Mit tehetünk a toxinmentes kukoricánkért? – Heti Körkérdés

A kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke nemcsak a termés mennyiségét csökkentik, hanem mechanikai sérüléseket okozva, szélesre tárják a kapukat a toxintermelő kórokozók előtt, közvetve tehát a termés minőségére is veszélyt jelentenek.

Nagy a tétje tehát annak, hogy ezen kártevők ellen szakszerűen védekezzünk.

A szakértői ajánlásokért kattintson a névre!

Zsila József kukoricaportfólió-felelős

Bayer Crop Science

Sokat tehetünk a toxinmentes kukoricánkért!

Az évjárat jelentősen befolyásolja a toxinkockázat mértékét, mivel a gyakrabban előforduló toxintermelő gombák közül a Fusarium graminearum a hűvösebb, nedves évjáratokat, ezzel szemben a Fusarium verticilloides a meleg szárazabb körülményeket kedveli. Az Aspergillus fajok, amelyek az aflatoxinszennyeződést okozzák, az extrém meleg aszályos időjárásban is jól fertőznek, amit 2024-ben is tapasztaltunk.

Forrás: Bayer Crop Science

Az átfogó védekezési technológia legfontosabb elemei az ellenálló kukoricahibrid választása, vetőmagcsávázás, az általános jó növénykondíció fenntartása és a növényvédő szeres állománykezelések. A fent említett gombák közös jellemzője, hogy gyengültségi paraziták, tehát elsősorban a legyengült növényeket fertőzik, ezért alapvető fontosságú a kukoricanövény kondíciójának erősítése.

A Propulse és Prosaro gombaölő szerek hatékony védelmet nyújtanak a Fusarium és más gombás fertőzések ellen, csökkentve a toxinkontamináció kockázatát. A protiokonazol, amely mind a Prosaro, mind a Propulse készítményekben megtalálható, növeli a klorofilltartalmat, javítja a fotoszintézis-aktivitást, ezáltal elősegíti a stabil terméshozam elérését. Emellett a Propulse-ban található fluopiram csökkenti a hőstresszt, amely különösen fontos szélsőséges időjárási körülmények között. A fluopiram ezen hatásán keresztül igazolja a Propulse használatát alacsony fertőzési nyomás esetén is.

Mivel az állati károsítók erősen befolyásolják a csőpenész kialakulásának mértékét, így szükség esetén ajánlott egy menetben az állati károsítók elleni védekezés is tankkeverék formájában. Erre ideális kombinációs partner a Decis Forte, amelynek kipermetezésével egyedülálló módon 12,5 g deltametrint juttathatunk ki, ami az eddig megszokott deltametrin-dózisok több mint másfélszerese. Ennek akkor van jelentősége, amikor például a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) lárvái a bibeszálak közt megbújva csak töredék hatóanyaggal érintkeznek. A csak lepkekárosítókra (Lepidoptera) ható hatóanyagok mellé mindenképpen ajánlott egy, az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) ellen is hatékony termék alkalmazása, illetve a felelős gazdálkodás része a gyapottok bagolylepke rezisztenciájának kialakulását gátló hatóanyag-kombinációk alkalmazása.

Az állati károsítók elleni védekezés magasiskolája a Sivanto Energy, amely két különböző hatásmódú hatóanyag gyári kombinációja, ezáltal az állati károsítók rezisztenciájának kialakulását késlelteti. A benne lévő flupiradifuron és deltametrin kombinációja mind kukoricamoly, mind a gyapottok-bagolylepke és az amerikai kukoricabogár kifejlett egyedei ellen is hatékony eszközzé teszik.

A fentieken túl az időben történő betakarítással korlátozható az esetlegesen kialakult fertőzés következtében fellépő toxintermelődés. A lábon szárítás, késleltetett betakarítás növeli a toxinszint növekedésének kockázatát. Ajánlott a betárolt termény szellőztetése is, mivel az Aspergillus flavus 14% nedvességtartalom felett fejlődik, ami a betárolt kukorica toxintartalmának emelkedését eredményezheti.

Hőgye Szabolcs

FMC-Agro Hungary Kft.

