A vízvisszatartás minden szinten – a háztartásoktól a mezőgazdaságon át az állami rendszerekig – kulcsfontosságú feladattá vált Magyarországon az elmúlt időszakban.

– A „Vizet a tájba!” program és a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság célja, hogy hosszú távú, összehangolt intézkedésekkel javítsa a vízgazdálkodást, erősítse a klímaadaptációt, és biztosítsa a vízkészletek fenntartható használatát – hangsúlyozta az Agroinformnak adott interjújában V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára.

A szakpolitikus rámutatott, fontos tudni, hogy a vízmegtartásnak vagy vízvisszatartásnak több dimenziója van: lakossági, települési, gazdálkodói és állami. – Ami az elmúlt években megváltozott, az a kívánt vagy szükséges mérték. A településeinken tapasztalt vízhiány, forróság és villámárvizek között szoros összefüggések vannak, melyek kezelése főként egyéni szintről indulva lehetséges.

Öntözés, vízmegtartás – nem ugyanaz

Szintén országos jelentőségű a művelt területeink vízgazdálkodása.

Hajlamosak vagyunk összekeverni az öntözést – amely az agrotechnika része, egy hozzáadott értéket növelő eszköz –, mely a művelt területek 3%-át, töredékét érinti, és a tábla szintű vízmegtartást, ami a talajművelés, talajtakarás, táblán belüli kislétesítmények, pufferzónák függvénye

– magyarázta. – Emellett megváltoztak az állami nagy rendszerek is – a nagy vízvisszatartó, víz-szétosztó rendszerek vonalas jellege ma már nem nyújt megfelelő eszközt, önmagában nem elegendő. Ezért többek között egy friss, 2022-ben a Felső-Tiszán indult elképzelésből eredeztetjük a „Vizet a tájba!” programot, ami egy klímaadaptációs célzatú program, törekvéseink összefoglaló szlogenje.

A „Vizet a tájba!” program megtestesítője és egyeztetési fóruma a tavaly decemberben életre hívott Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság – amelynek országos, hosszú távú megoldásokat kell kidolgoznia és javasolnia a kormány irányába, hogy miként tudjuk a klímaváltozást kompenzálni, és hogyan tudunk hozzá jobban alkalmazkodni.

A bizottság a vízgazdálkodásban érintett szakmákkal – főként természetvédelem, mezőgazdaság, területfejlesztés – és a legaktívabb civil szervezetekkel egyetértésben hosszú távú intézkedéseket tesz, javasol a kormánynak.

– Egyetértés van abban, hogy a vízvisszatartási eszközrendszert, szemléletet ki kell bővíteni és országos szintre kell emelni, a lakóingatlanoktól a mezőgazdaságon keresztül az állami rendszerekig. A mi feladatunk első körben a megfelelő feltételek, ösztönzők, szabályozók és források biztosítása. A legnagyobb vízhasználó és a legnagyobb területhasználó a mezőgazdaság – ezért is döntöttünk úgy, hogy a Tárcaközi Bizottság egyik társelnökét az agrárminiszter javasolja.

Egyetértés van abban, hogy a megoldást a nagy felületű vízvisszatartás, a vonalas rendszerek kiegészítése jelenti. Itt kerül a mezőgazdaság, birtokpolitika, tájhasználat, illetve a támogatási rendszer a képbe – fogalmazott V. Németh Zsolt.

V. Németh Zsolt

V. Németh Zsolt: – Agrárszakértőkkel, az Agrárminisztériummal együttműködve keressük a területhasználat-váltás gazdasági ösztönzőit, támogatási konstrukcióját Fotó: MTI

– Azonban azt is tudomásul kell venni, hogy a vízgazdálkodási, vagy ha úgy tetszik, klímaadaptációs problémákat nem tudjuk kizárólag a vízgazdálkodáson keresztül megoldani. Szivárogtató, párologtató felületekre van szükség, amihez az államnak, a vízügynek ma már nincs elegendő területe. Hogy legyen és megoldás szülessen erre a problémára, több dolognak kell egyszerre teljesülnie: szükség van a területtulajdonosok szándékára, sikeres ösztönzésükre, vízkészletek rendelkezésre állására és támogató jogszabályi környezetre.

Visszatartják a vizet

A Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság eddigi intézkedéseinek köszönhetően – a vízügyi igazgatóságok télen országosan áttértek vízvisszatartási üzemrendre.

– A belvíz-elvezető rendszereket lezárták, nem vezették el az amúgy is kevés csapadékot, az öntöző rendszereket és tározókat – a Tisza-tóval együtt – akár két hónappal szezon előtt is feltöltötték. Ennek és a márciusi esőnek köszönhető, hogy ma van annyi vizünk, hogy összehangolt üzemrendek mellett – egyidejű fogyasztás kiküszöbölése érdekében – nem volt még szükség vízkorlátozásokra. A bizottság tagja a NAK és a MAGOSZ – intézkedéseink közösek, velük összhangban, egyetértésben születnek. A közös fellépés fontos eleme az Országos Vízügyi Főigazgatóság által létrehozott webfelület is, ahol a gazdálkodók beléphetnek a nagy felületű vízvisszatartás megvalósításába, felajánlhatják területeiket. Augusztus közepére 840-en már összesen több mint 22 ezer hektárnyi területet ajánlottak fel vízmegtartási célokra – tudtuk meg az államtitkártól.

Jöhet anyagi ösztönzés is

Egyre több vitát hallani az önkéntesség és az állami kijelölés kapcsán – V. Németh Zsolt szerint nagyon bonyolult kérdésről van szó.

– Nem biztos, hogy a legideálisabb helyeket ajánlják fel a tulajdonosok, ahol készlet is van, ráadásul az sem biztos, hogy ezek illeszkednek a domborzati adottságokhoz. Ez esetben is fontos az együttműködést megemlíteni, hiszen nem közvetlen területünk, de agrárszakértőkkel, az Agrárminisztériummal együttműködve keressük a területhasználat-váltás gazdasági ösztönzőit, támogatási konstrukcióját. Ehhez természetesen még a kormányzatnak, és persze a gazdáknak is gyűjteniük kell a tapasztalatokat, hiszen csak így találhatjuk meg a mindenki számára optimális megoldást. Hosszú távon azonban ebbe az irányba szeretnénk lépni, hiszen ez egy kulcskérdés a jövő vízgazdálkodása szempontjából – szögezte le végül.

Indexkép: MTI