A tejelő szarvasmarhák takarmányának minősége nemcsak az állatok egészsége, hanem a tej élelmiszer-biztonsága szempontjából is kiemelt jelentőségű. Különösen nagy figyelmet kapnak az aflatoxinok, amelyek penészgombák által termelt mikotoxinok, és kedvezőtlen körülmények között a takarmányban is megjelenhetnek.
A Német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BfR) kutatói olyan matematikai modellt és egy nyilvánosan hozzáférhető online eszközt dolgoztak ki, amelynek segítségével pontosabban megbecsülhető, hogy a takarmányban található aflatoxin B1 milyen mértékben jelenhet meg aflatoxin M1 formájában a tejben.
A takarmányból a tejbe is átkerülhet a mikotoxin
Ha a tejelő tehenek aflatoxin B1-gyel (AFB1) szennyezett takarmányt fogyasztanak, a toxin az állat szervezetében részben átalakul aflatoxin M1-é (AFM1), amely kiválasztódhat a tejbe. Az AFB1 átjutásának mértéke azonban nem állandó. Az egyes állatok, termelési szintek és takarmányozási körülmények között jelentős eltérések tapasztalhatók, ezért régóta fontos kérdés, hogy milyen tényezők befolyásolják ezt a folyamatot.
Mivel az AFM1 az élelmiszerláncon keresztül a fogyasztókhoz is eljuthat, jelenléte kiemelt élelmiszer-biztonsági jelentőséggel bír.
Az AFM1-re szigorú uniós előírások vonatkoznak
A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) az aflatoxin M1-et az „emberre nézve potenciálisan rákkeltő” anyagok közé sorolja. Ennek megfelelően az Európai Unió szigorú határértékeket állapított meg mind a tejelő szarvasmarhák takarmányában előforduló aflatoxin B1, mind pedig a tejben megjelenő aflatoxin M1 maximálisan megengedett koncentrációjára.
A szabályozás célja, hogy a tej és a tejtermékek fogyasztása ne jelentsen egészségügyi kockázatot a lakosság számára.
A nagy tejhozam növelheti az átjutás kockázatát
Az intenzív tejtermelő állományokban a tehenek naponta jelentős mennyiségű takarmányt fogyasztanak. Emiatt előfordulhat, hogy még a jogszabályban megengedett AFB1-tartalmú takarmány etetése mellett is annyi toxin kerül az állat szervezetébe, hogy a tej AFM1-koncentrációja megközelíti vagy akár meghaladja a megengedett határértéket. Ez különösen a nagy tejtermelésű tehenek esetében jelenthet kihívást.
A tejtermelő gazdaságok számára ezért alapvető fontosságú annak ismerete, hogy mekkora aflatoxin B1-koncentráció engedhető meg a takarmányban ahhoz, hogy a tej AFM1-tartalma biztonságosan az uniós határérték alatt maradjon.
Több évtized kutatási eredményeit dolgozták fel
A matematikai modell kidolgozásához a BfR kutatói 19 kontrollált takarmányozási vizsgálat eredményeit elemezték. A kísérletek több évtized alatt készültek, és széles termelési tartományt öleltek fel. Az adatbázisban szereplő tehenek napi tejtermelése 6 és 46 liter között változott, miközben különböző aflatoxin B1-koncentrációjú takarmányokat kaptak.
Az így összeállított adatbázis lehetővé tette, hogy a kutatók pontosabban modellezzék a toxin szervezeten belüli útját.
Ha a tejelő tehenek aflatoxin B1-gyel (AFB1) szennyezett takarmányt fogyasztanak, a toxin az állat szervezetében részben átalakul aflatoxin M1-é (AFM1), amely kiválasztódhat a tejbe – Fotó: Shutterstock
A teljes folyamatot modellezi az új rendszer
A BfR által kidolgozott modell nem csupán az aflatoxin tejbe jutását veszi figyelembe. Leírja azt is, hogyan kerül az AFB1 az állat szervezetébe, miként alakul át AFM1-é, majd milyen arányban választódik ki a tejjel, illetve más úton – például a vizelettel. A kutatók a statisztikai bizonytalanságot is figyelembe vették, ezért a modell minden becsléshez 95 százalékos konfidencia-intervallumot is megad. Ez segít felmérni, hogy az egyes becslések milyen bizonytalansággal értelmezhetők.
A tejtermelés növekedésével az átviteli arány is emelkedhet
A modell eredményei szerint az aflatoxin átjutásának mértéke szoros kapcsolatot mutat a tejtermelés nagyságával.
Napi 5 liter tejtermelés mellett az AFB1 tejbe történő átjutási aránya a becslések szerint 0,13 és 1,40 százalék között alakulhat. Amennyiben egy tehén napi 50 liter tejet termel, ez az arány már 1,07 és 8,19 százalék közé emelkedhet. Az eredmények arra utalnak, hogy a nagy tejhozamú állományokban különösen indokolt a takarmány mikotoxin-tartalmának rendszeres ellenőrzése.
A kutatók a modell gyakorlati alkalmazását is lehetővé tették. A BfR ConTrans néven egy szabadon elérhető online kalkulátort fejlesztett ki, amelynek segítségével megbecsülhető, hogy adott tejtermelési szint mellett mekkora lehet az aflatoxin átjutása a tejbe. Az eszköz azt is kiszámítja, hogy a bizonytalanságokat figyelembe véve milyen legmagasabb AFB1-koncentráció engedhető meg a takarmányban ahhoz, hogy a tej AFM1-tartalma megfeleljen az Európai Unió előírásainak.
Segítheti a takarmányozási döntéseket
Az új modell nem helyettesíti a laboratóriumi vizsgálatokat, ugyanakkor hasznos támogatást nyújthat a takarmányozási kockázatok értékelésében. A tejtermelők, takarmánygyártók és állategészségügyi szakemberek a becslések alapján könnyebben meghatározhatják, mikor indokolt fokozott ellenőrzés vagy a takarmány összetételének módosítása. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy csökkenjen a tej aflatoxin-szennyezettségének kockázata, miközben az állomány termelési eredményei is biztonságosan fenntarthatók.
A megelőzés továbbra is kulcsfontosságú
A mikotoxinok elleni védekezés elsődleges eszköze továbbra is a jó minőségű takarmány előállítása és megfelelő tárolása. A betakarítási, szárítási és raktározási technológiák betartása, valamint a rendszeres laboratóriumi vizsgálatok jelentősen mérsékelhetik annak esélyét, hogy aflatoxinok kerüljenek a takarmányba.
Az új modell és a ConTrans online eszköz ugyanakkor fontos segítséget jelenthet abban, hogy a tejtermelők pontosabban felmérjék a kockázatokat, és megalapozott döntéseket hozzanak a tej biztonságának megőrzése érdekében.
Forrás: Nébih
Indexkép: shutterstock.com
