gombák, baktériumok) sem. A kártevők (pl. rovarok, atkák) közül viszont néhány faj kimondottan kedvelte a júniusi kánikulát. A júniusban megsokasodott takácsatkák a hűvösebb, csapadékosabb júliusi hetekben fáztak, nem terjedtek. A múlt héten újra támadásba lendültek, a fiatal leveleken is megjelentek pl. rózsán, hárson találkoztam a fertőzésükkel.
Az atkákhoz hasonló időjárást kedvelnek a tripszek. Közterületen leggyakrabban a fagyal vagy másnéven az orgonatripsszel találkozhatunk. A júniusi felszaporodásuk után, a július 14-én fotózott sövény (2. fotó) napsütötte, szárazabb felén már lehullottak a levelek. Kezdetben az atkakártétellel is összetéveszthető a károsításuk, a szivogatásuk, de a pattanva repedő levelek egyértelműen a tripszekre utalnak (lásd az 1. fotót). Rejtett életmódú fejlődési alakjaik is vannak, melyeket nem tudunk elérni permetezéssel, ezért a kezeléseket általában ismételni kell. A rovarölő szerek kiválasztását bízzák a növényorvosukra. Más tripszfajok az egynyáriaknál is nagy gondot okozhatnak.
1.: Tripszekkel fertőzött levél – fotó: Zsigó György/NMNK
2.: Tripsz kártétele – fotó: Zsigó György/NMNK
Az ültetvényekben már bevett gyakorlat a napperzselést kivédő, a káros hatásukat csökkentő növényi „napolajak” használata. A házikertekben is terjed a használatuk, de ott még az árnyékolással védekezhetnek pl. a jól ismert raschel hálóval. Ez a módszer a közterületeken nem használható, mert éppen a lényeget, a növények díszítő értékét csökkentené a letakarásuk. Elképzelhető, hogy a jövő árajánlatkéréseiben önálló tételként is szerepel majd a napégés elleni permetezés tétele?
Meg lehet előzni vagy legalább csökkenteni lehet a nap káros hatását, a napégés kialakulását:
- A nagy gyökérzettel és nagyobb lombfelülettel rendelkező fajták több vizet tudnak felvenni és többet tudnak párologtatni, hűteni. Ehhez persze öntözni kell, hogy elegendő nedvesség legyen a talajban.
- Az ellenálló növényi bőrszövet kialakításával is sokat tehetünk a növényeinkért (kerüljük a túlzásba vitt nitrogéntrágyázást).
- A legtöbb parkban nem tudunk ágyást váltani az árnyékosabb parkrészbe, ott megelőzésképpen „napolajokat” is használhatunk. Ilyen pl. a szilícium tartalmú Prosilicon lombtrágya. A Biosol-káliszappanról vagy az olajtartamúakról (pl. a Vektafid A, a Vegarep EC vagy a Melius) is jókat hallottam. Ezek rugalmasabbá teszik a bőrszövetet és tapadószerként is beváltak.
- A szilícium, a kalcium és a kálium is erősíti a növényi bőrszövetet, ezek több lombtrágyában is megtalálhatóak.
- Sok biostimuláló készítmény algát, illóolajat, humuszt, aminosavat tartalmaz, kifejezetten a hőstressz kivédésére reklámozzák ezeket. Nem növényvédő szerek, tehát közterületen bármikor használhatóak.
- Párás, borult napok után érzékenyebbek a növények, érdemes ekkorra időzíteni a védekezést.
- - A sövények visszametszése után elérhetik a napsugarak az addig rejtetetten, árnyékban lévő, gyakran etiolált hajtásokat. Ekkor találkozhatunk azzal a tünettel, hogy a sövénysor belsejében jelentkeznek a napégés tünetei.
- - A tarkalevelű növények különösen érzékenyek, először a világos bőrrészeken jelentkeznek a perzseléses tünetek, lásd a fényképet.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
