A klímaváltozás hatására új korszak kezdődött a takarmánytermesztésben

KLÍMAVÁLTOZÁS- KLÍMASTRATÉGIA

A klímaváltozás hatása a melegedés, a nyár szárazabbá válása, a hőstresszes napok számának jelentős emelkedése és az időjárási ’extremitások’ mértékének súlyosbodása (viharok, felhőszakadás, jég). Ezt a bőrünkön tapasztaljuk a tejelő ágazatban. Az elmúlt 10 évben ugyanis 5 szezonban gyenge volt a kukoricaszilázs hozama, keményítőtartalma, és megjelent a meleg hatására az aflatoxin a szántóföldön. Ez végzetes kombináció. A lucerna az Alföldön már utolsó éveit tapossa, mert nem bírja az extrém meleget és szárazságot, az inváziószerűen rajzó rovarkártevőket és a nagy rágcsálópopulációkat. Ezen nehézségek akár a végét is jelenthetnék a világszínvonalú tejtermelésnek hazánkban, ha nem keresnénk már 15 éve a szántóföldi megoldásokat.

A küzdelmes évek alatt kialakult egy új klímastratégia: a nyári aszályos, hőstresszes időszakot kikerülendő első lehetőségünk az őszi vetésű és kora tavaszi betakarítású kultúrák termesztése (olaszperje, rozs, tritikálé). Ha azonban aszály volt ősszel és tavasszal is, akkor jöhet a korszerű, egynyári, szárazságtűrő tömegtakarmány-növény (BMR cirok, szudáni fű, mohar, köles). Életet és gazdaságot menthet egy gyors és okos megoldás. Újra megerősítést nyert a mondás, az információ hatalom.

Az elmúlt több mint 15 év legfontosabb eredménye mégis a szemléletváltás volt. A gazdaságok vezetői, döntéshozói képesek voltak megérteni a helyzetet, és lépésről lépésre nyitottá váltak az új megoldásokra. Nézzük meg, hogy az előbbiekben említett trendek az ágazatnak milyen területére voltak konkrét hatással 2008 és 2025 között.

Az őszi vetésű, kora tavaszi betakarítású gabonafélék sokszínűvé tették a tömegtakarmány-palettát – fotó: Orosz, Kaposvár 2013

SOKSZÍNŰ TÖMEGTAKARMÁNY-BÁZIS

A silókukorica és a lucerna hegemóniája megszűnt, a tömegtakarmány-bázis kiszélesedett. Új kategóriaként jelent meg:

• az intenzív, szántóföldi termesztésű és nagy hozamú, magas kiindulási cukortartalmú perjefélékből készült szilázs, szenázs és széna (olaszperje, hibridperje, Festulolium) tehénnek a laktáció bármely szakaszában,

• az őszi vetésű és kora tavaszi betakarítású gabonafélékből készült szilázs (rozs-, tritikálé-, árpaszilázs) nagy termelésű tehénnek,

• az őszi vetésű és kora tavaszi betakarítású keverékek (gabona-gabona, gabona-fű és gabona-pillangós keverékek) szilázsai, szenázsai és szénái tehénnek és növendéknek,

• a BMR-típusú cirokszilázsok tehénnek és növendéknek egyaránt,

• a szudáni fű szilázs, szenázs és széna növendékeknek,

• korai betakarítású mohar tehénnek és kölesszilázs növendékeknek.

Az Iregszemcsén, Kaposváron, Szarvason végzett kisparcellás kísérletek igazolták az őszi vetésű-korai betakarítású gabonafélék kedvező hozamát és kiváló táplálóértékét – fotó: Orosz, Iregszemcse 2016

KETTŐS TERMESZTÉS

Bevezettük a kettős termesztést, ami által rugalmasabb lett a vetésforgó. A kora tavaszi betakarítású növények után még lehet vetni silókukoricát, szemes kukoricát és cirokféléket, valamint szudáni füvet, tehát ugyanazon évben két betakarítás is lehetséges. Kevés területtel, de sok tehénnel rendelkező cégek esetében ez kritikus szempont. A kettős termesztésnek egyébként jelentős szerepe van a szél- és vízerózió megelőzésében, a nitrogén megtartásában is az őszi talajtakarás révén. Európában sokáig szinte egyedül voltunk ezzel a technológiával. Nyugat-Európában leginkább a volt kelet-német területeken ismerik ezt a termelési rendszert, ahonnan az első rozs vetőmagok érkeztek.

