Az amerikai program egyszerre kívánja javítani a talaj és a víz állapotát, csökkenteni a gazdák költségeit, erősíteni az élelmiszerbiztonságot, valamint közegészségügyi előnyöket is elérni. A háttérben egy új stratégiai gondolkodás áll, amely a mezőgazdaságot már nem csupán termelési ágazatként, hanem egészségügyi és társadalmi rendszerként kezeli.

Regeneráció mint nemzetstratégia

2025 decemberében Brooke Rollins amerikai mezőgazdasági miniszter és Robert F. Kennedy Jr., az egészségügyi és humán szolgáltatások minisztere közösen jelentették be azt a kísérleti programot, amely a regeneratív mezőgazdaságra épül. A bejelentés önmagában is jelzésértékű: az agrár- és egészségpolitika ritkán kapcsolódik össze ilyen nyíltan egy közös programban.

A kezdeményezés célja, hogy az amerikai gazdákat olyan gazdálkodási gyakorlatok felé terelje, amelyek helyreállítják a talaj egészségét, javítják a vízminőséget, növelik a biodiverzitást, miközben hosszú távon stabilabb és ellenállóbb élelmiszertermelést tesznek lehetővé.

– Nem lehetünk igazán virágzó nemzet, ha nem vagyunk egészséges nemzet – fogalmaztak a miniszterek a program bejelentésekor.

Ez a gondolat képezi a „Make America Healthy Again” (MAHA – „Tegyük újra egészségessé Amerikát”) stratégia gerincét, amely szerint az egészséges élelmiszer előállítása a talaj állapotánál kezdődik.

Miért éppen most, és miért ekkora összeggel?

Az Egyesült Államok mezőgazdasági területeinek mintegy 25 százalékát jelenleg súlyos defláció és erózió érinti. A talajromlás nemcsak környezeti, hanem gazdasági probléma is: csökken a termőképesség, nő a műtrágya- és inputigény, romlik a vízmegtartás, és nő a szélsőséges időjárási események kockázata.

Mindeközben az USDA (az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma) eddigi természetvédelmi programjai – amelyeket a Természeti Erőforrások Megőrzési Szolgálata (NRCS) irányít – túl bürokratikussá és nehézkessé váltak. Sok gazda éppen ezért nem vágott bele a regeneratív gyakorlatok alkalmazásába, még akkor sem, ha szakmailag nyitott lett volna rá.

Az új, 700 millió dolláros program egyik kimondott célja tehát az, hogy:

  • csökkentse a belépési akadályokat,
  • egyszerűsítse az adminisztrációt,
  • és valódi, gazdaság-szintű átállást tegyen lehetővé.

„Farmers First” – a gazdák az első helyen

Az új program a „Farmers First” (Gazdák az elsők) mottót követi. Ez egyértelmű szakítás azzal a szemlélettel, amelyben a környezetvédelem gyakran plusz teherként jelent meg a termelők számára.

A regeneratív mezőgazdaság ebben az értelmezésben nem kényszer, hanem gazdasági lehetőség:

  • alacsonyabb inputköltségek,
  • jobb víz- és tápanyag-gazdálkodás,
  • stabilabb hozamok,
  • és hosszabb távon kiszámíthatóbb jövedelem.

A program nyíltan illeszkedik Donald Trump korábbi politikai üzenetéhez is, amely szerint az amerikai családok asztalára hazai forrásból származó, biztonságos, tápláló és megfizethető élelmiszernek kell kerülnie.

Hogyan oszlik meg a 700 millió dollár?

A 2026-os évben a teljes keretösszeg két nagy, már működő programon keresztül jut el a gazdákhoz:

  • 400 millió dollár a Környezeti Minőségi Ösztönző Programon (EQIP) keresztül,
  • 300 millió dollár a Conservation Stewardship Program (CSP) révén.

Ez az első alkalom, hogy ezek az eszközök kifejezetten regeneratív mezőgazdasági projektekre fókuszálnak ilyen koncentrált formában.

A cél nem egy-egy technológia támogatása, hanem komplex rendszerek kialakítása:

  • no-till vagy csökkentett talajművelés,
  • takarónövények,
  • változatos vetésforgók,
  • legeltetéses rendszerek,
  • vízmegtartó megoldások.

Tanácsadó testület és magánszektor: új partnerségi modell

A program részeként létrejön egy Regeneratív Mezőgazdasági Tanácsadó Testület, amelynek tagjai negyedévente értékelik az előrehaladást, javaslatokat tesznek, és összehangolják a köz- és magánszektor szereplőit.

Ez nem véletlen: egyre több élelmiszeripari és pénzügyi vállalat lát üzleti lehetőséget a természetvédelmi és regeneratív projektek finanszírozásában. Az állami források így katalizátorként működhetnek, további magántőkét vonzva az ágazatba.

– A cél nem pusztán támogatást adni, hanem új lehetőségeket nyitni meg a gazdák számára – fogalmaz a program hátterében álló koncepció.

Több mint agrárpolitika

Az amerikai 700 millió dolláros beruházás jól mutatja, hogy a regeneratív mezőgazdaság már nem szűk szakmai irányzat, hanem nemzetstratégiai kérdés. Talaj, víz, élelmiszer, egészség és gazdaság ugyanannak a rendszernek a részei.

Az Egyesült Államok ezzel a lépéssel egyértelmű üzenetet küld:

a jövő mezőgazdasága nem kizárólag a termésátlagokról szól, hanem arról is, milyen állapotban hagyjuk magunk után a termőföldet – és milyen élelmiszert hagyunk a következő generációkra.

Forrás: Agrarheute

Indexkép: Pexels