Magyar szamóca a piacokon – kevesebb, de zamatosabb, mint valaha

Jó szezonban bíztak idén a hazai szamócatermesztéssel foglalkozó gazdálkodók, de eddig „felemásnak” bizonyul a szezon. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) közös piaci körképe szerint a fóliás termesztésből származó szamóca május első hetében jelent meg a piacon, a szabadföldi gyümölcs szedése pedig május 15-20. között kezdődött.

Már kapható a magyar szamóca a hazai piacokon

A hazai szamócatermesztésben a hideg fóliás hajtatás a meghatározó. A fóliás szamóca május első hetében jelent meg a kínálatban. A szabadföldi termesztésből származó gyümölcs érése – ami mennyiségét tekintve jelentősnek mondható - május közepén indult. A fóliás termés átlagosnak mondható, köszönhetően nagyobbrészt annak is, hogy a takart állományokat jó hatékonysággal sikerült megvédeni az áprilisi és májusi fagyoktól.

A szabadföldi termésben viszont jelentős fagykárok tapasztalhatók (térségtől függően 40-80% közötti terméskiesés), melyek egy része egészen május közepéig látens maradt: vagyis kötődtek az első virágok, de a „megfázás” következtében nem képesek kinevelni a gyümölcsöt.

További gondot okoz a szokatlanul hűvös, borult, fényszegény májusi időjárás, melynek következtében lelassult az érés, és még jobban széthúzódik a szüret.

Mindezen időjárási viszontagságok az eredményezik, hogy a piacokon csökken a kínálat, így a május elejei árak tartják magukat, érdemi árcsökkenés nem következett be. A június közepéig tartó szezonban markáns változásra már nem is számíthatunk, hacsak nem jön egy váratlan és jelentős hőséghullám. A piacok ellátása ezzel együtt is – visszafogottabb és széthúzódó kínálattal – stabil marad.

A szabadföldi termesztésből származó gyümölcs érése – ami mennyiségét tekintve jelentősnek mondható - május közepén indult – fotó: Lévai Zsolt/NAK

A termesztésben több kisebb családi gazdaság is megjelent

A magyar szamócára az idei évben is van jelentős kereslet. Az ágazatban jelenleg a szamóca betakarítása jelenti a legnagyobb problémát. A gépesítés nem megoldott, a kézi munkaerő viszont nagyon drága, ráadásul nehéz munkaerőt találni a fáradtságos munkával leszedhető szamócára.

Hazánkban mintegy 704 hektáron termesztenek szamócát, a termőterület az elmúlt öt évben folyamatosan bővült. 2024-ben 22 százalékkal nagyobb felületen foglalkoztak szamócával, mint 2020-ban. A betakarított termésmennyiség 2024-ben 8 ezer tonna volt, ami 500 tonnával haladja meg az egy évvel korábbi mennyiséget.

A bővülés elsősorban a termőterület növekedéséből adódik, a fajlagos hozamok az elmúlt években nem változtak számottevően.

Az import szamóca az idén is szerepel a boltok kínálatában, a hazai termesztésű gyümölcs beltartalmi értékét és ízét tekintve is jóval magasabb fogyasztási élményt képvisel. A magyar szamócát frissen, teljes érettségében szüretelik, amivel a déli, mediterrán országokból érkező, féléretten szedett gyümölcs nem tudja felvenni a versenyt. Vegyük azt is figyelembe, hogy a szamóca nem útóérő gyümölcs, így a beltartalmi értékek, zamatanyagok csak teljes érésben szedve tudnak kialakulni.

Forrás: NAK/FruitVeB

Indexkép: Lévai Zsolt/NAK