A többi északi és nyugati ország még mindig viaszérés elején takarítja be a gabonákat, ami a kettős termesztést lehetetlenné teszi. Ennek azonban a nagy mennyiségű és jó minőségű legeltethető vagy silózható fű az oka, mert a csapadékos, hegyvidéki, skandináv területeken nem az emészthető rost a limitáló a tejtermelés szempontjából, hanem a keményítő hiánya (a kukorica termesztésével sok helyen nehézségeik vannak a hűvös éghajlat miatt). Az USA-ban (New York államban) azonban 2010 óta folynak kutatások ezen a területen. A fókusz a korai betakarítású őszi gabona (zászlóslevélben kaszált tritikálé és rozs), amit a silókukorica vagy BMR cirok vetése követ. Tehát nem maradtunk le a világ mögött, sőt, majdnem egyedül voltunk ezzel az újdonsággal a kontinentális klímán. Közép-Európa pedig most tanulja tőlünk ezt a módszert.

TÖBBFUNKCIÓS GABONAFÉLÉK

Kibővült a gabonafélék funkcionalitása, ugyanis a tritikálé, a búza és az árpa ’többfunkciós’ tömegtakarmány-növényként is használható: be lehet őket takarítani a kalászhányás időszakában két menetben (fonnyasztással) szilázsnövényként nagytejű teheneknek, meg lehet várni a tejes-viaszérés időszakát (egymenetes betakarítás) a növendék üszők takarmányadagjába, és végső megoldásként szemes terményként is betakarítható (amit  minden életkorban alkalmazhatunk a napi adagban). Úgy tűnik, egyre többen választják hazánkban az árpát, mert tavaszi aszály után (vészhelyzetben) levágható szilázsnak, a maradék pedig megy szemes terménynek. A rozs azonban szigorúan ’egyfunkciós’ takarmánynövényünk.

A rozs korábban vágható, mint a tritikálé, ezért jobban illeszkedik a hazai kettős termesztésbe – fotó: Orosz, Szarvas 2017

LAST MINUTE TÖMEGTAKARMÁNYOK

Vészhelyzeti megoldás a tavaszi zab, a tavaszi tritikálé és a nyári, szárazságtűrő növénykultúra (utóbbi május derekán vethető növényeket jelent). Akkor kerül erre sor, ha az őszi vetésűek nem fejlődtek megfelelően. A tavaszi zab és tritikálé március 15-ig a földbe kell hogy kerüljön, és májusban kaszáljuk szilázsalapanyagként tehénnek. A cirokféléket elsősorban tenyésznövendékeknek és húsmarhának ajánlottuk korábban a jelentős rosttartalom és a gyenge rostemészthetőség miatt. Az új fajták és hibridek azonban egészen új megközelítést tesznek lehetővé a kiugróan magas rostemészthetőségi értékeikkel.

A korszerű BMR cirok és a szudáni fű szárazságtűrő és jól regenerálódik aszály után – fotó: Orosz, Tedej 2017

A nemesítők munkájának hála az új BMR cirok olyan rostemészthetőségű, ami nemhogy rosszabb lenne, sőt 10%-kal jobb, mint a kukoricaszilázs rostemészthetősége. A szudáni fű esetében a 60+30+30 nap betakarítási technológia segítségével, a fiatal fenológiai fázisban való kaszálással szintén tudjuk a 60-65%-os rostemészthetőséget biztosítani. Ez javító hatású a TMR-re nézve. Itt is forradalmian új szemléletre van tehát szükség, mert a hagyományos silócirok ma már csak a növendékek esetében megoldás, tejelő tehenek esetében a takarmányhiányból adódó kényszeretetés egyben termeléscsökkenést vonhat maga után.