A kukorica lepkekártevői nemcsak közvetlenül a termés mennyiségét csökkentik, hanem rágásukkal szélesre tárják a kapukat a toxintermelő kórokozók előtt, közvetve tehát a termés minőségére is veszélyt jelentenek. Mi olyan megoldást kínálunk velük szemben, amely Európában egyedülálló módon drónos kijuttatásra is engedélyt kapott.

Mennyivel csökkenti a termést a kukoricamoly-fertőzés? A videóból kiderül!

Nincs olyan évjárat, amelyben a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke kártétele ne fenyegetné a kukoricát!

A célzott védekezés szükségessége

A gazdálkodók egyre inkább felismerik, hogy a fenti kártevők komolyan képesek rontani a termesztés eredményességét, így törekednek rá, hogy célzottan védekezzenek ellenük. Ehhez jó hatékonyságú, konkrét gyakorlati előnyökkel bíró megoldásra van szükségük. Ilyen a Coragen^® 20 SC rovarölő szer.

A Coragen^® 20 SC kiemelkedően magas hatékonyságot biztosít az izomműködés blokkolásával a kártevők ellen, gyomor- és érintőméregként fejti ki hatását. Hatóanyaga a növénybe felszívódva azokba a részekbe is eljut, amelyeket a permetlé közvetlenül nem ér el, ennek köszönhetően a szárban károsító lárvák ellen is kifejti hatását. Tojásölő tulajdonsága révén a hatóanyaggal érintkező tojásokból a lárva sok esetben már ki sem tud kelni.

A hatékony védekezés kulcsfontosságú eleme az időzítés

Ahhoz, hogy a Coragen^® 20 SC különleges hatása a lehető legjobban kiaknázható legyen, kijuttatását megfelelően időzítve kell elvégezni. Ehhez nyújt segítséget az FMC Arc^™ farm intelligence rovarmonitoring-rendszere, amely hozzáférhető minden kukoricatermesztő számára.

A kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke rajzásának követéséhez töltse le az Arc^™ farm intelligence applikációt!

A telefonos applikáció letöltésével, regisztrációt követően a termesztők hozzáférhetnek a hálózatban elhelyezett rovarcsapdák kukoricamolyra és gyapottok-bagolylepkére vonatkozó fogási adataihoz. A rendszer információkat biztosít a megalapozott döntéshez, azonban nem határozza meg a védekezés elvégzésének pontos időpontját. Ezt a döntést a gazdálkodóknak kell meghozniuk, azonban az FMC-Agro szakmai csapata ebben sem hagyja őket magukra. Igény esetén területi szakmérnök kollégáink a helyszínen, a tábla bejárásával, a rajzás menetének, valamint a kártevők egyedszámának felmérésével adnak iránymutatást a védekezés optimális időzítéséhez.

Ne maradjon védelem nélkül a kukorica!

A nehéz évek után a gazdálkodóknak idén is súlyos döntéseket kell meghozniuk eredményes gazdálkodásuk érdekében. Ezek egyike, hogy beavatkozzanak-e a kukoricájukban biztosan megjelenő kukoricamoly és gyapottok-bagolylepke kártételének megakadályozása érdekében. A tapasztalatok azt mutatják, hogy már a kukoricamoly 10-15%-os fertőzésénél kialakuló mennyiségi kár megtérülő beruházássá teszi a Coragen^® 20 SC alkalmazását. De talán még ennél is fontosabb megakadályozni a minőségi kár bekövetkeztét és az esetleges toxinszennyezés kialakulását. A kártétel megakadályozásának és ezzel a toxinszennyezettség visszaszorításának ára – a jelenlegi piaci kondíciókkal számolva – a rovarölő szer költségeire vetítve nem éri el 200-220 kg kukorica ellenértékét!

A Coragen^® 20 SC rovarölő szer alkalmazása árukukoricában is megtérülő befektetés – fotó: Szélles Tibor

A Coragen^® 20 SC engedélyokirata 2025-ben kibővült, drónos kijuttatással is!

Légi kijuttatás: kizárólag pilóta nélküli légi járművel történő légi permetezés esetén kukorica, csemegekukorica és pattogatni való kukorica kultúrákban.

Az új kijuttatási technológia hatékony használatához most rengeteg hasznos információhoz juthat.

További információkért és szakmai tartalmakért látogasson el weboldalunkra!

