A Schleswig-Holsteini Közigazgatási Bíróság precedensértékű döntést hozott egy német erdész ügyében, aki faiskolát üzemeltetett és tölgyfák alatt lehulló makkot gyűjtetett be – állatok etetésére. A helyi erdészeti hatóság ezt megtiltotta, és azonnali intézkedéssel elrendelte a makkgyűjtés beszüntetését, arra hivatkozva, hogy a makk „erdészeti szaporítóanyagnak” minősül, így gyűjtése, kezelése és felhasználása csak engedéllyel történhet.
Az erdész szerint azonban a makk nem került sem eladásra, sem vetésre, kizárólag saját állatai takarmányozását szolgálta. A hatóság nem fogadta el ezt az érvelést, és attól tartott, hogy az így gyűjtött makk összekeveredhet az engedélyezett szaporítóanyaggal. A hatóság ezért kötelezte az erdészt a hálók eltávolítására és a makk feldolgozásának leállítására.
A bíróság az erdész javára döntött
Az erdész keresetet nyújtott be a rendelet ellen, és kérte a végzés halasztó hatályának visszaállítását is. A bíróság a keresetnek helyt adott, megállapítva, hogy az erdészeti hatóság határozatai jogellenesek voltak.
Az indoklás szerint a Forstvermehrungsgutgesetz (FoVG) – vagyis az erdészeti szaporítóanyagról szóló törvény – hatálya csak azokra az anyagokra terjed ki, amelyeket valóban erdészeti célokra szánnak.
Mivel az adott makkot állatok etetésére gyűjtötték, nem pedig erdőtelepítésre, így az nem minősül erdészeti szaporítóanyagnak.
A bíróság hangsúlyozta: az általános cselekvési szabadság védelme alá tartozik az ilyen célú makkgyűjtés, ezért azt a hatóság nem tilthatja meg a FoVG-re hivatkozva.
A bíróság hozzátette: a hatóság nem tudta bizonyítani, hogy a makk valójában keveredhetett volna értékesítésre szánt vetőmaggal, így a beavatkozás nem volt arányos.
Fotó: Shutterstock
A vetőmag sorsa nem mindegy – de csak ha erdőbe kerül
A döntés egyik kulcsmomentuma, hogy a bíróság különbséget tett a „szaporítóanyag” és az „erdészeti szaporítóanyag” között. Utóbbi kizárólag akkor értelmezhető jogi fogalomként, ha valóban erdőtelepítés vagy erdőfelújítás a célja. Minden más eset – például ha a makkot állatok eszik meg – kívül esik ezen a szabályozáson.
A hatóság aggodalma, hogy az erdész esetleg a makkot visszajuttatja a faiskola forgalmi láncolatába, nem támasztható alá önmagában feltételezésekkel – döntött a bíróság.
Magyar szabályozás: más a jogi környezet
A németországi ítélet ugyan fontos precedens, de Magyarországon eltérő jogi szabályozás van érvényben. Az erdészeti szaporítóanyagok kezelését hazánkban a 2013. évi LVI. törvény szabályozza, amely szigorúan meghatározza, milyen feltételek mellett lehet szaporítóanyagot – így makkot is – gyűjteni, forgalomba hozni, kezelni vagy importálni.
A magyar jog szerint az engedélyezési kötelezettség akkor keletkezik, ha a makkot erdőtelepítési vagy újraerdősítési célra szánják. Amennyiben azonban a makk gyűjtése kifejezetten nem erdészeti, például takarmányozási célból történik, és ez hitelt érdemlően bizonyítható, akkor az nem esik automatikusan az erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó engedélyezési szabályozás hatálya alá. Fontos azonban, hogy a cél valódiságát a hatóság – ha szükséges – vizsgálhatja.
Következtetés: a céltól függ minden
Az ügy tanulsága: az erdészeti szabályozás a magok, csemeték és egyéb szaporítóanyagok használatának célja alapján alkalmazható. Ha az erdészeti felhasználás kizárt – például takarmányozás esetén –, akkor nem indokolt automatikusan a szigorú engedélyezési rendszer érvényesítése. Ugyanakkor a magyar gyakorlat megkövetelheti a cél egyértelmű igazolását, különösen, ha az anyag forgalomba is kerül.
Forrás: agrarheute.com
Indexkép: Shutterstock
_fill_540x300_0.jpg)