A BMR cirokkal vagy a szudáni fűvel azonban nemcsak a takarmányhiányt tudjuk megelőzni egy májusi vetéssel (ha az őszi kultúra nem kelt ki vagy kelésgyenge), de mindezt a tejtermelés kockáztatása nélkül tehetjük. A szárdőlés megelőzése érdekében pedig lehet cirok-cirok és cirok-szudáni fű keverékeket alkalmazni. A mohar 60 napos tenyészidejű és rendkívül szárazságtűrő, ezért akár a szemes árpa betakarítása után is vethető. Fiatalon kaszálva kiváló tömegtakarmány készíthető belőle tehénnek, növendékének egyaránt. Az indiai köles szintén jól tűri a meleget, 1 méteres magasságig érdemes kaszálni, jól silózható, növendékeknek kiváló takarmány.

FIATALON VÁGVA

A legjelentősebb szemléletváltás a szántóföldi betakarítási technológiában történt meg a fenológiai fázis ’újraértelmezésével’. A gazdálkodók évtizedekig a keményítő bűvöletében éltek, abban a hitben, hogy a viaszérésű gabonafélékben van fajlagosan a legtöbb nettó energia. Ez az elgondolás hibás volt.

A labortechnika fejlődésével és a rost differenciált megítélésével egyértelművé vált, hogy a jól emészthető rostból és a jobban emészthető táplálóanyagokból származó nettó energia jelentősen megnöveli a kalászhányás környékén betakarított gabonafélék energiatartalmát. Olyannyira, hogy a rozs energiatartalma nagyobb, amikor a kalász még a hasban van áprilisban, mint viaszérés elején júniusban. Jól végzi tehát az a növénytermesztő a dolgát, aki el tudja érni a tavaszi betakarítású gabona-, fű- és lucernaszilázs/szenázsok esetében a 6,0 MJ NEl tartalmat (ez egy gyenge kukoricaszilázs energiája)! A kulcs pedig az emészthetőség.

A szántóföldi termesztésű füvet és a gabonaféléket is kalászhányás előtt érdemes kaszálni, a kiváló rostemészthetőség érdekében – fotó: Orosz, Kocs 2008

DINAMIKA

A nemzetközi tudományos eredmények bővülése is hatással volt az ágazatunkra. A CNCPS–modell egy olyan biológiai modell (Prof. Mike VanAmburgh, Cornell Egyetem, USA), amivel a tehén bendőjében zajló folyamatokat és az egyes takarmányok viselkedését komplex összefüggéseiben írják le: a mennyiségi egyensúly mellett az időbeli szinkronitás is tervezhető. Ezen adatbázisok és összefüggések megjelennek egy adag-összeállító programban is (AMTS).

A statikus értékelés mellett tehát megjelentek a dinamikus modellek, azaz a mért paramétereknek már nemcsak a mennyisége és az emészthetősége került mérésre, de az időfaktor is bekerült a rutin analitikába. Fókuszba került a lebomlási sebességek egymáshoz hangolása (az időbeli szinkronitás) a labormérések és a receptúra-összeállítás során egyaránt. A rost lebontásának a bendőben speciális dinamikája van. A jól emészthető rost gyorsan fermentálódik (erjed), a frakciómérete pedig rövid idő alatt csökken (feldarabolódik), majd egy része távozik a bendőből az oltógyomorba. A gyorsan lebomló rost tehát meglehetősen ’dinamikusan’ mozog a bendőben.

A relatíve gyorsan lebomló rost erjedése és kiürülése által létrehozott ’üres hely’ pedig növeli a szárazanyag-felvételt. Tehát minél gyorsabban emésztődik a rost, annál több hely keletkezik a bendőben a következő takarmányadagnak. Ezzel ellentétben az emészthetetlen rost lassan ürül ki, telíti a bélcsatornát (töltő hatás), miközben csökkenti az erjedés és a passzázs sebességét, ezért inkább statikus, mint dinamikus elem. Mivel lassan ürül, ezért (nagyobb arányban etetve) csökkenti a szárazanyag-felvételt.