Sári-Barnácz Fruzsina Enikő fejlesztőmérnök

KITE Zrt.

A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) és a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) a kukorica jelentős mennyiségi és minőségi kártevői. A kukoricamoly első nemzedéke a vegetatív fejlődési szakaszban főként a szár belsejében rágva, a tápanyagáramlás akadályozásával okozhat termésveszteséget. A kukoricamoly második nemzedéke a virágzás után károsít, amikor a lárvák a csőbe rágva elősegítik a toxintermelő Aspergillus flavus és Fusarium fajok fertőzését.

A gyapottok-bagolylepke második nemzedéke a kukoricacső kártételével szintén hozzájárul a fent említett gombák megtelepedéséhez. A termés toxintartalma (aflatoxin, DON) csökkenti az értékesíthetőséget, ami jelentős bevételkiesést okoz, nem beszélve az élelmiszerbiztonságról és a takarmányozási problémákról.

Aspergillus flavus és Fusarium kórokozó gombafajok megjelenése kukoricacsövön – fotó: Kecskés István, KITE Zrt.

A korábban jól működő védekezési stratégiák a klímaváltozás hatására egyre kevésbé megbízhatók, és jelenleg nincs egységes szakmai iránymutatás arra nézve, hogyan lehet úgy alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, hogy a termelés ökonómiai hatékonysága javuljon.

A kockázatok pontosabb felmérése érdekében a KITE Zrt. Innovációs Főigazgatóságának fejlesztő munkatársai áttekintették a kukorica tenyészidőszakában rendelkezésre álló hőösszeget, a szántóterület és a kukorica vetésterületi arányát, és ezekből a kukorica növényvédelmi kockázatát jellemző tényezőt számítottak ki 2,5 km-es felbontásban. Az eredmények alapján az országot olyan eltérő kockázattal bíró területekre bontottuk, melyeken eltérő védekezési stratégiát alkalmazhatunk.

A kukoricamoly és gyapottok-bagolylepke kártétel-kockázati térképe – forrás: KITE Zrt. Innovációs Főigazgatóság

Az első védekezési időszak a kukorica vegetatív fejlődése során a kukoricamoly első nemzedékét célozza. Az ország délkeleti, dél-dunántúli, néhol északkeleti részein a jelentős kártétel valószínűsége magas. Itt a csemege- és a vetőmagkukoricán túl a takarmány- és silókukoricában is nagy eséllyel szükség lehet védekezésre a rajzáscsúcs után. Itt érdemes már május közepén kihelyezni a fény- vagy csalétekcsapdákat. Az ország középső részein a peteszám vizsgálata segíthet eldönteni, hogy szükséges-e a beavatkozás, míg az északi, alacsonyabb kockázatú területeken a növényvédelmi megfigyelés fenntartása javasolt.

Az első védekezés célja a mennyiségi kártétel, a szár- és címertörés megakadályozása – fotó: Nagy László, KITE Zrt.

A második védekezési időszak célja a csőkártétel és ezzel együtt a toxintermelő gombák megtelepedésének megelőzése. A gyapottok-bagolylepke vándorló faj, második nemzedéke országos szinten is jelentős, és a kártétele nyomán kialakuló gombafertőzések is elsősorban hozzá köthetők. Ellene minden térségben indokolt a védekezés a rajzáscsúcs után.

Gyapottok-bagolylepke lárvája károkozás közben a kukoricacső végén – fotó: Sári-Barnácz Fruzsina Enikő, KITE Zrt.

Csőkártételt azonban a kukoricamoly második nemzedéke is okozhat. Az ország déli részein, ahol a kukoricamoly első nemzedéke ellen is beavatkoztunk, érdemes a hangsúlyt a gyapottok-bagolylepke elleni beavatkozásra helyezni. Ha az időjárási körülmények kedveznek a kártevőnek, a kukoricamoly második nemzedéke ellen is szükség lehet permetezésre, különösen a középső, ill. északkeleti országrészeken. Ez nemcsak az adott évi termést védi, hanem csökkentheti a következő évben fellépő kukoricamoly-populációt is.

Kukoricacsőben táplálkozó kukoricamoly-lárva – fotó: Nagy László, KITE Zrt.

