Az elmúlt évhez képest jóval magasabb áron kínálják az akácmézet a magyar méhészek, azonban még kérdés, hogy az exportpiac hajlandó lesz-e megfizetni a jelenlegi, mézkereskedők által kialakított árakat. A hazai kiskereskedelmi láncok egyelőre elutasítják az áremelési próbálkozásokat, miközben Ukrajnából – még a vámmentes kvóta kimerülését követően is – a hazainál jóval alacsonyabb áron érkezik méz az európai piacra.

A méhészek szerint az idei akáctermés kifejezetten gyenge volt, amelyet a méhcsaládok téli elhullása, az atkafertőzés, a tavaszi fagyok és a virágzáskor tapasztalt kedvezőtlen időjárás együttes hatása okozott. A pontos terméskiesés nehezen becsülhető, de egyes vélemények szerint csupán a korábbi mennyiség 20–30 százaléka tekinthető „igazi” akácméznek – nyilatkozta a Világgazdaságnak Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesülete elnöke.

Tavaly és tavalyelőtt kiváló minőségű akácmézek készültek, idén viszont a méhek más virágokról is hordtak nektárt, így kevesebb az egynemű akácméz. (Eközben a napraforgóméz mennyisége várhatóan a közepesnél valamivel jobb lesz.)

A nyugat-európai piac érdeklődése egyelőre kérdéses: sok múlik azon, hogy a külföldi mézcsomagolók mekkora mennyiséget halmoztak fel az elmúlt években. Nem ismert, milyen szerződéseik vannak a kiskereskedőkkel, milyen áron és mennyiséggel kell még teljesíteniük, illetve mennyire vannak ellátva korábban lekötött készletekből. Az export esélyeit az is befolyásolja, hogy Olaszországban és Franciaországban kedvező volt az akáctermés.

méz

A méhészek szerint az idei akáctermés kifejezetten gyenge volt – fotó: pexels.com

A hazai áruházláncokban visszafogott kereslet mutatkozik az akácméz iránt, mivel az aktuális árakat nem hajlandók elfogadni a fogyasztók. A kereskedők ezért nem támogatják a beszállítók által szorgalmazott áremeléseket.

A jelenlegi felvásárlási árakból kalkulálva az akácméz bolti ára kilónként legalább 4500–5000 forint körül mozogna.

További nehézséget jelent, hogy sok méhész saját maga árulja mézét üvegben, piacokon, akár a bolti árnál jóval olcsóbban. Egyes vélekedések szerint előfordulhat, hogy nemcsak saját terméket, hanem más méhészek mézét is értékesítik. Számukra a jelenlegi, körülbelül 2000 forintos árszint még megfelelő, különösen annak fényében, hogy ez magasabb a tavalyinál.

A Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke a jászberényi Nemzetközi Mézvásáron tartott előadásában részletesen kifejtette, hogy miért drágább a bolti méz, mint a piaci: a termelői árra rakódó többletterhek között szerepel a 40–50 százalékos kiskereskedelmi árrés, a 27 százalékos áfa, a 0,15 vagy 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó, az 1–2 százalékos iparűzési adó, a 0,1 százalékos élelmiszer-felügyeleti díj és a 0,19 százalékos kamarai díj.

Az európai mézfogyasztás körülbelül 40 százalékát továbbra is az import adja, amely jellemzően Ukrajnából, Kínából és Dél-Amerikából érkezik – sok esetben kétségeket ébresztve a méz eredetével kapcsolatban.

Tavaly Ukrajna 61 ezer tonna mézet szállított az unióba, túlnyomórészt vegyes és napraforgómézet. A 44 ezer tonnás vámmentes kvóta augusztus 10-ére kimerült, a fennmaradó 17 ezer tonna pedig 17,3 százalékos vámmal érkezett.

A hazai méhészek nehézségeit jól mutatja, hogy még vámteher mellett is 2,1 eurós kilónkénti áron lehetett ukrán vegyes mézet értékesíteni, miközben a magyar mézet 2,5–2,6 euró alatt nem tudják eladni. Emellett a dollár euróval szembeni gyengülése tovább csökkentheti a kínai és dél-amerikai mézek árát az európai piacon. Idén és 2028-ig minden évben 35 ezer tonna az ukrán vámmentes kvóta, amely már kimerült – Fazekas szerint ennek ellenére az ukrán méz kilónként még így is 40–50 eurócenttel olcsóbb, mint a magyar.

Az idei akáctermés az elmúlt 30–40 év leggyengébbje, míg két éve még az elmúlt 80 év legjobb termését jegyezték, amely azóta „szépen elkopott”. Tavaly az előző évhez képest 20 százalékkal több méz került exportra, és az idei év első felében is jól teljesített a külpiaci értékesítés.

Kérdés, hogy ezekből az alacsonyabb áron értékesített készletekből mennyit tároltak be a vásárlók, ez ugyanis hatással lehet a jelenlegi exportpiaci lehetőségekre is. A mostani gyenge keresletből arra lehet következtetni, hogy sokan már tavaly és az idei év első felében előrehozták vásárlásaikat

– mondta Fazekas Gyula.

A felvásárlók beszámolói is alátámasztják a szűkös kínálatot: az akácméz kilónkénti ára 1200 forintról 2000 forintra emelkedett.

Valószínűsíthető, hogy az idei akáctermés nem lesz elegendő a vásárlói igények kielégítésére, ugyanakkor kérdés, hogy a magasabb árakat elfogadják-e a vevők. Bár egyelőre nem indult be jelentős forgalom a felvásárlásban, a kereskedők már „veszegetik” a mézet a méhészektől, és bizakodnak, hogy előbb-utóbb megjelennek a vevők is.

Forrás: vg.hu

Indexkép: pexels.com