Drónnal permetezni? A magyar szakértő szerint nincs okunk a szégyenre

A 2025. május 19–20. között megrendezett 92. Nemzetközi Mezőgazdasági Világkiállítás helyszíne a szerbiai Novi Sad volt, ahol Borhi András, az Eurofins Agroscience Services telephelyvezetője és nyugat-magyarországi kísérletek koordinátora, doktoranduszhallgató a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemről képviselte hazánkat. Felkérésre a „Drónok a növényvédelemben" című konferencián tartott szakmai előadást, amelyben nemcsak a magyarországi és uniós szabályozási és engedélyezési környezetet mutatta be, hanem a Coragen 20 SC sikeres drónos engedélyeztetési folyamatát is, amelynek ő volt a projektvezetője. A Coragen 20 SC az első nagy termőterületre – kukorica – engedélyezett növényvédőszer drónos kijuttatásra.

Borhi előadását a szerb agrárhatóság, az AGRODRON és KOPTERPRO cégek, a szerb Kereskedelmi UAS szövetség, valamint más európai és nemzetközi agrárhatóságok meghívására tartotta meg. A résztvevők között jelen voltak szakértők Németországból, Franciaországból, Szerbiából, Ausztráliából, Kínából, az Egyesült Államokból és több más országból is. A cél az volt, hogy nemzetközi szinten összegezzék, hol tart a dróntechnológia alkalmazása a növényvédelemben, és milyen kihívásokkal néznek szembe az egyes országok.

Magyarország vezető szerepe az engedélyeztetésben

Borhi rámutatott, hogy Magyarország az első EU-tagállam, ahol hivatalosan több engedélyezett növényvédő szert juttathatnak ki drónnal – ez a Mospilan 20 SG, Coragen 20 SC és az Amistar Sun 325 SC. Ez különösen jelentős, mivel más uniós országokban csak különleges feltételek vagy szükséghelyzeti engedélyek keretében lehet drónnal permetezni. Németország például meredek lejtőjű szőlőben engedélyezi a technológiát, de csak szigorúan körülhatárolt esetekben és előzetes dokumentáció benyújtásával. Franciaországban egy 2025. áprilisi törvényjavaslat konkrétan engedélyezi a drónos permetezést 20%-nál nagyobb lejtésű meredek mezőgazdasági területeken, banánültetvényeken és alanytermő szőlőtőkéken. A drónok használata bizonyos növényvédő szerekre korlátozódik, nevezetesen biopeszticid szerekre, például feromonokra és mikroorganizmusokra, az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett termékekre, valamint az uniós szabályozás szerint alacsony kockázatúnak minősített anyagokra.

Borhi András – forrás: Agroinform

A magyar rendszer előnye mára, hogy átlátható, jogszabályilag rögzített, és folyamatosan fejlesztik. Borhi szerint a szabályozás 2025. áprilisában történt módosítása után – melyet szakértőként segített több szakmai szervezet, hatóság és szakemberek mellett – könnyebbé vált a növényvédő szerek drónos engedélyeztetése. Míg korábban két hatékonysági vizsgálat és egy elsodródásvizsgálat volt előírás, jelenleg elegendő a két hatékonysági teszt, könnyített feltételekkel.

A gyakorlatban is működő szabályozás

A konferencián bemutatott magyar jogszabályi keretek részletezik, hogy milyen követelményeket kell teljesíteni a drónos permetezés során és az engedélyezésre váró készítmények esetén.

Ezek közé tartozik a minimálisan 20 liter/hektár permetlé mennyiség szántóföldi és zöldségkultúrák esetében, a vízérzékeny lapok elhelyezése, meteorológiai adatok gyűjtése, és a permetezés időpontjának bejelentése. A kezeléseket olyan beállítással és fúvókákkal/szórófejekkel kell végezni, amelyek biztosítják, hogy a kezelendő kultúrára kerülő permetlé cseppek 50%-os térfogat szerinti átmérője legalább 200 µm legyen.