A védekezések megtervezésénél figyelembe kell venni, hogy a fejlett kukoricaállományban a kijuttatás gyakran nehezített, a második védekezési időszakban a hagyományos szántóföldi permetezőgéppel már nem megoldható. Erre a problémára ad hatékony választ az akár drónnal is végezhető Inecor^® rovarölő szeres kezelés, mellyel a KITE Zrt. fejlesztői által több éven át végzett kísérletek is alátámasztották, hogy a molykártevők ellen kiváló hatékonyságot érhetünk el a drónos permetezésre jellemző kis lémennyiség esetén is.

A témáról többet megtudhat korábbi cikkünkből vagy a molykártevők elleni védekezésről készült összefoglaló oldalunkon! A védekezési technológia kialakításával, a kezelési időzítésekkel és a védekezésre ajánlott készítményekkel kapcsolatban keressék bizalommal a KITE Zrt. agronómiai szaktanácsadó kollégáit!

Az Inecor rovarölő permetezőszer a NÉBIH 8360/13798-2/2025 számú engedélyokirata alapján azonos a 02.5/1126/5/2008. MgSzHK számon engedélyezett Coragen 20 SC rovarölő permetezőszerrel.

Molnár Szabolcs fejlesztési vezető

Nufarm Hungária Kft.

A kukoricában fellelhető toxinok megjelenése a különféle penészgombák által okozott fertőzésekre vezethető vissza. Szántóföldi körülmények között leggyakrabban a Fusarium, Aspergillus és Alternaria nemzetségbe tartozó gombák okoznak problémát. Jelenlétük évjáratonként eltérő, de minden évben számítani kell rájuk. Ezek a gombák mindig jelen vannak a természetben, és ha számukra kedvezően alakulnak a körülmények, akkor megfertőzik a növényt.

Kukorica esetében gyakran a mechanikai sérülések nyitnak utat a fertőzéseknek, mint például a kukoricamoly vagy a gyapottok-bagolylepke lárváinak rágása okozta sebek, sérülések (1. és 2. fotók).

1. fotó: Kukoricamoly lárvájának berágási nyílása a kukorica szárába – fotó: Nufarm Hungária Kft.

2. fotó: Kukoricamoly lárvájának rágási nyomai a levél tövénél – fotó: Nufarm Hungária Kft.

De érdemes megemlíteni a kukoricabogarat is, hiszen a kifejlett bogarak a bibék lerágásával rontják a termékenyülést, a fejlődő szemek megrágásával pedig szintén a toxintermelő gombáknak nyitnak utat (3. fotó).

3. fotó: Bibéket károsító kukoricabogarak – fotó: Nufarm Hungária Kft.

A toxintermelés mértéke erősen függ a körülményektől. Amennyiben a gombák fejlődése számára nem ideálisak a körülmények (pl. szárazság, aszálystressz), jelentősen megnő a toxintermelés intenzitása, míg megfelelő víz- és tápanyagellátás esetén a toxinok termelése kisebb mértékű.

A toxinproblémák okozta károk kivédéséhez több védekezési lehetőség együttes alkalmazása adhat megoldást. Bár napjainkban igen elterjedt a forgatás nélküli talajművelés, melynek kétségtelenül számos előnye van, a kukoricaszár maradványainak a leforgatása növényvédelmi szempontból jelentős előnnyel jár: megszabadulhatunk a kórokozók jelentős részétől, emellett gyéríthetjük a kukoricamolyt is, amelynek lárvái a szármaradványokban telelnek át. Forgatás nélküli talajművelés esetén érdemes szárbontó készítményeket használni, törekedve arra, hogy minél kevesebb szármaradvány maradjon a talaj felszínén.

Fontos a kukorica zavartalan fejlődésének biztosítása is, mint például a megfelelő tápanyag-utánpótlás mind a makro-, mind a mikroelemek tekintetében, hiszen a legyengült növény fogékonyabb lesz a gombafertőzésekre, és a toxintermelődés is fokozottabbá válik.

