Ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás kereskedelmi része, amely új korszakot nyithat a két térség gazdasági kapcsolataiban. A megállapodás révén létrejött a világ egyik legnagyobb szabadkereskedelmi övezete, több mint 700 millió fogyasztóval, miközben az európai gazdák attól tartanak, hogy olcsó dél-amerikai mezőgazdasági termékek áraszthatják el az uniós piacot.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemzetközi kapcsolatok elemzője az InfoRádió műsorában arról beszélt: az Európai Unió és a Mercosur-országok között már 27 éve zajlottak a tárgyalások, mire megszületett a politikai megállapodás.
Az egyezmény két fő részből áll: politikai együttműködésből, illetve kereskedelmi és beruházási partnerségből. Május elsejével utóbbi lépett ideiglenesen hatályba, így már megindulhatnak a vámcsökkentett vagy vámmentes termékek az országok között.
A szakértő szerint az új rendszer jelentős lehetőségeket kínál az európai vállalatoknak, különösen a gépjárműipar, a gyógyszeripar, a vegyipar és a mezőgazdaság számára. Az egyezmény emellett megkönnyítheti a beruházásokat, csökkentheti a digitális és pénzügyi szolgáltatások akadályait, valamint az uniós cégek előtt is megnyithatja a Mercosur-országok közbeszerzési piacait.
A megállapodás ugyanakkor komoly aggodalmat váltott ki az európai gazdák körében. Az egyik legnagyobb vitát az okozza, hogy vámkedvezményekkel érkezhetnek az EU-ba olyan dél-amerikai termékek, mint a marhahús, a baromfihús, a cukor, az etanol, a rizs vagy a kukorica.
A gazdák attól tartanak, hogy a kedvezőbb árú dél-amerikai import miatt versenyhátrányba kerülnek, és egyes európai termékek gyakorlatilag kiszorulhatnak a piacról.
Szigethy-Ambrus Nikoletta ugyanakkor hangsúlyozta: az Európai Unió védelmi mechanizmusokat is beépített a rendszerbe.
Ha a tagállamok vagy a piaci szereplők azt tapasztalják, hogy jelentős piaci torzulás vagy túlzott árnyomás alakul ki, jelezhetik azt az Európai Bizottság felé.
Ebben az esetben az Európai Bizottság kivizsgálhatja a helyzetet, és akár fel is függesztheti a vámkedvezményes importot.
A szakértő szerint Magyarország mellett több ország – köztük Franciaország, Írország és Lengyelország – is kritikusan figyeli a megállapodás hatásait, különösen a mezőgazdasági piacokon.
Az elemző arról is beszélt, hogy a teljes egyezmény csak akkor léphet véglegesen hatályba, ha minden további feltétel teljesül, így például az élelmiszerbiztonsági előírásokkal és a politikai együttműködéssel kapcsolatos részek is végleges formát öltenek.
Forrás: Infostart
Indexkép: Pexels
