Nem csupán a földeken okoz komoly károkat az idei szélsőséges időjárás: az aszály hatása fokozatosan begyűrűzhet az élelmiszerpiacokra is. Európa számos térségében heteken keresztül alig érkezett csapadék, miközben a rendkívüli hőség tovább növelte a növények vízigényét. A termelők egy része már jelentős hozamveszteséggel számol, egyes termékek esetében pedig az alapanyagárak emelkedése már most érzékelhető.

A következő hónapok egyik nagy kérdése ezért az lehet, hogy a mezőgazdasági termelésben elszenvedett veszteségek mikor és milyen mértékben jelennek meg a boltok polcain.

Már most vannak termékek, amelyek drágultak

A vízhiány különösen érzékenyen érinti azokat a zöldségféléket, amelyeknek jelentős a vízigényük. Az uborka, a paprika és a tökfélék esetében a tartós forróság és a szárazság egyaránt komoly termesztési kockázatot jelent.

A németországi piackutatók által idézett adatok szerint az uborka átlagos átadási ára már legalább 30 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az Agricultural Market Information Company július végi összehasonlítása alapján pedig a hozamok csökkenése miatt a sárgarépa, a paprika és a saláta ára is meghaladta az egy évvel korábbi szintet.

Nem minden növény esetében okoz azonban drágulást a meleg. A paradicsom például bizonyos termesztési körülmények között profitálhat a magas hőmérsékletből, mert lerövidülhet a betakarítási ciklusa. Ha emiatt a kínálat meghaladja a keresletet, az árak éppen ellenkező irányba indulhatnak.

Ez is jól mutatja, hogy az aszály élelmiszerárakra gyakorolt hatása korántsem egyenes vonalú: ugyanaz az időjárási helyzet az egyik növénynél kínálati sokkot, a másiknál átmenetileg akár kínálati többletet is eredményezhet.

A boltokban még nem feltétlenül látszik a teljes hatás

A termelői árak emelkedése és a fogyasztói árak változása között ráadásul időbeli különbség van. A termőföldtől a bolti polcig több lépcsőn keresztül jut el az élelmiszer, és minden egyes szakaszon újabb költségek jelennek meg.

A feldolgozás, a csomagolás, az energia, a szállítás, a kereskedők működési költségei és árrése, valamint az importlehetőségek egyaránt befolyásolják, hogy végül mennyit fizet a fogyasztó.

A német piackutatók szerint ezért egyelőre nem feltétlenül kell minden zöldség és gyümölcs esetében azonnali, drasztikus bolti áremelkedésre számítani. A kiskereskedelmi láncok ráadásul jelentős mennyiségű árut külföldről szereznek be, így egy-egy ország terméskiesése bizonyos esetekben importtal ellensúlyozható.

A probléma akkor válik igazán súlyossá, ha nem egyetlen termőterület, hanem egész Európa kerül egyszerre kínálati nyomás alá. Ilyenkor ugyanis az import sem jelent automatikus megoldást.

A gabonánál már sokkal nagyobb a tét

A zöldségek mellett különösen aggasztó a helyzet a gabonaféléknél. A tartós szárazság nemcsak a terméshozamokat csökkenti, hanem a később betakarítható növényeknél is komoly kockázatot jelent.

Németországban a mintegy 1600 agrár- és feldolgozó szövetkezetet képviselő Raiffeisen Szövetség szerint a két hónapja tartó rendkívüli szárazság következtében mintegy hárommillió tonna gabona és repce veszhetett oda. A becsült kiesés a szervezet szerint mintegy 600 millió eurós bevételkiesést jelent.

A Német Gazdaszövetség szintén átlag alatti gabonahozammal számol 2026-ban.

A szárazság különösen súlyosan érintheti a későn érő növényeket, köztük a kukoricát, a burgonyát és a cukorrépát, miközben a gyepek állapota és a takarmánynövények termése az állattenyésztők számára is komoly problémát okozhat.

Ez már nem pusztán egy-egy termék áráról szól. Ha kevesebb a gabona, annak hatása megjelenhet a liszt, a kenyér, a takarmány és végső soron az állati eredetű élelmiszerek árában is.

A Duna alacsony vízállása is drágíthatja az élelmiszert

Az aszály ráadásul nem áll meg a földeken. A vízhiány a szállítási útvonalak működését is nehezítheti.

Az alacsony folyóvízszint miatt a hajók nem tudnak a megszokott rakománnyal közlekedni, ami különösen a gabona, a takarmány és a műtrágya szállításában jelenthet problémát. Ha ugyanazt a mennyiséget több fordulóval vagy más, drágább szállítási móddal kell eljuttatni a célállomásra, az növeli a logisztikai költségeket.

Vagyis egyetlen időjárási probléma több ponton is végigfuthat az élelmiszerláncon:

kevesebb csapadék → kisebb termés → magasabb termelői ár → drágább logisztika → magasabb feldolgozási költség → magasabb fogyasztói ár.

Franciaországban is komoly veszteségekről számolnak be

A probléma nem kizárólag Németországot érinti. Spanyolországban és Franciaországban szintén jelentős terméskiesésekről érkeztek hírek.

Franciaországban a saláta, a sárgarépa, a fokhagyma és a hagyma termesztésében is komoly károkat okozott a szárazság, egyes térségekben pedig a tavalyi eredményhez képest akár a termés mintegy fele is kieshetett.

A déli országokban más ágazatok kerültek veszélybe.

A szőlő és z olívaolaj sem ússza meg

A hőség és a csapadékhiány a szőlőültetvényeken is nyomot hagy. A szőlő számára nem önmagában a magas hőmérséklet jelenti a legnagyobb problémát, hanem az, amikor a tartós forróság vízhiánnyal párosul.

A termés mennyisége és minősége egyaránt sérülhet, ami később a borpiacon is éreztetheti hatását.

A mediterrán térségben pedig az olívaolaj-termelés került nyomás alá. Görögországban, Olaszországban és Portugáliában az aszály mellett a nyári erdő- és bozóttüzek is veszélyeztették az olajfaligeteket. A leégett ültetvények kieső termése nem pótolható egyik napról a másikra.

Az olíva esetében ráadásul a kínálati zavarok hosszabb időn keresztül is éreztethetik hatásukat, hiszen egy elpusztult faállomány újratelepítése és termőre fordulása éveket vehet igénybe.

Európa egyre nehezebben tudja pótolni a kieső termést

Az idei helyzet egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem elszigetelt termelői problémákról van szó. Ha több európai országban egyszerre csökken a termés, az import sem tudja olyan könnyen kiegyenlíteni a hiányt.

A piac ilyenkor azonnal alkalmazkodni kezd: a rendelkezésre álló készletek felértékelődnek, az import beszerzési ára emelkedhet, a szállítás drágulhat, a feldolgozók pedig kénytelenek lehetnek magasabb áron beszerezni az alapanyagot.

Ezért fordulhat elő, hogy a fogyasztó még nem látja a boltban azt az áremelkedést, amelynek az alapja már kialakult a termelői oldalon. Az aszály valódi számlája így könnyen lehet, hogy nem a földeken, hanem hónapokkal később, a boltokban jelenik meg.

Forrás: Economx

Indexkép: Pexels