A toxintermelődés megakadályozásában kulcslépés a kukoricát károsító rovarok elleni védelem annak érdekében, hogy a fentebb említett kártevők lárváinak rágásait minél alacsonyabb szintre szorítsuk vissza, amivel a toxintermelő gombák fertőzését tudjuk jelentős mértékben csökkenteni. A védekezések hatékonyságát alapvetően a készítmények alkalmazásának időpontja határozza meg. A permetezések mindig a megfigyelések és az előrejelzések adatainak felhasználásával történjenek! A leghatékonyabb akkor lesz a védekezésünk, ha a készítményeket a tömeges lárvakelés időszakában alkalmazzuk, ami a kukoricamoly esetében a rajzáscsúcstól számítva az 5-7. napon van. Ez nagyon fontos, hiszen a fiatal lárvák ellen addig tudunk védekezni, amíg azok a növény felszínén, a készítmények számára még elérhető helyen vannak. Miután a lárvák befúrták magukat a növénybe, a rovarölő szerekkel szemben már védett helyen vannak, így a hatóanyagok nem érik el őket.

A Nufarm ajánlatában két készítmény is szerepel, amelyek takarmány-, vetőmag- és csemegekukoricában egyaránt használhatók. Az eszfenvalerát hatóanyagú Sumi Alfa 5 EC 0,3 l/ha dózisban használható a kukoricamoly és 0,4–0,5 l/ha dózisban az amerikai kukoricabogár ellen. Mint piretroid hatóanyagú készítmény azonnali, taglózó hatással rendelkezik.

A felszívódó acetamiprid hatóanyagot tartalmazó Carnadine szintén engedélyezett a kukoricamoly ellen, adagja 0,3 l/ha, a kukoricabogár ellen pedig 0,15 l/ha dózisban használható. A leghatékonyabb megoldás, ha a két készítményt tankkombinációban, együtt használjuk, hiszen ebben az esetben a kontakt és a felszívódó hatóanyagok biztosabb hatást adnak.

További információ: www.nufarm.hu

Dr. Magyar László területi képviselő

Sumi Agro Hungary Kft.

Tegyünk meg mindent a toxinmentes kukorica érdekében!

A 2022-es száraz évjárat jelentős Fusarium fertőzöttsége és DON toxinszennyezettsége miatt bekövetkezett komoly gazdasági kárt követően, az elmúlt évben egy másik - mikotoxinokat termelő fonalas penészgomba - az Aspergillus keserítette meg a hazai kukoricatermesztők életét. A nyárral érkező jelentős csapadékhiány és az extrém magas hőmérsékleti viszonyok miatt légköri aszály alakult ki, ami a kukoricatáblák legyengült egészségi állapotával párosult, és más kártevők felszaporodásának kedvezve, fokozta a növényállományok fogékonyságát különböző gyengültségi kórokozókkal szemben.

Hazánkban az utóbbi évek száraz és extrém magas hőmérsékleti viszonyai között egyre gyakrabban okoznak gondot a melegégövi, aflatoxin termelő Aspergillus-fajok. Ezek szintén sebfertőző kórokozók, és a fertőzések „kapuját” a rágókártevők okozta sérülések nyitják meg. Jelenleg kukoricában nem gombaölőszeres permetezéssel, hanem a fertőzést elősegítő a szántóföldi rovarvektorok (kukoricamoly-, gyapottok-bagolylepke hernyói, kukoricabogár imágói) elleni megelőző védekezéssel tudjuk biztosítani a növényállomány gombafertőzésének megelőzését.

Kukoricában rendszerint két, soktápnövényű lepke faj, az őshonos kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) és a vándorló és a már Magyarországon is áttelelő gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) károsít, amelyek lárvakártétele közvetve a termés jelentős mikotoxin szennyezésével járhat. Közös jellemzőjük, hogy az elmúlt évek során mindkét faj növekvő felszaporodásának lehetünk szemtanúi. Ez a negatív tendencia kukoricamoly esetében nemzedékszám megváltozására (kétrajzású populációk dominanciája) míg gyapottok-bagolylepke esetében a faj életmódjának megváltozására (helyben áttelelő és a vándor populációk együttes jelenléte) vezethető vissza. Annak ellenére, hogy mindkét faj megjelenése a kukoricatáblákon foltszerű mintázatot mutat, még kisebb átlagos fertőzés esetén is lehetnek a táblának olyan pontjai, amelyek jelentősen fertőzöttek, az itt felszaporodó gombák mikotoxinjai pedig betakarításkor az egész termést szennyezetté tehetik.

