A válasz egyértelműen igen, ugyanakkor a kérdés kóroktani hátterét tekintve mégsem ilyen könnyen megválaszolható. Az elmúlt időszak a szőlőtermesztésben drasztikusan bizonyította, hogy a fitoplazma – Grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma – mint „egyszerű" kórokozó szervezet felbecsülhetetlen kárt és alattomos pusztítást képes végezni.

A gyümölcstermő (csonthéjasok, körte, alma) növények körében évtizedek óta komoly, és több esetben megoldatlan problémát okoznak a fitoplazma eredetű megbetegedések. A kajszifák gutaütés betegsége esetében nagy áttörést jelentett az a tudományos megállapítás, amely szerint a korábban hitt kórokozókkal (baktériumok, gombák) ellentétben a betegséget a szilva-levélbolha által terjesztett Candidatus Phytoplasma prunorum (CPP) fitoplazma okozza (SÜLE, 2014).

A fitoplazmák okozta szakmai kihívás egyáltalán nem alábecsülendő, ugyanis ezen eredetű betegségek terjesztésében főként kiemelkedő jelentőséggel rendelkező kabócavektorok játszanak szerepet. A növénytermesztést érintő extrém klimatikus változások jelentősen befolyásolják a vektorfajok számának emelkedését és a populációsűrűség (egyedszám) változását.

A szőlőben kialakult járvány figyelmeztetés és „indikátor", amelyre a növényvédelmi szakemberek egy évtizeddel ezelőtt felhívták a figyelmet, ezért fontos figyelmet fordítanunk a szántóföldi növényekre is, amelyeket a különböző fitoplazma eredetű betegségek szintén veszélyeztetnek. A vektorok pontos terjedésének és viselkedésének hiányos ismerete, valamint a hatóanyagszabályozásokból és tiltásokból eredő technológiai hiányosságok tovább fokozzák a témakör jelentőségét és aktualitását.

Jelen szakcikkben az őszi káposztarepcén túl a napraforgót is fertőzni képes őszirózsa-sárgaság, vagy Aster yellows fitoplazma (Candidatus Phytoplasma asteris) okozta betegségre kívánunk fókuszálni. Miért fontos ez a terület? A napraforgóban a kártevők elleni védekezési technológia hiányos, és főként – ha szükséges – a poloskák és levéltetvek elleni védekezés élvez prioritást. Több esetben nem történik rovarölő szeres állományvédelem, amely felszaporodási teret biztosít a betelepedő és táplálkozó kabócafajoknak is.

A 'Candidatus Phytoplasma asteris' fitoplazma mint kórokozó szervezet

A fitoplazmás eredetű betegségek azonosítása a jellegzetes tünetek ellenére sem alapozható kizárólag vizuális diagnosztikára. A fitoplazmák önálló rendszertani egységet képeznek: bár baktériumok leszármazottjai, sejtfallal nem rendelkeznek. A kórfolyamatot meghatározza, hogy a növények háncsszövetében és rovarvektorokban élnek. A fertőzött növény gyógyíthatatlan, de a fertőzést követően a pusztulásig eltelt időtartamot a növény faji habitusa (fás- vagy lágyszárú) lényegesen befolyásolja.

Az őszirózsa-sárgaság fitoplazma rendkívül polifág, elsősorban a fészkesvirágzatú növényeken (kultúr-, gyom- és dísznövények) okoz jelentős károkat, de fertőzi a hagymát, a salátát, a zellert, a sárgarépát, és előfordulhat a búzában és az árpában is. A betegség fő terjesztője a Macrosteles quadrilineatus kabócafaj, de a kalászos gabonákban történő terjesztésben az Amplicephalus inimicus fajnak is jelentőséget tulajdonítanak. Hazai viszonyok között bizonyították az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) vektoriális szerepét is (VÉTEK, 2020).

Milyen tünetekkel találkozhatunk?

Az Aster yellows fertőzést követően a tünetek főként a virágzaton jellegzetesek. A tányéron belül csészelevelek burjánzó megjelenése mellett a sziromlevelek elcsökevényesedése figyelhető meg (1. kép). Az ellevelesedés (fillódia) a fitoplazmás betegségekre általánosan jellemző tünettípus.

napraforgó

1. kép Az őszirózsa-sárgaság fitoplazma jellegzetes tünete napraforgón – Forrás: www.reddit.com

A betegség napraforgóban még nem okozott kiemelkedő gazdasági károkat, de HERTELENDY (2021) hazai viszonyok között már jelezte parlagfűn történt jelentős előfordulását. A parlagfűről történő vektoriális átvitel biztosított, így a kártevő-populációk növekedése (környezeti feltételek hatására) veszélyt jelent a napraforgóra és a termesztett kultúrnövényekre egyaránt.

A kórokozó jelentőségét és potenciális veszélyét jelzi, hogy 2020-ban őszi káposztarepcéről azonosítottuk (VARGA és mtsai, 2020, 2021). A tünetekre szintén jellemző volt, hogy a virágképződés redukálódott, a becők nem alakultak ki, és a tüneti megjelenés erősségétől függően a magképzés teljesen elmaradt. A fertőzött növények sok oldalhajtást fejlesztettek, rendkívül torz fejlődést mutattak, amelyekre a törpenövekedés volt jellemző (2. kép).

napraforgó

2. kép Aster yellows fertőzött repcenövény torz, törpe növekedése a virágbimbók lila elszíneződésével – Fotó: Dr. Varga Zsolt

A betegséggel kapcsolatban felmerülő kérdések, jövőbeni kihívások

A szántóföldi növényeket, így a napraforgót is veszélyeztető fitoplazma eredetű megbetegedések jövőbeni jelentőségét számos tényező együttes hatása befolyásolja. Ismereteink hiányosak a napraforgóban és az őszi káposztarepcében megjelenő és károsító kabócafajokról, ugyanakkor a klimatikus tényezők változása lehetőséget biztosít a kártevő vektorok hosszabb betelepedésére és károsítására. Fontos lenne tisztázni a károsító kabócafajok dominanciáját, valamint meghatározni, hogy milyen ezen fajok betelepedésének intenzitása, milyen a szaporodásbiológiájuk, illetve mely fajok lehetnek potenciális fitoplazmahordozók.

Gondot okoz a hatóanyagok visszavonásából és korlátozásából eredő technológiai hiányosságok kialakulása. A felszívódó típusú csávázószerek visszavonásával fokozottabban lehet számítani a vektorszerepet is betöltő kártevők (levéltetvek, kabócák) megjelenésére a növényállományokban.

Nincs rálátásunk az agrotechnikai szemléletváltásokkal (talajművelés minimalizálása, zöldítés, takarónövények) járó ilyen irányú biológiai és növényvédelmi következményekre. Tisztázandó kérdés az őszirózsa-sárgaság fitoplazma más módon (mechanikusan, vetőmaggal) történő átvitelének és terjedésének lehetősége.

Nem utolsósorban a fitoplazma eredetű betegségek elleni védelem egyik kulcskérdése a termesztett fajta vagy hibrid kórokozóval szembeni rezisztenciatulajdonságainak ismerete.

Dr. Varga Zsolt
Plant-Treat Kft.

A napraforgó kikövezett útja Agroinform TechMagot megnyithatod ide kattintva, vagy lapozd végig itt:

Agroinform TechMag 2026/1

A korábbi TechMag lapszámokat elolvashatod a Magazin rovatban.