Fontos azonban látni a másik oldalt is, mivel a nem emészthető rost megalapozza a struktúrhatást, ezáltal szerepe van a kérődzés fenntartásában (nyáltermelés - bendőpuffer hatás), továbbá helyet ad a mikrobák megtelepedésének a felületen. Elsősorban a tej zsír- és fehérjetartalmának fenntartásában van szerepe, de a tejtermelést korlátozhatja. A gyorsan bomló, a lassan bomló és a nem lebomló rost egyensúlya tehát meghatározza a bendőműködés dinamikáját, és így a tehén étvágyát is! Utóbbi nyáron kritikus szempont.

A MELEG NYÁRRA ’SZABOTT’ TAKARMÁNYADAG

Új tömegtakarmány-stratégiák alakultak ki, aminek az alapja a diverzifikáció lett. A nyári hőstressz idején (kb. 3 hónap) a jól emészthető rostban gazdag szilázsok nagyobb mennyiségben szerepelnek a takarmányadagban, mint az őszi-téli-tavaszi adagokban. Nyáron ugyanis az étvágy általában rossz, amit megpróbálunk szinten tartani az istállóklímával és a takarmányadag emészthetőségének javításával. Természetesen egész évben jótékony hatású lenne nagy mennyiségben rozs- és tritikálészilázst vagy fűszilázst etetni a kukorica- és a lucernaszilázs mellett, de ez a takarmányadag költségét emeli. Így mérsékelt rozs-, tritikálé- vagy olaszperjeszilázs adagot etetve, 9 hónapon keresztül mérsékelhetőek a takarmányozási költségek.

Annak mérlegelése, hogy a jó rostemészthetőségű szilázsoknak nagyobb mennyiségben történő etetése milyen gazdasági előnnyel jár (több tej, több borjú, kevesebb beteg és selejt tehén, kisebb gyógyszerfelhasználás), és ez hogy viszonyul a többletköltséghez, a telepre van bízva. A telephez tartozó területek adottságaitól és a döntéshozók belátásától függ. Tehát akár egész évben is etethetőek ezen takarmánytípusok nagy mennyiségben, ha a telep emellett dönt. Összességében, ha a nyári megnövelt adagot és a 9 hónap mérsékelt adagjait vesszük alapul, akkor 500 termelő tehénre vonatkoztatva az éves szükséglet megközelítően 2000 tonna a jól emészthető rostot tartalmazó szilázstípusokból (intenzív fűféle, rozs, tritikále). A differenciálásnak van egy másik nézete is: a fogadó és a nagytejű tehén ’meghálálja’ a jól emészthető rostban gazdag, bár drágább takarmányt. A növendéknevelésben azonban érdemesebb nagyobb hozamú, olcsóbb tömegtakarmányokat alkalmazni. Itt kinyílt az olló, azaz a differenciálás jelentős költségmegtakarítással járhat (közepes minőségű lucernaszilázs, BMR cirokszilázs, szudánifű-szilázs, gabona-pillangós keverék szilázs, viaszérésű gabonaszilázsok).

SZÉNÁINK MINŐSÉGE

Az adatok alapján megállapítható, hogy lucernaszénáinkat közepes-gyenge minőségben készítjük el országosan. Réti szénáink esetében még rosszabb a helyzet, gyenge vagy igen gyenge minőségűek. Az USA-ban a mi átlagos minőségű lucerna- és réti szénáinkat termelő teheneknek nem adnák, csak növendék üszőknek. A teheneknek javasolt minimum 150 RFV-értékkel rendelkező lucernaszénáink aránya mindössze 9%. Lucernaszénáink 91%-át csak növendékekkel etetnék az USA-ban. Réti szénáink 4,8%-a éri el azt a minőséget, amit az USA-ban szárazonállókkal etetnének (de tejelőnek már nem adnák, még a laktáció végén sem). Tragikus számok!

RÉTI SZÉNA VAGY LUCERNASZÉNA?