A fentiek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a toxinmentes végtermék előállítását a kukoricában károsító lepkefajok elleni védekezés sikere alapozza meg. Magyarországon, a kukorica hernyó kártevői ellen engedélyezett készítmények szűk palettájára a közelmúltban került fel a Sumi Agro új készítménye, a MIMIC. Hatóanyaga a tebufenozid, a rovarok fejlődését szabályozó kontakt gyomorméreg.

Hatását tekintve, egy vedlést befolyásoló ekdizon agonista, amely a megfelelő receptorokhoz kapcsolódva „eljátssza” – mímeli – a vedlési hormon szerepét. Ennek következtében a lárvákban rendellenes vedlési folyamat indul el. A régi kutikula vedlése gátlódik („dupla fejtok”) és a végzetes zavart szenvedő vedlési folyamat végeredményeként a lárva dehidratálódik, majd a kezelést követő 2-3 napon belül elpusztul. Mivel a lárva a hatóanyagot elfogyasztva 24 órán belül beszünteti a táplálkozást, így a kezelést úgy kell időzíteni, hogy az már a táplálkozás megkezdésekor érintkezzen a hatóanyaggal.

Forrás: Sumi Agro Hungary Kft.

A tebufenozid nagy előnye, hogy hosszan tartó védelmet biztosít (14-21 nap), ami kiváló esőállósággal és UV-nak való ellenállással (14. nap 100%-os mortalitás) párosul. További előnye, hogy a MIMIC széles felhasználási területtel rendelkezik; szemes, takarmány, siló, vetőmag és csemege- kukoricában egyaránt alkalmazható. Szemes és takarmánykukoricában az élelmezés-egészségügyi várakozási idő 42 nap, siló esetében 14 nap, illetve csemegekukoricában csupán 7 nap. Kukoricamoly esetében az első generáció kiiktatása alapozza meg a védekezésünk sikerét, ezért a kukoricamoly elleni védekezéseket előrejelzésre (fénycsapdás, táplálkozási csalogatóanyaggal ellátott „biszex” csapdás megfigyelés, tojáscsomó vizsgálat és hőösszeg számítás) alapozva a lepkék tojásrakását követően, a tömeges lárvakelés előtt 0,75 l/ha dózisban célszerű elvégezni. Gyapottok-bagolylepke ellen, feromoncsapdás rajzásmegfigyelésre és növényvizsgálatra alapozva kell a kezelést végrehajtani a tojásrakáskor, a lárvák tömeges kelése kezdetén.

A MIMIC-es kezelés hatására elpusztult bagolylepke hernyó, a képen jól látható a dupla fejtok jelenség, Cegléd 2021.08.23. – fotó: Sumi Agro Hungary Kft.

A MIMIC-et nagy lémennyiséggel (350–400 l/ha) és adjuváns használatával (pl. SPUR) célszerű kijuttatni a szármegnyúlástól szemfejlődés végéig (BBCH30 –BBCH79) terjedő időszakban. Csemege kukoricában a rövid, mindössze 7 napos ÉVI-je rugalmas felhasználás lehetőséget biztosít, ezért itt akár második kezelésként is számításba vehető.  Fontos tudni, hogy a MIMIC méhekre nem jelölésköteles, továbbá az AKG horizontális szántó célprogramjában felhasználható.

Amig 20 évvel ezelőtt még nem volt kifizetődő a takarmánykukorica kártevők elleni védelme, úgy napjainkra a fertőzések számának és mértékének növekedése, valamint a környezeti feltételek folyamatos változása miatt toxinmentes kukorica előállítása a molykártevők elleni védekezés nélkül meglehetősen kockázatos. A kártevők folyamatos megfigyelése, az évjárat és a fertőzés mértékének függvényében évente legalább egy permetezés szükséges a hernyó kártevők ellen. Ebben hatékony segítőtárs lehet a Sumi Agro egyedülálló és kiváló környezetvédelmi paraméterekkel rendelkező új készítménye: a MIMIC. Próbálják ki és győződjenek meg kimagasló hatékonyságáról akár szerrotációban is.

KÖRKÉRDÉS programunkkal hétről hétre jelentkezünk. Olyan témákat helyezünk fókuszba, amelyek a gazdálkodók számára támpontot adnak az inputanyag-beszerzés terén, továbbá választ adnak az agrotechnológiai kérdésekre.