Az európai sertéspiacon tovább folytatódott az árak mérséklődése, amely egyre komolyabb kihívást jelent a termelők számára. A vágósertések és a malacok ára egyaránt jelentősen elmarad az egy évvel korábbi szinttől, miközben a magyar sertéstartók helyzetét az olcsó import, a nemzetközi túlkínálat és a külpiaci korlátozások együttesen nehezítik.
Folytatódott az árcsökkenés az uniós sertéspiacon
Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának 29. heti piaci jelentése szerint tovább csökkentek a vágósertések árai az Európai Unióban. Az S és E minőségi kategóriába tartozó vágósertések súlyozott átlagára 155,7 euró volt 100 kilogramm hasított súlyra vetítve.
Ez az előző héthez képest 1,4 százalékos, négyhetes összevetésben 2,6 százalékos, míg az előző év azonos időszakához viszonyítva 25,9 százalékos visszaesést jelent. Az aktuális árszint a 2021 és 2025 közötti időszak azonos heti átlagától is közel 25 százalékkal marad el, ami arra utal, hogy nem csupán a tavalyi magas bázis okozza a mostani árkülönbséget, hanem tartósabb piaci gyengülés figyelhető meg.
Az S és E kategóriában is jelentős az éves visszaesés
Az S kategóriás vágósertések átlagára 158,5 euró volt 100 kilogrammonként, ami éves összevetésben 25,8 százalékos csökkenést jelentett. Az E kategóriában 150,3 eurós átlagár alakult ki, amely 26,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi értéktől.
A folyamatos áresés azt mutatja, hogy az európai sertéspiacon továbbra is jelentős kínálati nyomás érzékelhető, miközben a kereslet nem tudja ellensúlyozni a megnövekedett kínálatot.
A magyar sertéspiac árai szorosan igazodnak a meghatározó európai jegyzésekhez – Fotó: Shutterstock
A malacpiacon még nagyobb a visszaesés
A malacok piacán még látványosabb az árak csökkenése. A 29. héten az uniós átlagár 40,1 euró volt állatonként, ami egy hét alatt 5 százalékos, négy hét alatt 16,4 százalékos, éves összevetésben pedig 38,6 százalékos visszaesést jelentett.
A jelenlegi árszint a 2021–2025 közötti átlagot is több mint 36 százalékkal múlja alul. Az alacsony árak arra utalhatnak, hogy a hizlalók a következő hónapokban sem számítanak jelentős piaci élénkülésre. A bizonytalan értékesítési kilátások miatt visszafogottabb lehet az utánpótlás iránti kereslet, egyes gazdaságok pedig az állomány bővítését is elhalaszthatják.
A hazai árak az uniós trendet követik
Az Európai Bizottság jelezte, hogy a legutóbbi adatszolgáltatás során több tagállamból – köztük Magyarországról – nem érkezett meg valamennyi szükséges árjelentés, ezért a hazai piaci folyamatok értékeléséhez az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai adnak pontosabb képet.
Az AKI szerint júniusban a hazai termelésű vágósertések termelői ára hasított meleg súlyban, áfa és szállítási költség nélkül átlagosan 522 forint volt kilogrammonként, ami 37,1 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbi árszintnél.
Július elején sem következett be érdemi fordulat: a 27. héten az átlagár mintegy 518 forint kilogrammonként alakult, miközben egy évvel korábban még körülbelül 828 forintot fizettek a vágósertésekért. Az egyhetes, csekély mértékű áremelkedés inkább átmeneti korrekciónak tekinthető.
Az olcsó import szűkíti a hazai termelők mozgásterét
A magyar sertéspiac árai szorosan igazodnak a meghatározó európai jegyzésekhez. A hazai húsipari vállalkozások és kereskedők könnyen tudnak alapanyagot beszerezni más uniós tagállamokból, ezért a Németországban, Hollandiában, Dániában vagy Spanyolországban bekövetkező árváltozások közvetlenül befolyásolják a magyar piacot is.
A hazai ágazat számára külön kihívást jelent, hogy bár a sertéshúsimport mennyisége 2026 első négy hónapjában mindössze 1 százalékkal, 44,4 ezer tonnára nőtt, az import értéke 16,3 százalékkal csökkent. Ez arra utal, hogy az importtermékek átlagos beszerzési ára jelentősen mérséklődött.
Az alacsonyabb árú import fokozza a versenyt a belföldi piacon, és korlátozza a magyar termelők áremelési lehetőségeit.
Nagyobb exportmennyiség, alacsonyabb árbevétel
A külpiaci értékesítésben is kettős tendencia figyelhető meg. A magyar sertéshúsexport volumene az év első négy hónapjában 7,4 százalékkal, 52,4 ezer tonnára emelkedett, ugyanakkor az export értéke 12,9 százalékkal csökkent.
Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások ugyan nagyobb mennyiséget tudtak értékesíteni külföldön, de lényegesen alacsonyabb átlagáron, ami rontotta a jövedelmezőséget.
Kereskedelmi korlátozások is növelik a piaci nyomást
Az európai sertéspiacot tovább terhelik a külkereskedelmi nehézségek is. A kínai dömpingellenes intézkedések, valamint az afrikai sertéspestis miatt bevezetett egyes importkorlátozások következtében az uniós termelés nagyobb része az európai belső piacon marad.
A növekvő kínálat tovább fokozza a versenyt, ami lefelé hat a sertésárakra az uniós tagállamokban.
A sertéstartókra nehezedik a legnagyobb teher
Az alacsonyabb felvásárlási árak rövid távon kedvezőbb alapanyagköltséget jelenthetnek a húsfeldolgozók számára, és idővel a fogyasztói árakra is hatással lehetnek. A bolti árak azonban jellemzően lassabban alkalmazkodnak, mivel az energia-, munkaerő-, csomagolási és logisztikai költségek továbbra is magasak.
A jelenlegi piaci helyzet leginkább a sertéstartó gazdaságokat érinti érzékenyen. A bevételek jelentősen visszaestek, miközben a takarmányozás, az energiafelhasználás, a munkaerő és az állategészségügyi kiadások továbbra is jelentős költséget jelentenek.
Amennyiben az uniós sertésárak tartósan alacsony szinten maradnak, várhatóan egyre több gazdaság kényszerülhet beruházásainak elhalasztására, állományának csökkentésére, vagy akár a sertéstartás feladására is.
Forrás: vg.hu
Indexkép: shutterstock.com