A lucernaszéna réti szénára való lecserélése számos előnnyel jár. A fűszénában több az emészthető rost, és tovább kérődzik rajta a tehén. A réti szénából tehát kevesebb is elég ugyanazon kérődzési aktivitás eléréséhez, és erősebb a passzázst szabályozó hatása. Gyengébb minőség esetében is jelentős a lebontható rosttartalma a lucernaszénához képest! Ez a tejzsírképződésben játszhat szerepet. És ami szintén fontos: a fűszénát könnyebb elkészíteni, mert nem pereg a levele, tehát nem kell éjszaka -hajnalban rendkezelni vagy bálázni. Lehet napközben is végezni a szántóföldi műveleteket! A TMR-ből kevésbé kiválogatható a réti széna szála, mint a lucernáé. Ráadásul a tehén is jobban kedveli (a lucerna szárához képest mindenképpen). Az aprítás során pedig kevesebb fehérje veszik el a levélporral. A lucernából pedig készítsünk szilázst, szenázst.

A jó minőségű lucernaszéna készítése nehéz a levélpergés miatt! – fotó: Orosz, Sátorhely 2005

OMLADOZÓ FUNDAMENTUMAINK

Az elmúlt 10 év adatai alapján megállapítható, hogy a lucernaszilázsok és -szenázsok táplálóértéke, rostösszetétele, erjedésének minősége országos szinten közepes, messze elmarad a nemzetközi határértékektől, ami jelentős probléma. Az erjesztés jobb megoldás, mint a szénakészítés, mert lucernaszilázsaink és -szenázsaink jobb minőségűek, mint a lucernaszénáink. Figyelembe véve azonban az USA-ban alkalmazott, minőségre vonatkozó irányelveket, a hazai átlagosan közepes minőség miatt lucernaszilázsaink és -szenázsaink 60-70%-át a növendéküszők nevelésekor kellene használni, mert a tejelő tehén tejtermelési potenciálját és hatékonyságát rontja. A 150 RFV értéket meghaladó, összességében jobb minőségű lucernaszilázsok és -szenázsok természetesen kiválóak tehénnek. De még ebben az esetben is javaslom figyelembe venni és mérlegelni az alacsony emészthetőrost-tartalmat, ami jelentős emészthetetlen rosttartalommal társul.

A kukoricaszilázs és a szemes kukorica az Alföldön már a közeljövőben is csak öntözött területen ad majd biztos termést. Az aflatoxin pedig terhelni fogja a kukoricaszilázst, a nedves kukoricát, a nedves csőzuzalékot (LKS) és a szárított szemes kukoricát is! A jól emészthető keményítő ellátása tehát veszélybe kerül a jövőben. Nagy valószínűséggel a gabonák felé fogunk fordulni, ahol még nem jelentkezett a szántóföldi aflatoxin-terhelés, és jól emésztődik a keményítőtartalmuk.

A silókukorica érzékeny a hőstresszre, az aszályra, az aflatoxinra  és nem regenerálódik – fotó Orosz, Enying 2017

Ezen sorok azt mutatják, hogy megkérdőjeleződik a megszokott út, a sok évtizedes tapasztalat. Aki nem lesz képes a szemléletváltásra, az el fogja veszíteni a stabilitását. De minden itt van a kezünkben, élen járunk az innovációban, mert már 15 éve dolgozunk a tömegtakarmány-termesztés fejlesztésén! Ennek a kis országnak van korszerű tömegtakarmány-termesztési klímastratégiája, alkalmazzuk! Ezen információkat nem a hatalommal azonosítanám az ágazat mindennapi életében, hanem azzal a lehetőséggel, ami a döntés szabadságát adja a kezünkbe! Éljük ezekkel a lehetőségekkel.

Dr. Orosz Szilvia

laboratóriumigazgató

ÁT Kft., Takarmányanalitikai Laboratórium

Ez a cikk a Takarmányozás innovatívan Agroinform TechMag-ban jelent meg. A TechMag az Agroinform új, interaktív magazinja, amit itt tudsz végiglapozni, az előző számokat itt olvashatod el.

Agroinform TechMag 2025/6