Borhi példákon keresztül mutatta be, milyen technikai és szakmai feltételek szükségesek a sikeres engedélyezéshez. Kiemelte, hogy nem elég a jól működő drón, az optimális környezeti feltételek, a kijuttatási technológia – fúvókák típusa, lémennyiség, cseppméret, sebesség, magasság– szerepe legalább annyira fontos. A cél az, hogy a permetezés egyenletes, hatékony és biztonságos legyen, minimalizálva az elsodródás és szermaradék kockázatát.

A legtöbb országban az alkalmazástechnika, főként az elsodródás és a hatékonyság kérdése jelenti a legnagyobb kihívást – forrás: Facebook/Borhi András

Szakmai kihívások és gyakorlati tapasztalatok

A Coragen 20 SC engedélyeztetését Borhi András csapata és több más cég is végezte az elmúlt években. Tavalyi év során zajlottak az elsodródási kísérletek, melyek során számos technikai és gyakorlati tényezőt kellett optimalizálni. A teljes engedélyezés feltétele volt a hatékonysági kísérletek, az elsodródási vizsgálatok, valamint a növényállomány védelme szempontjából fontos környezeti paraméterek dokumentálása.

A konferencián és gyakorlatban is közös nevezőn voltak a világ több pontjáról érkező szakemberei. Az általános drónos kijuttatás során gyakran előforduló hibák között említette, hogy sok esetben nem precíz és képzett szakemberek, hanem laikusok végzik a munkát, ami rontja a technológia általános megítélését. „Megesik, hogy a tábla bal oldala jobban néz ki, mint a jobb, de ha kimennék szakértőként, talán csak 60%-os hatékonyságot mérhetnék, ami nagyon rossz eredmény" – mondta a szakember. Hosszú távon ez nem fenntartható hozzáállás és negatív eseményekhez vezethet.

Kiemelte továbbá, hogy a kontakt és a szisztemikus szerek eltérő módon viselkednek. Míg a szisztemikus hatóanyagok esetében kisebb permetlé-mennyiséggel is elérhető a megfelelő hatás, addig a kontakt szerek esetében a növény teljes felületének fedettsége elengedhetetlen, ami nagyobb lémennyiséget és több technikai precizitást kíván.

Nemzetközi összehasonlítások és további előrelépések

Borhi előadásának egyik fontos pontja az volt, hogy Magyarország nincs egyedül a drónos technológia kutatás-fejlesztésében: világszerte folynak hasonló magas szintű vizsgálatok. A konferencián több előadás hangzott el arról, hogy különféle domborzati viszonyok között (szántóföld, gyümölcsös, erdészet) hogyan változik a drónok alkalmazhatósága és hatékonysága.

A magyar szakértő elmondása szerint a legtöbb országban az alkalmazástechnika, főként az elsodródás és a hatékonyság kérdése jelenti a legnagyobb kihívást. Ugyanakkor elismerte, hogy hazánk jó úton halad, és már most is jelentős lépéseket tett a szabályozás terén. Külön öröm volt számára látni, hogy Kínában – a világ legnagyobb dróngyártóinak országában – egyre komolyabban foglalkoznak a kijuttatás optimalizálásának kérdéseivel, de ez sok más országra is igaz.

A jövő: több engedélyezett szer, szélesebb alkalmazás

A konferencia zárásaként Borhi András három már engedélyezett drónos növényvédő szert mutatott be – ezek közül a Coragen 20 SC a legismertebb –, és megosztotta azokat a technikai beállításokat is, amelyekkel ezek a szerek megfelelő hatékonysággal alkalmazhatók. Hangsúlyozta, hogy a jogszabályok jelenlegi lazítása és az új követelmények fényében várhatóan felgyorsul az engedélyeztetés folyamata.

„Mi, az Eurofins Agroscience Servicesnél jelenleg is több készítmény engedélyezésén dolgozunk az országban – mondta –, és tudomásom szerint más cégeknél is folynak hasonló folyamatok. Így biztosra vehető, hogy hamarosan több új növényvédőszer is elérhetővé válik drónos kijuttatásra."

Indexkép: Agroinform